Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
Hirdetés

Az Európai Unió jövőjéről szóló összeurópai vitasorozat 2021 tavaszán kezdődött, és idén május 9-én ért véget. A nagyszabású rendezvény eredeti célja az volt, hogy az uniós polgárok bevonásával valódi politikai reformok szülessenek. Az értékelés most kezdődik, a 49 javaslatot tartalmazó zárójelentés a múlt csütörtökön megnyílt EU-csúcs napirendjére is felkerült.

A javaslatok közt szerepel az európai minimálbér bevezetése, a fenntartható mezőgazdaság, több klímavédelem, Brüsszel nagyobb befolyása az egészségpolitikára, több közös, a jövőt érintő beruházás, amelyet közös hitelekből finanszíroznának, illetve az Európai Parlament törvényhozási jogkörrel való felruházása. Újra előjött az a követelés, hogy az egyhangú döntéshozatal elvét a többségi válthassa fel, ami a nemzeti vétó megszüntetését jelentené.

Ehhez viszont módosítani kellene az uniós szerződéseket, amihez alkotmányozó konvent összehívására is szükség lenne.

Közben a 49 javaslat egyike sem szól a család és az élet védelméről, nem beszél apáról, anyáról és gyermekről, ehelyett a demográfiai válságot az úgynevezett rezilienciával (az egyén, valamely szervezet vagy ökoszisztéma azon képessége, hogy erőteljes, vissza-visszatérő vagy akár sokkszerű külső hatásokhoz sikeresen adaptálódjék) kezelné, de az nem derül ki, hogy mit takar ez a fogalom: harcot vagy önfeladást? Egy szó sem utal Európa keresztény gyökereire, viszont aránytalanul nagy figyelmet kap a migráció kérdése, illetve a bevándorlók életminősége. Miközben a szomszédunkban háború zajlik, a nemzeti határvédelemről, illetve az Európai Unió külső határainak megvédéséről mintha teljesen megfeledkeztek volna. Felmerült ugyanakkor az Európai Parlament jogköreinek megerősítése, illetve nemzetközi pártlisták állítása az EP-választáson.

Korábban írtuk

Mesteri színjáték

Az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat kudarcot vallott” – állapítja meg a Fidesz európai parlamenti delegációjának közleménye. Gál Kinga, a képviselőcsoport elnöke szerint az Európa jövője konferenciasorozat az intoleráns és erőszakos véleményhegemónia színjátéka volt, nem pedig közös és szabad gondolkodás.

– Ezért nem tudjuk elfogadni sem a módszereit, sem a következtetéseit – szögezte le. – Ami a módszereket illeti, az olyan véleményeket, amelyek nem találkoztak az előre eldöntött következtetésekkel, törölték a digitális felületekről. Ha a nemzeti parlamentek jelezték, hogy nincs konszenzus a leglényegesebb kérdésekben, akkor megkerülték ezeket a véleményeket.

A nemrég lezárult konferencia „valójában a központosítás és a tagállamok helyébe lépő, uniformizálásra törekvő európai szuperállam trójai falova” – így foglalta össze a véleményét Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti képviselője a zárónapon.

– Abban egyetértünk, hogy egységes Európára van szükség, amelyet egy hatékonyan működő, a tagállamok akaratából létező Európai Unió tud megvalósítani. A nézeteltérések abban vannak, hogy ennek az egységnek hogyan kell létrejönnie – tette hozzá.

Trócsányi László szerint az integráció mélyítésén munkálkodva valamennyi területen megszüntetnék a tanács egyhangú döntéshozatalát.

– Azt gondolják, az európai integráció történelmi küldetése nemcsak a kontinens országainak egységesítése, hanem azok felváltása – jegyezte meg, hozzátéve, hogy mindez alapvető tagadása annak, hogy európai identitás csak nemzeti identitásra épülhet.

Trócsányi László felhívta a figyelmet arra, hogy az európai integráció egyre inkább öncélúvá vált, a fontos mérőszámok terén Európa kifejezetten rosszul teljesít: a születésszámok visszaestek, az unió világgazdaságban betöltött súlya csökken, a védelemre fordított kiadásai egészen a legutóbbi évekig apadtak.

Az EP-képviselő szerint az európai integráció már nem a civilizációs örökség ápolását és megvédését tekinti fő feladatának, ehelyett ma mindenfélével foglalkozik, de semmilyen válasza sincsen az európai civilizáció előtt álló kihívásokra. A politikus felhívta a figyelmet arra az egyre nagyobb értékrendbeli különbségre, ami a kontinens nyugati fele és a közép-európai országok között mélyül.

– Míg Európa nyugati fele a saját értékeit és kultúráját övezően egyfajta fojtogató önbizalmi válságot él át, kiveszni látszik az erős nemzeteket jellemző élet­ösztön, addig Közép-Európa kitart a keresztény és nemzeti identitás hagyományos formái mellett.

Ezt a látásmódbeli különbséget és a sokszínű vélemények megjelenítését az Európai Unió jelenlegi intézményrendszere nem tűri. Fegyelmezi és bünteti a másként gondolkodó és konzervatív keresztény alapokon álló tagállamokat, miközben neki magának semmiféle víziója nincs Európa jövőjére nézve, tette hozzá.

Magyar viszonválasz

Az Országgyűlés sajnálattal állapítja meg, hogy a Konferencia a nyílt és demokratikus párbeszéd helyett – az állampolgári hozzájárulások jelentős részének kizárásával – a tagállamok szuverenitásának felszámolásában és az uniós bürokrácia hatalmának növelésében érdekelt erők politikai, ideológiai törekvéseinek kiszolgálójává vált” – olvasható a benyújtott határozati javaslat 3. pontjában.

A 6. pontban az előterjesztők leszögezik, hogy az Európai Unió jelenlegi szerződéses keretrendszere nem alkalmas arra, hogy a válságok korszakában az együttműködés alapjául szolgáljon. Ezért az Országgyűlés szükségesnek látja az uniós szerződések felülvizsgálatát az alábbiak szerint:

A szerződésekből törölni kell az »egyre szorosabb egység« célkitűzését. Az integráció nem öncél, hanem eszköz: nemzeti szabadságunk kiteljesedésének eszköze.

Európa keresztény gyökerei és kultúrája jelentik az európai integráció alapját, ami erkölcsi iránytűként szolgál a bizonytalanságok korszakában. A szerződésekben meg kell jelennie ennek az alapvetésnek.

A szerződésekben egyértelműen rögzíteni kell az Európai Bizottság politikai és ideológiai semlegességét.

Ugyancsak a 6. pont rögzíti, hogy felül kell vizsgálni és részletes katalógusban rögzíteni az Európai Unió intézményei útján gyakorolható hatásköröket.

Európának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. Katonai képességeit, ipari kapacitását erősíteni kell, közös európai hadsereget kell felállítani.

A jelen és a jövő generációinak védelme érdekében a demográfiai kihívás kezelésének és a családok támogatásának a szerződésekben uniós célként kell megjelennie.

A közös uniós hitelfelvétellel kapcsolatban a dokumentum leszögezi, hogy mai döntéseink pénzügyi terheit nem háríthatjuk át gyermekeinkre és unokáinkra, ezért a szerződésekben ki kell mondani a további uniós adósságfelvétel tilalmát.

Szerződéses szinten kell garantálni minden nép jogát arra, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni hazájában.

Az őshonos nemzeti kisebbségeket szerződéses védelemben kell részesíteni, és kifejezetten meg kell erősíteni a Nyugat-Balkán országainak európai perspektíváját.

A dokumentum világos és egyértelmű útmutatást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az EP képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálniuk, enélkül ugyanis nincs biztosítva a valódi politikai legitimitás. Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti parlamentek megakadályozhassák a nem kívánt uniós jogalkotást, ahogyan azt is, hogy a tagállami kormányok és a nemzeti parlamentek is kezdeményezhessenek uniós jogalkotási eljárást, áll a határozati javaslat szövegében.

De mire elég ez a politikai nyilatkozat?

Sorsdöntő pillanat

Ha az Országgyűlés megszavazza, a beterjesztett határozat előírja a kormánynak, hogy milyen álláspontot kell képviselnie Brüsszelben. Ebben a dokumentum első pontja rögzíti, hogy „a nemzetközi közösség Oroszországgal szembeni átgondolatlan szankciós döntései tovább nehezítik hazánk és polgáraink helyzetét”. A javaslat elfogadása esetén tehát az Országgyűlés hivatalosan is kimondja, hogy az Oroszország elleni szankciók kárt okoznak az uniós, köztük a magyar polgároknak.

Ha pedig az EU a föderális szuperállam létrehozásának újabb állomásaként új alapszerződést akar életbe léptetni, számolnia kell a magyar állásponttal, amely ebben a formában közvetlenül is eljut az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökéhez, valamint az Európai Unió Tanácsa soros elnökéhez.

Mivel egy esetleges új EU-s alapszerződés minden egyes pontját minden tagállamnak el kell fogadnia, egyet nem értés esetén jogszerűen nem léphet életbe. Ha mégis – valamilyen jogi és politikai csűrcsavarral – például a többségi elvet életbe léptetik, akkor abban a pillanatban az Európai Unió jelen formájában megszűnik létezni, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.