Fotó: MTI/Lakatos Péter
Hirdetés

A kormánybiztos köszönetet mondott az állami erdőgazdaságoknak, amelyek a szoborhoz szükséges hullajtott agancs felét gyűjtötték össze. A többi agancs pedig az ország szinte összes vadgazdálkodással foglalkozó vadásztársaságától származott.

Közölte, nem ez a végső helye a szobornak, azt ugyanis Keszthelyre szállítják, ahol a Festetics Múzeum kertjébe kerül.

Kovács Zoltán megjegyezte, a szobor idővel átalakul majd, ugyanis az agancsot a nap fehérre szívja, ezért idővel a csodaszarvas szobor fehér színűvé válik.

Szőke Gábor Miklós, a szobrot készítő művész felidézte, 2,5 évvel ezelőtt kérték fel, hogy tervezzen agancsokból egy kaput, kapu installációt, ami a világkiállításon köszönti az embereket. Néhány megbeszélés után alakult ki a csodaszarvas szobor koncepciója.

Korábban írtuk

A művész elmondta, a csodaszarvas a magyarok toteme, ezért lett a szobor címe is az, hogy Totem. Hozzátette, még sosem dolgozott aganccsal, amely nagyon izgalmas anyag és nincs belőle két egyforma.

Szőke Gábor Miklós közölte, a 10 tonna hullajtott agancs felhasználásával készült szobor egy csodaszarvas bőgő bika, aminek a száján keresztül lehet bemenni a világkiállításra, ez az első amivel találkoznak az emberek, így szimbolikusan az egy a természettel üzenetet is hordozza.

Az agancsok összegyűjtését nemzeti összefogásnak nevezte és elmondta, hogy a szobrot alkotó agancsok gím és dám szarvasoktól, valamint őzbakoktól származnak.