Az implantátumot a retinitis pigmentosa betegségben szenvedők kaphatják meg. Rájuk jellemző, hogy szürkületben, félhomályban jóval gyengébben látnak és látóterük is beszűkül. Ennek oka a szem ideghártyájában elhelyezkedő fényérzékelő sejtek fokozatos pusztulása.

A retinitis pigmentosa (amelyet a köznyelv farkasvakságnak is szokott nevezni) egy örökletes betegség, aminek kezdeti tünetei hasonlíthatnak az A-vitamin által okozott éjszakai vakságra.

A retina-implantátum a retinitis pigmentosa következtében károsodott ideghárta elpusztult sejtjeit pótolja, és hasonló elven működik, mint maguk a fényérzékelő sejtek. A műszer egy körülbelül háromszor három milliméteres lapocska, amely egy 1500 fotocellából álló chipet tartalmaz. A fotocellák a fényt elektromos impulzusokká alakítják, és egészen apró elektródákon keresztül vezetik az áramot a felettük levő ép idegsejtekhez. A szerkezetet elhelyezik a szem belsejében, a retina alatt, a hozzá kapcsolódó vékony kábelt és a tápegységet pedig a bőr alá ültetik.

Eddig Németországban, ahol az eszközt kikísérletezték, tizennyolc beavatkozást végeztek. A műtéteknek köszönhetően egyes páciensek részben képesek lettek a fényérzékelésre, például felismerik és használni tudják az étkészletet, közlekedhetnek az utcán, egyes esetekben négy-hat centiméteres betűket is képesek olvasni.

A kísérleti módszert a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának egységeként működő Magyar Bionikus Látás Központ alkalmazza hazánkban. Tavaly év vége óta keresik az első hazai pácienseket, akiket idén ősszel megműthetnek a Szemészeti Klinikán. Első körben legfeljebb öt ember kaphatja meg a chipet. Kiválasztásuknál többek között az is szempont, hogy kibírják-e a hat-nyolc órás műtétet.

– Legyengült, idős embereknek nem ajánlott a műtét, mivel a beavatkozás altatással történik. Az ő számukra ez már kockázatos lehet. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pácienseknél a beültetés után nem fordult elő gyulladás vagy súlyos komplikáció. A műtét a beteg számára semmiféle anyagi költséget nem jelent, ezt teljes egészében fedezi a klinikai vizsgálat költségvetését – mondta a Demokratának Kusnyerik Ákos szemész.

A műtétet követő héten az implantátumot programozni kell, be kell állítani az áramerősséget, az impulzusszámot és több más paramétert is a páciens közreműködésével. Ezután jön a tényleges használat, aminek során hetente vizsgálják a beültetett műszert.

Eddig több mint kétszázan jelentkeztek műtétre. A legalkalmasabb pácienseknél most elektro-fiziológiai vizsgálatokat végeznek, közülük kerül ki az első beteg, akit várhatóan ősszel megműtenek a klinikán. Úgy néz ki, a jövőben más örökletes retinadegenerációk kezelésére is alkalmas lesz az implantátum, szóba jöhet majd a choroideremia, a csap-pálcika disztrófia, vagyis olyan kórképek, ahol a látóhártya és a látóideg épen maradt, csak a receptorsejtek károsodottak.

Szencz Dóra