Vírusmutációk csatája az oltással
Nyakunkon az új mutációk, újult erővel tombol a járvány Európában és Magyarországon is. Közben Izrael példája azt mutatja, hogy még az ötvenszázalékos átoltottság sem elegendő a növekedő esetszámok leküzdéséhez. Hogy melyik oltástípus mely vírusmutáció ellen lesz a leghatásosabb, egyelőre bizonytalan. Az orvosok ezért azt javasolják, hogy ne válogassunk, hanem oltassunk mihamarabb.
A harmadik hullám emelkedő szakaszában vagyunk Magyarországon, ahogy Müller Cecília országos tiszti főorvos is bejelentette. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a második hullám még nem ért véget, csak egy átmeneti hanyatlás után újra felfutásnak indult.
Szlovákiában még mindig a második hullám tombol. A tavasszal még kifejezetten alacsony halálozási statisztikát mutató, mintaországnak tartott északi szomszédunk most azzal került a hírekbe, hogy náluk a legmagasabb a száz lakosra jutó halálozási arány az egész világon. A Covid-osztályokon minden harmadik beteg életét veszti, a krematóriumok a nap 24 órájában működnek, a holttestek hűtése pedig kihívások elé állítja az egészségügyi hatóságokat. Richard Kollár, járványmodellezésével foglalkozó matematikus így foglalta össze a helyzetet: „Nem tudjuk, egyáltalán nem tudjuk, hogy mi történik.”
Az ellátórendszer összeomlása fenyegeti Szlovákiát, ezért segítséget kértek Európa országaitól, Ausztria a hadserege orvosait és ápolóit, Lengyelország 200 intenzív ágyat ajánlott fel. Magyarország tíz lélegeztetőgépet küldött Galántára. A helyzet tarthatatlansága miatt Szlovákia Magyarország mintájára megrendelt kétmillió adag Szputnyik V vakcinát Oroszországtól.
Nehéz lesz a tavasz
Az új második-harmadik hullám Európa-szerte felülmúlja a korábbiakat, noha azt gondolta mindenki, hogy a már zajló oltásoknak köszönhetően lassan a vége felé közelednek a lezárások. Tirolt például a járvány első hulláma is súlyosan érintette, de most az osztrák kormány kénytelen volt lezárni a tartományt, miután a vírus dél-afrikai változata olyan sebességgel kezdett el ott terjedni, mint sehol máshol az Európai Unióban. Ráadásul nem tudják, hogyan kerülhetett be. Márpedig ezzel a variánssal szemben kevésbé bizonyulnak hatékonynak az oltások, különösen az AstraZeneca vakcinája, aminek használatával fel is hagytak Dél-Afrikában. Sebastian Kurz kancellár ennek kapcsán hangot adott aggodalmának, miután, mint mondta, „az európaiak csaknem 50 százalékát az AstraZenecával fogják beoltani az elkövetkező hónapokban”.
Ha Tirolban már kimutatták, valószínűleg az egész régióban jelen lehet a fertőzőbb új mutáció: Boris Klempa virológus, a Szlovák Tudományos Akadémia tagja szerint már náluk is terjedhet, csak még nem azonosították. Ne számítsunk másra Magyarországon se. A kilátásokat rontja, hogy az Egyesült Királyság és Portugália egészségügyét a dél-afrikainál kevésbé fertőző brit mutáció is az összeomlás szélére sodorta.
Az oltás pedig csak nagyon magas átoltottsági arány esetén hoz megoldást. Izraelben immár a felnőtt lakosság csaknem 80 százaléka megkapta az első adagot. A január végi ötven százalék viszont még nem volt elegendő a járvány enyhítésére: 25-én rekordot döntött a lélegeztetőgépen lévők száma. Ennek valószínű oka az, hogy elterjedt náluk a brazillal együtt mindhárom mutáció. Végül február 7-től kezdett csökkenni az esetek száma. Ez azt jelzi előre, hogy Magyarországon még egy jó darabig emelkedő szakasz várható, miután tíz százalék alatti átoltottságnál tartunk.
Ráadásul az új mutánsok hajlamosabbak megfertőzni a gyerekeket, Izraelben is ők tették ki az esetek 40 százalékát. Nagy növekedést mértek például a 6–9 éves korosztályban. Ezt mutatják az észak-olaszországi Corzano adatai is, ahol a lakosság tíz százaléka fertőződött meg a brit variánssal, és 60 százalékuk gyerek volt. Izrael elsőként jelezte, hogy beoltaná a 16 év alattiakat is.
A vírus evolúciója
Az Angliában, Dél-Afrikában és Brazíliában egymástól függetlenül létrejött mutációk közös eleme az N501 jelzésű változás a tüskefehérjében, ami lehetővé teszi, hogy a vírus rövidebb idő alatt jusson be a sejtbe. Ezenfelül ezek a variációk hosszabban tartó fertőzést is okoznak. Ez várható volt, hiszen minél jobban terjed a vírus, annál több a mutáció, és mindig az erősebb, életképesebb, jobban terjedő változat nyer az evolúciós versenyben. Tavasszal ez már egyszer megtörtént, az eredeti kínai mellett elterjedt egy másik is, csak akkor sokkal kisebb volt a különbség a kettő között. Az oltások szintén erősítik ez a folyamatot, hiszen szükségszerűen a vakcinákat nagyobb eséllyel kikerülő mutációk terjednek majd jobban.
Félni azonban nem kell, jelenlegi tudásunk szerint az angol mutánsra közel ugyanannyira hatnak az oltások, mint a korábbi változatra. A Dél-Afrikában megjelent variánssal szemben kevésbé hatásosak a mérések alapján, de ez leginkább csak az AstraZeneca vakcinájára igaz. Szakértők egybehangzó véleménye szerint ez sem jelenti azt, hogy teljes hatástalan lenne. Ugyanis az oltások összetett immunválaszt váltanak ki, és azoknak csak egy részét tudja kikerülni a dél-afrikai vagy akár a jövőben keletkező bármilyen variáns. Hiszen a koronavírus marad koronavírus, lényegileg nem tud megváltozni. A vakcina a súlyos betegségtől nagy valószínűséggel meg fog védeni, illetve valamilyen szintű védelmet mindenképp biztosít majd.
Elképzelhető, hogy a jövőben rendre hozzáigazítják majd az új mutációkhoz a vakcinákat, és bizonyos időközönként újraoltják az embereket, hasonlóan az influenza elleni szérumokhoz. Valószínűleg akkor már nem a nyájimmunitás lesz a cél, hanem a veszélyeztetett csoportok megóvása a súlyos megbetegedéstől és a haláltól, a vírus folyamatos terjedése és fertőzése közepette. Vagyis megtanulunk majd együtt élni a koronavírussal. Gyakorlatilag az összes gyártó bejelentette, hogy ilyen módosításra készen áll, többen már el is kezdték. Ezek a fejlesztések persze gyorsabbak lesznek, hiszen nem kell új vakcinát alkotni, habár a tesztelés itt sem maradhat el. Ugyanakkor az Európai Unió is jelezte: ilyen esetben az engedélyeztetés az eddiginél gyorsabb lesz.
Betegség kontra vakcina
Egyre többen hívják fel a figyelmet a fertőzés hosszú távon jelentkező szövődményeire. Van, aki például nem nyeri vissza a szaglását; korábban írtunk idegrendszeri, szív- és érrendszeri károsodásról; de Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa arról is beszámolt, hogy a koronavíruson átesett férfiaknak csökkent a spermiumszáma.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont két munkatársa által alapított Kovidők blogon Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológusprofesszora elmondta, hogy a szövődmények gyakorisága a 30-50 százalékot is elérheti. Kifejezetten megvédte a kínai, inaktivált vírusokat tartalmazó vakcinát, mondván, minden ország olyan oltást fejleszt, amiben jó, illetve amit nagy arányban képes legyártani, és most minden vakcina életmentő. Ráadásul még nem tudjuk, melyik technológia mennyire lesz hatásos a variánsok ellen, ezért sem baj, ha többfélével immunizálják az embereket. Valószínűleg a jövő év feladata lesz az eredmények elemzése, és idővel ki fog derülni, mely típus segítségével lehet majd a leggyorsabban vagy legjobban alkalmazkodni. Nem kizárt, hogy egy több felszíni fehérjestruktúrát tartalmazó, inaktivált vírus összetettebb immunválaszt tud előidézni, ami erősebb védelmet jelent a mutációk ellen.
Merkely Béla kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora pedig azt fejtette ki, hogy a hosszú távú szövődmény, az úgynevezett poszt-Covid-szindróma az ambuláns betegeik felénél jellemző. Míg maga a heveny koronavírus-betegség az idősek körében terjed inkább, addig a poszt-Covid nem tesz különbséget, tehát a fiatalokat is nagy arányban érinti. Számításai szerint jelenleg körülbelül százezren küzdenek ezzel Magyarországon. Szerinte az oltások kérdését pont úgy kezeljük, mint a futballt: mindenki ért hozzá, de az biztos, hogy a fertőzésnek sokkal több a kockázata, illetve a szövődménye, mint az oltásnak.