Hirdetés
Képernyőfotó: vonagabor.hu
Fotó: Képernyőfotó/vonagabor.hu

Vona Gábor az azonnali.hu-nak adott interjúban beszélt egyebek mellett arról, hogy a Fidesz környékén nem azt kapta, amire számított, az éppen akkor párttá alakuló Jobbikban azonban politikai otthonra lelt. A volt pártelnök elmesélte azt is, hogy a híresztelések ellenére sosem volt MLM-ügynök, hanem teniszpálya-bérleteket, nyelvtanfolyamokat, liftvészcsengőket értékesített, méghozzá nagy sikerrel. Az értékesítésben szerzett tapasztalatok politikai hasznosítása kapcsán azt mondta:

„Ha jó a terméked, akkor hiteles tudsz lenni. Ha te is tudod, hogy a terméked szar, becsomagolhatod marketinggel sztaniolba és köthetsz rá masnit, de a hangod nem fog hitelesen csengeni. Hinned kell a termékben, ez nagyon fontos. Én mindig hittem abban a politikai termékben, amit árultam” – foglalta össze marketinghitvallását Vona. Elmondása szerint időközben belátta, hogy sok dologban tévedett, a részletekre azonban nem tért ki.

A személye körül folyó vitáról szólva elmondta, hogy egyesek nácinak tartják, aki megjavult, vagy csak számításból úgy tesz. Mások szerint politikai opportunista, aki piaci résként tekintett a radikális jobboldalra. Miután pedig a radikális jobboldal már kevés volt neki, akkor továbbállt.

„A helyzet az, hogy mindkét álláspont téves. Nem erről van szó. Sohasem voltam náci, de radikális jobboldaliként valóban hittem abban, hogy amit csinálok, helyes” – állította magáról.

Korábban írtuk

Eddig nem ismert életrajzi érdekesség, hogy Vona Gábort a lelki néppártosodás útján Schiffer András indította el.

„Közel ültünk egymáshoz az Országgyűlésben, és nagyon nagy hatással voltak rám a vele való beszélgetések, politikai viták” – árulta el a fordulat titkát Vona.

„András laza volt, vicces, nyitott a velem való párbeszédre, amit akkor az LMP padsoraiban nagyon sokan rettenetesen rosszul éltek meg, úgy tekintettek Schifferre, mint aki épp az ördöggel parolázik. Mi lesz, ha ezt valaki lefotózza? Andrást viszont ez nem érdekelte, és ez nekem is fontos tanulság: akivel csak lehet, szóba kell állni, és meg kell próbálni megérteni.”

Itt érdekes lett volna megkérdezni Vona Gábortól, mi a véleménye arról, hogy akik néhány éve még Schiffer Andrásra néztek ferde szemmel, amiért vele szóba állt, azok most szemrebbenés nélkül kötnek választási együttműködést a Jobbikkal.

A fel nem tett kérdésre viszont választ kap az olvasó, amikor Vona a Jobbik Jakab Péter-i fordulatáról beszél. És itt el is érkeztünk az interjú legérdekesebb részéhez.

„Szerintem a Jobbik lassan egy baloldali néppárttá vált, az én vezetésem alatt meg egy nemzeti néppárt volt, ami képes volt jobboldali és baloldali embereket is megszólítani” – elemzi a Jobbik jelenlegi helyzetét Vona Gábor.

A volt pártelnöknél jobban senki nem ismeri a Jobbikot. Az interjúja talán véget vethet egy régóta húzódó értelmetlen vitának, ami az egykor volt radikális párt politikai irányultságáról szól. A kemény megjegyzések azonban tovább folytatódtak:

„A Jobbik mégis inkább a DK-val és az MSZP-vel vív balos versenyt az alsó-középosztálybeli elégedetlen szavazók megszerzéséért, viszont azt a középosztálybeli polgári réteget, amit én szerettem volna a Jobbik élén megszólítani, és talán sikerült is 2018 előtt, szerintem elveszítette.”

Vona elmondta azt is, hogy azokkal a performanszokkal sem ért egyet, amelyeket Jakab Péter egy zsák krumpli társaságában ad elő hétről hétre a televízió kamerái előtt. A párt jelenlegi iránya és stílusa szerinte oda vezetett, hogy:

„a megnyilatkozások meg a témafelvetések alapján sokszor nagyon nehéz megkülönböztetni a Jobbikot a DK-tól.”

A következő kérdésre adott válaszában viszont Vona is elismeri, hogy az adott körülmények között Jakab Péter volt pártelnökként a legjobb választás. Ennek ellenére ő biztos más irányba vezetné a pártot, ha elnök lenne. A jelenlegi vezetés azonban egyáltalán nem kíváncsi arra, hogy Vona mit gondol a Jobbik politikájáról.

Az elemzések és vallomások mellett Vona nem szalasztotta el az alkalmat, hogy az „új múlt” technológia segítségével legalább a saját korábbi szerepét megszépítse a párt életében. Vona Gábor bevallása szerint ő már 2012-13-ban is őrlődött a Jobbik szélsőséges mivolta miatt, és már akkor polgári irányba akarta vezetni a radikális formációt.

„Onnantól fogva nekem a néppártosodás egy nagyon világos út volt. A 2013-as Jobbikon lehet, hogy ez még alig látszott, de nem lehetett »motoros fűrésszel műteni«, fokozatosan kellett átvinnem a változást.”

A 2018 áprilisában bekövetkezett ellenzéki kudarcról szólva elmondta: akkor úgy érezte, hogy erkölcsi tőkét építhet azzal, ha betartja a szavát és lemond a Jobbik élén betöltött funkciójáról. Végül úgy alakult, hogy párton belül és kívül is azzal vádolták a korábbi szövetségesei, hogy elárulta az ellenzéket, és gyáván elmenekült a süllyedő hajóról.