Fotó: ShutterStock
Hirdetés

Az új év első napján lépett hatályba a 2024. évi LXXVIII. törvény, amely az online platformokon megjelenő jogellenes tartalmak, különösen a gyűlöletkeltő és a más halálát kívánó hozzászólások ellen kíván fellépni. A jogszabály célja, hogy megvédje az emberek méltóságát és javítsa a közbeszéd minőségét.

A jogalkotó szerint a digitális világ arctalansága kedvez az ilyen megnyilvánulásoknak, ezért szükséges a jogi beavatkozás. Balatoni Monika, az MCC Média Iskolájának kutatótanára fontosnak tartja, hogy megmaradjon az emberek és a médiumok szólásszabadsága, különösen tényközlés esetén. Az utóbbi időben azonban a média, beleértve a közösségi médiát is, nem tudott hatékonyan fellépni a gyűlöletbeszéd ellen, ezért szükség van a jogi szabályozásra.

– Valamit kezdeni kell a dezinformációval teli tömegtájékoztatással úgy, hogy közben ne korlátozzuk a szabad véleménynyilvánítást. Az emberi agressziót valahogy kordában kellene tartani. Óriási kérdés, hogy ezt törvényi keretek között vagy az egyének viselkedésén, kinek-kinek a saját magatartásán keresztül lehet-e megvalósítani. A hétköznapi beszélgetésekben ritkán teszünk olyan megjegyzéseket, amelyeket a közösségi médiában gyakrabban, akár névtelenül vagy álprofil mögé bújva, a kommentszekciókban pedig szabadon nyilatkozhatnak az emberek olyan dolgokról, amelyekről semmit nem tudnak, csak érzelmi reakcióik alapján alkotnak véleményt. Ezek pedig gyakran átgondolatlanok, nem tudatosak, nem tényeken alapulnak. A közösségi médiában így sokszor jelenik meg torz véleményalkotás, különösen ha erős érzelemmel párosul. Szeretünk hivatkozni a szólásszabadságra, de fontos figyelembe venni mások érzéseit és véleményét is.

Az internetes sajtótermékek kiadói 2025. április elsejétől kötelesek szabályzatot alkotni a jogellenes hozzászólások kezelése érdekében. A Médiatanács ajánlást tesz közzé a szabályzatok megfelelőségéről, míg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala ellenőrzi a betartásukat. A Büntető törvénykönyv módosítása új tényállást vezet be az internetes agresszióval kapcsolatban, amely egy évig terjedő szabadságvesztéssel teszi szankcionálhatóvá az olyan kifejezéseket, ábrázolásokat vagy kép- és hangfelvételeket, amelyek erőszakos cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejeznek ki azonosítható személyekkel szemben.

Balatoni Monika
Kovács Krisztián

Dr. Kovács Krisztián ügyvéd a Demokratának elmondta, kortünet, hogy egyre durvább az internetes kommunikáció, bár mint hozzátette, az emberek ingerküszöbe is eltér a tíz évvel ezelőttitől. Szükségesnek tartja a törvényi fellépést, ugyanakkor megkérdőjelezhetőnek tartja, hogy ezek a szabályok a Büntető törvénykönyvbe kerültek, és hogy sikerült-e megfelelő tényállásokat nevesíteni.

– Az internetes sajtótermékek kiadóira vonatkozó kötelezettségek – a moderálási szabályzat és módszertan – a nagy portáloknál eddig is megvoltak, ezeket döntően be is tartották. Gyakorlatilag már azóta léteznek, mióta az első ítéletek megszülettek azokban az ügyekben, ahol a mások által írt Facebook-kommentekért marasztalták el az oldal üzemeltetőjét. Most inkább a kisebb portáloknál lesznek változások, ahol ilyen szintű moderációra a meglévő apparátussal nem képesek, így esetleg korlátozzák a hozzászólás lehetőségét. Az, hogy mások megölésére vagy szenvedés okozására nem lehet buzdítani, szintén elég régi szabály, tehát itt sincs nagy változás. Ami újdonság, hogy az erre vonatkozó kívánság is büntetendő lesz, de számomra egyelőre nagyon kérdéses ennek az alkalmazhatósága.

Korábban írtuk

A szabályozás szerint a bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha nagy nyilvánosság előtt, elektronikus hírközlő hálózaton keresztül történik, továbbá ha a gyűlöletkeltő vagy erőszakra buzdító kifejezés konkrét, beazonosítható személy vagy személyek ellen irányul. Az általános megjelölések, mint például „az összes politikust és minden kormánypártit felkötném”, nem tartoznak e jogszabály hatálya alá. A törvény az erőszakos halálra és különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre vonatkozik, az általános rosszakaratú kifejezések nem büntethetők. Kovács Krisztián felhívta a figyelmet arra, hogy a halálra vonatkozó kijelentések könnyebben azonosíthatók, mert ezek általában egyértelműbbek és konkrétabbak. Például ha valaki azt írja, „azt kívánom neked, hogy lassan, kínok között halj meg,” az egyértelműen egy konkrét személyre irányuló, erőszakos halált kívánó kijelentés, ezzel szemben a különös kegyetlenséggel elkövetett erőszakos cselekmények megítélése bonyolultabb lehet, mert ezek gyakran összetettebbek és többféleképpen értelmezhetők. A vétség elkövethető eshetőleges szándékkal is, például ha valakiről leírják, hogy „régen az ilyet felakasztották”. Az ügyvéd nem tartja valószínűnek, hogy terjedelmes joggyakorlata lesz a törvénynek, mert szerinte nincs arra kapacitás, hogy a sok gyűlölködő komment miatt eljárásokat indítsanak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Facebook az egyéves börtönbüntetéssel fenyegetett bűncselekménynél rendszerint nem ad ki adatot, így rengeteg munkával lehet csak megtalálni az elkövetőt. Az egy évig terjedő szabadságvesztés büntetési tételét ugyanakkor arányosnak tartja.

– Az online agresszióval kapcsolatban nem nagyon állapíthattak meg egy évnél nagyobb büntetési tételt, mert akkor a többi bűncselekményét kellene feljebb vinni. Gondatlanságból elkövetett emberölés öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Amennyiben két év lenne az internetes agresszió büntetési tétele, akkor nehéz lenne azt megmagyarázni, hogy két gyűlölködő komment ér egy emberéletet. Ezek a bűncselekmények szimbolikusak, a határon mozognak aközött, amit erkölcsileg elítélünk és amit sokkal inkább bűncselekménynek tekintünk – fejtette ki az ügyvéd. A törvény visszatartó erejével kapcsolatban elmondta, a büntetőjogban általában érvényes, hogy a jogkövetkezményeknek nincs jelentős kihatásuk a további bűnöző magatartástól való tartózkodásra, mert jellemzően akkor nem követnek el egy bűncselekményt, ha nagy a lebukás veszélye és viszonylag gyors a büntetés, ami ráadásul valódi büntetés. Az internetes agresszió törvényi tényállásánál pedig, úgy látja, egyik sem valósul meg.

– A bűncselekménynél leginkább a pénzbüntetés vagy a próbára bocsátás szankciója indokolt, ténylegesen senkit nem fognak letöltendő börtönbüntetésre ítélni. Nagyon alacsony az úgynevezett generális prevenció, a büntetés kevéssé tart vissza másokat attól, hogy elkövessék a bűncselekményt – mondta. Ugyanakkor úgy látja, ha a jogszabály bekerül a köztudatba, az valamelyest csökkentheti az ilyen cselekmények számát.

Az a jövőben dől el, milyen joggyakorlat alakul ki, de a megfelelő médiaszabályzatok és a büntetőjogi szankciók – akár már a pénzbüntetés is – elősegíthetik a jogkövető magatartást és csökkenthetik a gyűlöletkeltő megnyilvánulások számát.