Egy pohár víz a hazai nagyvárosok közül Pécsett kerül a legtöbbe. Hogy ennek a város domborzati viszonyaiban, a város fekvésében, vagy a vízmű gazdálkodásában rejlik a fő oka, megoszlanak a vélemények.

Egy azonban bizonyos: a városatyák szándéka szerint Pécs a jövőben saját, önkormányzati tulajdonú társasággal szeretné ellátni üzemeltetői feladatait, elkerülendő, hogy a nyereség a francia tulajdonost, annak terjeszkedését, illetve veszteséges leányvállalatait finanszírozza. Aki volt már igazán szomjas az életében, az tudja, mit jelent egy pohár tiszta, egészséges ivóvíz, amelynél jobban semmi nem csillapítja a szomjúságot.

De a vízről más is eszünkbe jut mostanában: aktuális kérdéssé vált a hazai vízközművagyon felbecsülhetetlen értéke, az öntözésen, hajózáson, termálvizes fűtésen, folyószabályozáson keresztül megvalósítható, mindeddig kiaknázatlan lehetőségeink sora. Egyre többet hallani arról, hogy a XXI. század legnagyobb kincse – talán túlzás nélkül állítható – az egészséges ivóvíz lesz. Miközben a Kárpát-medence vízkincse és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások a jövő tükrében felértékelődnek, a nyár folyamán egyre többet lehetett hallani arról a burkolt kormányzati szándékról is, amely az öt regionális vízközműtársaság átszervezésén keresztül egy esetleges közmű-privatizációt készíthet elő.

– Az is kiderült, hogy a termálvízforrások kezelésére koncessziós pályázat kiírását tervezi a kormány, amelyet az őszi parlamenti ülésszakban várhatóan napirendre is tűznek – mondta a Demokratának a múlt héten Bencsik János, a Fidesz szakpolitikusa, aki ismételten felhívta a befektetők figyelmét arra, hogy ne fektessenek be ilyen üzletekbe, mert az új kormány fel fogja bontani az ilyen egyoldalú, az országot kiszolgáltatott helyzetbe sodró, előnytelen megállapodásokat.

S hogy ezek mennyire nem üres szavak, jól mutatja, hogy a pécsi városatyák már a tettek mezejére léptek: néhány napja bátor, a város életében mérföldkőnek számító, de országosan is példa értékű lépésre szánták el magukat: a város közgyűlése a képviselők nagy többségének szavazatával úgy döntött, hogy visszavásárolja a Pécsi Vízmű Zrt. francia tulajdonrészét a külföldi befektetőtől.

A Pécsi Vízmű Zrt. Pécs Megyei Jogú Város, tíz környékbeli kistelepülés, illetve a francia-belga Lyonnaise de Eaux nevű cég (jelenleg Suez Environnement Local Services) részvényeiből alakult 1995-ben. A mintegy 360 főt foglalkoztató, több mint hetven település mintegy negyedmillió lakója vízellátását és szennyvízelvezetését biztosító társaságban jelenleg Pécsnek 50,05, a Suez-csoportnak 48,05, a tíz kistelepülésnek pedig 1,9 százalékos tulajdoni hányada van. Páva Zsoltnak, Pécs polgármesterének most sokan felróják, hogy a vízmű kisebbségi részvénycsomagját az ő korábbi polgármestersége idején szerezték meg a franciák. A Suez-csoport a bevásárláskor megkapta a cég vezetésének jogát is.

Akkoriban azonban más volt a helyzet: az elavult vízmű beruházásra, fejlesztésre, tőkére szorult. Az azóta eltelt csaknem másfél évtized alatt a helyzet megváltozott. A cég évente 800 millió és egymilliárd forint közötti összeget fordított fejlesztésekre, a szennyvíz-technológia korszerűsítésére, gépészeti felújításokra. A város csatornahálózata mára teljesen kiépült, vízhálózata korszerű, az ellátás zökkenőmentes. A városvezetés és a menedzsment-jogokat birtokló francia tulajdonosok viszonya azonban egyre feszültebbé vált, olyannyira, hogy a közgyűlés nem fogadta el a cég elmúlt két évi mérlegét sem. A városatyák azt szeretnék, ha a nyereség Pécsett maradna. Úgy vélik, hogy a kisebbségi tulajdonos túlzott energiát fordít a terjeszkedésre: a vízmű 2002 óta 17 cégben szerzett tulajdonrészt, és úgy érzik, a leányvállalatok működésébe a közgyűlésnek nincs beleszólása.

A Suez Hungária Kft. közleményben reagált a városatyák döntésére. A kisebbségi tulajdonos közleményében úgy fogalmazott, hogy értetlenül áll a pécsi közgyűlés döntése előtt. Gesztesi László, a kisebbségi tulajdonosi jogokat gyakorló Suez Environnement Hungária Kft. üzletfejlesztési igazgatója a Demokratának elmondta, hogy a cég csak a sajtóból értesült a pécsi közgyűlés részvény-visszavásárlási szándékáról.

– Váratlanul ért a döntés híre, nem értem, és nem is tudom, hogy a közel másfél évtizedes együttműködés után miért nem tájékoztattak erről a tervről – jegyzi meg némi sértődöttséggel a hangjában az üzletfejlesztési igazgató, aki szerint mind a vízdíjak megállapítása, mind a fejlesztések a közgyűlés tudtával történtek, illetve a városatyák támogatását élvezték.

Páva Zsolt tavaly májusi győzelmével teljesen új szemléletet honosított meg a városházán. Míg korábban a vízmű többségi részvényeit is eladták volna, most bejelentik, hogy visszaveszik a részvényeket a franciáktól. A befektető célja az üzlet. Az üzletfejlesztési igazgató viszont a cégbirodalom érdekeit kell hogy képviselje. Most ez a két álláspont feszül egymásnak, s a két ellenérdekelt fél egyelőre egy cégen belül néz farkasszemet egymással.

– A vízmű leányvállalatai nemhogy pénzt vittek volna el a cégtől, hanem épp ellenkezőleg: javították a társaság eredményességét – érvel az üzletfejlesztési igazgató.

Nem így látja a gazdálkodás mutatóit Nagy Csaba, Pécs alpolgármestere. Nagy Csaba a Demokratának elmondta, hogy egy független ügyvédi irodával átvilágíttatták a vízmű gazdálkodását, és a jelentésből kiderül, hogy a tulajdonszerzések, terjeszkedések folyamán a vízműnek komoly pénzügyi kötelezettsége keletkezett.

„A helyzet mára már odáig súlyosbodott, hogy a Pécsi Vízmű Zrt. az úgynevezett cash-poll rendszeren keresztül mintegy 200 millió forinttal finanszírozza a veszteséges leányvállalatait” – olvassa a független átvilágító iroda jelentését az alpolgármester.

S hogy mi nyújt majd fedezetet a kivásárlásra? Maga a vízmű, illetve annak gazdálkodása.

– Pécsnek már van gyakorlata a részvények visszavásárlásában – avat be a városháza ügyeibe az alpolgármester. – 2004-ben a Biokomból, a kommunálishulladék- kezeléssel foglalkozó társaságból vásárolta vissza a kisebbségi részvénycsomagot a tulajdonos önkormányzat. 750 millió forintért vettük vissza a részvények 49 százalékát, ugyancsak egy francia tulajdonostól, és a Biokom háromévi nyereségéből fedezni tudtuk a kivásárlás teljes költségét. A Biokom üzleti értéke mára már eléri a hatmilliárd forintot, a tranzakció sikeréhez tehát nem férhet kétség – szögezte le az alpolgármester.

Nagy Csaba a vízműcég részvényeinek visszavásárlását a Biokomhoz hasonlóan képzeli el.

– A jövőben az összes közműszolgáltatást egy közös cégbe, egy holdingba szeretnénk szervezni, amely fölött a közgyűlés gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Végső soron az a cél, hogy a pécsiek járjanak jól – tette hozzá.

Ezt is meg merte lépni végre valaki. Mert valóban az a cél, hogy a pécsiek, a miskolciak, a debreceniek, a budapestiek járjanak jól. A pécsi városatyák döntése jól mutatja, a visszavásárlás nem lehetetlen. A pécsi példa mindenképp országos figyelmet érdemel.

Hernádi Zsuzsa