Visszatér a „nyócker”

Nem nehéz Józsefvárosban olyan járókelőt találni, akinek ne lenne véleménye a kerület közterületeit újra birtokba vevő hajléktalanokról. Galgóczi Éva negyven éve él a városrészben. Kérdésünkre elmondta, már nem lehet úgy sétálni a kerületben, hogy ne találkozzunk padokon, kapualjakban fekvő emberekkel.

– A hajléktalanok elfoglalják a parkokat, a játszótereket és a rendőrök szeme láttára isznak, szemetelnek, hangoskodnak. Szomorú vagyok, mert az előző polgármesterek alatt megszépült a környék, most meg minden visszasüllyed a régi állapotába. Nem értem, Pikó András miért vállalta el a kerület vezetését, ha láthatóan nem ért hozzá – mondja. 

Egy férfi a Bauer Sándor utcai áldatlan állapotokra panaszkodik. 

– Sokan az utcán, az autók között végzik a dolgukat, harci kutyákat sétáltatnak szájkosár és póráz nélkül, ablakon át árulják a drogot. Élhetetlen lett a környék. A probléma korábban is megvolt, de mintha jobban figyeltek volna rá a rend­őrök, rendszeresen járőröztek arrafelé.

A Facebook egyik zárt, józsefvárosiak számára létrehozott, politikamentes csoportjában is megszaporodtak a hajléktalanokkal kapcsolatos beírások, fényképek a kerület közterületeiről. Ezeken jól látható, hogy a padokat, parkokat, busz­meg­állókat elfoglalják a fekvő, alvó, italozó vagy éppen dolgukat végző fedél nélküliek. Sokan panaszkodnak arra, hogy az önkormányzat nem fertőtleníti a padokat, így a polgárok nem mernek leülni rájuk. „Úgy döntöttem, hogy a polgármesternek is szóvá teszem ezt a helyzetet, mert ez régebb(en) nem volt ilyen drasztikus. Sűrűn jártak az őrök és felkeltették az alvókat, tisztább volt a Pápa tér is” – írja az egyik lakos. Többen kifogásolják, hogy hiába helyezett ki az önkormányzat mobil WC-ket, nem használják őket: a „hajléktalan csak három métert hajlandó menni a padjától, hogy könnyítsen magán egy bokorba(n)”.

2010 előtt a VIII. kerületet mindenki a bűnözéssel, a droggal, a prostitúcióval azonosította. Kocsis Máté, majd Sára Botond polgármesterek legfőbb érdeme az volt, hogy az egykori „nyóckerből” létrehozták Józsefvárost, ahol a helyiek szubjektív biztonságérzete jelentősen javult. A fideszes vezetésű józsefvárosi önkormányzat az elmúlt két ciklus során különös figyelmet fordított a közbiztonság javítására. Kiépítették Budapest egyik legkorszerűbb kamerarendszerét, lefedve az egész kerületet. Ennek köszönhetően csökkent a bűncselekmények száma, látványosan javultak a nyomozati eredmények. A lakosság érdekeit figyelembe véve szigorítottak a közösségi együttélés szabályain is. 2011-ben fogadták el azt a rendeletet, amely tiltja a közterületeken való életvitelszerű tartózkodást. Ez ellen az ellenzéki pártok és a jogvédő szervezetek, köztük a Klubrádió akkori műsorvezetője, Pikó András is folyamatosan tiltakoztak.

A balliberális pártok támogatását élvező Pikó András a tavalyi önkormányzati választási kampányban többször kijelentette, hogy ha polgármester lesz, véget vet a hajléktalanok vegzálásának. Bár a tavalyi választási kampány idején egy interjúban elismerte, „Józsefváros már nem a balhé és a bűn szinonimája”, azért hozzátette, a rendpártiság sokat ártott a kerületnek. Pikó András választási győzelme nem kínált zsákbamacskát, számítani lehetett a szabályok liberalizálására. Már az első munkanapján hozzá is látott. Korábban a fideszes városvezetés alatt a folyamatosan érkező lakossági panaszok miatt jegyzői határozattal vonták vissza az Auróra nevű romkocsma éjszakai nyitvatartási engedélyét. Mivel a szórakozóhely közismerten baloldali mozgalmi központként is működött, Pikó András politikai támadást látott a korlátozás mögött, és polgármesterként első intézkedése volt, hogy visszavonja a jegyzői tiltó határozatot.

Felszabadítani Józsefvárost

A választások után egy hónappal lakossági fórumon mutatkozott be a kerület új vezetése, amiről a Demokrata honlapján is tudósítást közöltünk. Erőss Gábor alpolgármester kijelentette, a rendpárti városvezetés már a múlté. Ezt Szarvas Koppány Bendegúz, a Momentum önkormányzati képviselője is megerősítette: „Feltett szándékunk, hogy felszabadítsuk Józsefvárost, és ne egy pártállami látványpékség legyen.” Már itt kiderült, Pikó András támogatói sem feltétlenül egy szabad, liberális kerületben kívánnak élni, ugyanis a polgármesterre szavazók arra vártak választ, mit kezd az új vezetés a szórakozóhelyek, vendéglátóegységek működéséből adódó éjszakai zajterheléssel, illetve a közterületeken élő hajléktalanokkal. A szabad szellemiségű városvezetés rögtön szembesült azzal, hogy a józsefvárosiak számára nem feltétlenül szitokszó a rend, ezért a polgármester elismerte, hogy sok lakost zavar az utcán élő hajléktalanok látványa, és hozzátette, meg kell találni a megoldást, „hogyan tudjuk bevinni az embereket a hajléktalanellátó intézményekbe”. 

Mivel a hangzatos kijelentést tettek nem követték, a december 19-én megtartott józsefvárosi közmeghallgatás egyik kiemelt témája szintén a hajléktalankérdés lett. Többen jelezték, hogy érezhetően romlott az utcák, terek tisztasága, és több a hajléktalan a közterületeken. Pikó András elismerte, jelentős teher a kerületnek a sok hajléktalanszálló, és megígérte, hogy a Fővárosi Közgyűlés is foglalkozik majd a problémával. Pikó András kampányának egyik fő témája a lakhatási válság megoldása volt. Számtalanszor elmondta, hogy a hajléktalanság és a lakhatás kérdése szorosan összefügg. A kampányban több mint ezer üres önkormányzati lakásról beszélt, ezeket megválasztása esetén azonnal megnyitja a rászorulók előtt. A polgármester a decemberi közmeghallgatáson ismerte el, hogy legfőbb kampányígérete betarthatatlan, nem tudja megoldani a lakhatási válságot, mert csak 860 lakás áll az önkormányzat rendelkezésére, ráadásul jelentős részüket előbb fel kell újítani.

Álhumánusok

A januári közgyűlésen vált egyértelművé, hogyan is képzeli az önkormányzat a rendpártiság felszámolását. A testület ugyanis hatályon kívül helyezte azt a rendeleti szabályozást, amely büntette a közterületen, parkolóban, autóban alvást, lakást, valamint a társasházakban a közös területek életvitelszerű lakhatás céljára történő használatát. Vörös Tamás, a józsefvárosi Fidesz–KDNP frakcióvezetője a Demokratának elmondta, ősz óta látványosan nőtt Józsefvárosban a hajléktalanok száma, elterjedt ugyanis körükben a hír, hogy az önkormányzat lazított a szabályokon, és hogy a közterület-felügyelők már nem vigyáznak úgy a rendre, mint korábban. 

– Az előző, fideszes városvezetés elfogadhatatlannak tartotta, hogy hajléktalanok vagy hajléktalan életformát folytatók közterületen, aluljárókban, autókban éljenek, társasházak lépcsőházaiban, pincéiben húzzák meg magukat. A mostani városvezetés viszont mindezt normálisnak tekinti, így nem lép fel a kerületiek életét megkeserítő jelenségek ellen – mondja a képviselő. 

Például a hajléktalanok már szabadon beköltözhetnek általuk nem tulajdonolt ingatlanokba, mert az önkormányzat megszüntette a rendeletet, amelynek értelmében szabálysértést lehetett indítani az ilyen ügyekben. Vörös Tamás hozzáteszi, a 2010 előtti SZDSZ-es városvezetés asszisztált ahhoz, hogy Demszky Gábor főpolgármester Józsefvárosba telepítse a hajléktalanellátó szervezeteket, konzerválva ezzel a kerület szegénynegyed jellegét. Szerinte Pikó András és a kampányát támogató hajléktalanlobbisták vissza kívánják hozni ezt az időszakot. 

– A kampányban embertelennek nevezték a fideszes önkormányzat bánásmódját, pedig a város által működtetett LÉLEK-program többéves rehabilitáció után a hajléktalanokat újra lakáshoz juttatta. Mára kiderült, nem ezt akarják folytatni, hanem azt az ideológiailag vezérelt, a valósággal köszönőviszonyban sem lévő hajléktalanpolitikát, amely megengedi a közterületen való életvitelszerű tartózkodást. A baloldalra jellemző az az álhumánus és álszent viselkedés, hogy mindent megígérnek a hajléktalanoknak, a megoldási javaslatokkal viszont adósak maradnak – mondja a fideszes frakció­vezető.

A közterületi alkoholfogyasztással kapcsolatban elmondta, a fideszes városvezetés a legtöbb önkormányzati helyiséget úgy adta bérbe, hogy tilos volt alkoholt árusítani, de az új városvezetés ezt a gyakorlatot is eltörölte.

A közteherviselés jegyében

A járványügyi veszélyhelyzet alatt tartott áprilisi online polgármesteri fogadóórán szintén a hajléktalanok köztéri jelenléte volt a fő téma. Az egyik lakos azt írta, nem mer kimenni az utcára a hajléktalanok miatt, más azt kifogásolta, hogy „nyakig vizeletesek a járdák”. Pikó András akkor elmondta, megérti, ha ezek kellemetlenségeket okoznak, de ebben a helyzetben megértőnek és segítőkésznek kell lennünk, hiszen a hajléktalanokat a koronavírus-járvány sokkal jobban érinti. 

– Tény és való, hogy többen tartózkodnak az utcán, próbálunk segíteni ezen – ismerte el. 

Elismételte azt a többször hangoztatott ígéretét, hogy Karácsony Gergely főpolgármesterrel egyeztetni fog a kerületek közös teherviseléséről, miszerint Józsefvárosban működik a legtöbb hajléktalanellátó, míg vannak olyan kerületek, ahol egy sem. Miközben Pikó András a közös teherviselés reményével nyugtatta a józsefvárosiakat, a járványhelyzet idején a helyiek megkérdezése nélkül még több hajléktalant költöztettek a kerületbe: a Gyáli úti hajléktalanszálló lakóit Karácsony Gergely főpolgármester határozatára ideiglenesen a Kőbányai út 22. szám alatti, fővárosi tulajdonban lévő épület 71 lakásába telepítették át.

Adódik a kérdés, egy balliberális vezetésű kerületnek miért érdeke, hogy hajléktalanok lepjék el a közterületeit, amikor nyilvánvaló, hogy ez még saját választóinak is szemet szúr. Erre a józsef­városi önkormányzat honlapján közölt cikk ad egyértelmű választ: „Nincs hajléktalankrízis a kerületben és a fővárosban, mert a Budapest vezetése által megtett intézkedések eddig elégségesnek bizonyultak. Ám a járványhelyzet negatív társadalmi hatása nőni fog, és amíg a kormány válságkezelése a dolgozó, illetve munkájukat épp most elvesztő tömegeket nem veszi figyelembe, addig a helyzet egyre rosszabb lesz. Félő, hogy sokan fognak az utcára kerülni.”

A Magyar Narancstól Józsefváros önkormányzati lapjához átigazolt újságíró azt állítja, a kormány nem jól kezeli a járvány okozta válsághelyzetet, ezért nőni fog a munkanélküliség, ezzel együtt a hajléktalanok száma is. 

„A belvárosban, a külvárosban és igen, Csepelen is több lesz a hajléktalan, csak nem elkülönítve, hanem az utcákon” – ismétli meg vízióját a cikk végén. Nem kétséges, az ellenzéki vezetésű főváros és az önkormányzatok – élén Józsefvárossal – önös politikai célokra kívánják felhasználni a hajléktalanokat. A közterületeken élő, szerencsétlen sorsú emberekkel fogják igazolni azt az állításukat, hogy a koronavírus-járvány miatt munkájukat elvesztők nem számíthatnak a kormány segítségére.