– Megrázta a hazai közvéleményt az úgynevezett K&H-ügy, kérdés azonban, hogy minden magyar választó tisztában van-e azzal, mennyire jól jellemzi ez a botrány a szocialista párt kormányzását, hatalmi technikáit, szellemiségét?

– Igen súlyos bűncselekményről van szó, már csak az elkövetési érték, azaz a 21 milliárd forint miatt is. Másfelől az, hogy politikai elemek is keveredtek az ügybe, MSZP-s politikusok, baloldali közéleti személyiségek érintettségére derült fény, az általában vett közbűntényes ügyek fölé emeli a problémát. Többen is úgy fogalmaznak, hogy a K&H Bank ügye az évszázad legnagyobb hazai botránya. Én nem vagyok ennyire optimista, szerintem jöhet még rosszabb is.

– A kormány már felépítette a maga védekezési stratégiáját, melynek az a lényege, hogy Kulcsár Attila tehet mindenről, egyedül ő felelős a történtekért. Csakhogy 21 milliárd forintról van szó, amit bonyolult banki műveletek során tüntettek el. Lehetséges magányos elkövetőről beszélni?

– Kétségtelen, hogy Kulcsárt állították az ügy középpontjába, tegyük hozzá azonban, hogy a rendőrség jelezte, valószínűleg további személyeket is gyanúsítanak majd a vizsgálat során. Egyébként én is kizártnak tartom, hogy Kulcsár egyedül követte volna el a bűncselekményt, biztos, hogy számos segítője volt.

– Azt sem érti senki, miként bízhattak meg Kulcsár Attilában azok, akik ismerték, miként kaphatott belépőt a Miniszterelnöki Hivatalba, miként tárgyalhattak vele kormányzati politikusok akkor, amikor tudniuk kellett, hogy Kulcsár Attila Belgiumban már elkövetett valamit az ottani bankszférában.

– Igen, hihetetlen elemei is vannak az ügynek. Már az is érthetetlen, hogy Kulcsár Attila vezérigazgatói pozícióba került. Ez persze nem a szocialista politikusok, hanem a K&H Bank vezetőinek felelőssége. Jól mutatja mindez a bankon belüli viszonyokat. Ha igaz a PSZÁF jelentése, akkor Kulcsár hamis iskolai bizonyítványokkal operált, s jóval alacsonyabb végzettsége van annál, mint amire szükség lenne egy ilyen jellegű banki tevékenységhez.

– Igaz-e, hogy mindössze nyolc általánosa van Kulcsár Attilának?

– Ezt nem tudom pontosan, annyi azonban bizonyos, hogy a PSZÁF okirat-hamisítás miatt feljelentést tett ellene az iskolai bizonyítványaival kapcsolatosan. Egyébként nemcsak a végzettségével van probléma, de a szakmai előéletével is. Az ő karrierje leginkább Mikszáth Kálmán tollhegyére kívánkozna. Érthetetlen, miként kerülhetett az ország második legnagyobb bankjának menedzsmentjébe.

– Mit kell tudni a K&H Bankról?

– Tipikusan szocialista gyűjtő- és menekülőhelynek tartják. Mikor melyikre volt szükség. Onnan jött például a jelenlegi pénzügyminiszter, László Csaba, Draskovics Tibor, a MeH kabinetfőnöke és mások is. Azt beszélik, a rendszerváltás után a szocialista párt pénzügyesei ellepték a bankot. Ami Kulcsár Attila gyors és érthetetlen előmenetelét illeti, két dologról lehetett szó. Az enyhébb változat szerint Kulcsár megtévesztette a bank vezetőit és külföldi tulajdonosait is. A súlyosabb variáció szerint viszont eleve tudták egyesek, kicsoda is Kulcsár Attila, s nagyon is alkalmasnak tartották arra, hogy eszközként használják őt bizonyos piszkos ügyletekben.

– Vannak zseniális, már-már művészien kivitelezett, elegáns bűncselekmények. Vajon a K&H botránya is annak számít?

– Szerintem a bankvilág ezt egy egészen kisstílű ügynek tartja. A primitív módszerek, a nejlonzacskóban hordott pénzek és egyebek miatt. Ettől persze azért még elég bonyolult dologról van szó, ez már eleve a bűncselekmény jellegéből adódik. Itt ugyanis valamiféle pilótajáték történt. Állami pénzt forgattak meg, s az ebből származó haszon nem a pénz tulajdonosához, azaz az államhoz, hanem magánzsebekbe vándorolt vissza.

– Ezt hogy tudták megjátszani?

– Csakis sikkasztással, okirat-hamisítással, dokumentumok visszadátumozásával. Az ügynek ez a része a tulajdonképpeni bűncselekmény. Hozzáteszem, lehet, hogy a bankban elhelyezett állami pénzeket nem is lett volna szabad a tőzsdén megjátszani.

– Tudjuk, hogy nemcsak az állami cégek jártak rosszul az ügyben, hanem sok-sok magánbefektető is. Ennek mi lehet az oka?

– Szerintem akkor, amikor a PSZÁF vizsgálódni kezdett a Pannonplast-ügyben, Kulcsár Attila nem tehetett mást, mint hogy visszatette az állami cégek pénzét. Ezáltal viszont azonnal összeomlott a pilótajáték, már csak azért is, mert a tőzsdén csak nagy összegekben érdemes játszani, legalábbis ahhoz, hogy tekintélyes nyereséghez jusson az ember.

– A baloldal azt sugallja, hogy Szász Károly önmagát verette meg. Különös, de még arra a logikai bukfencre sem ügyel a baloldali sajtó és média, hogy egy ilyen önmegveretésnek semmi értelme sem lett volna, az semmilyen módon sem befolyásolta volna a Pannonplast-ügyet, majd pedig a K&H botrányát. Csak a hangzatossággal, a mesterségesen keltett szenzációval törődnek, nyilván úgy gondolják, az MSZP-szavazók intelligenciaszintjének ennyi is elég.

– Igen, ez is a figyelemelterelés egyik eszköze. A valóságban egészen más a helyzet. A PSZÁF és Szász Károly elleni támadások azzal kezdődtek, hogy Keller László adatokat gyűjtött a szervezet és vezetője ellen. Mellesleg mindezt jól el is tudta adni a médiapiacon, mint köztudott, az anyag Juszt László kezébe került. Aztán jött a megveretés, amiről Szász Károly is azt állította, hogy a Pannonplast-vizsgálattal függ össze, a harmadik lépés volt, hogy Keller László nyíltan feljelentést tett a PSZÁF ellen, a negyedik mozzanat pedig, hogy a kormány frontális támadást indított a szervezet ellen, mondván, a PSZÁF az igazi vétkes a K&H-ügyben, mert nem derítette fel időben a visszaéléseket, bűncselekményeket. Egyértelmű, hogy a kormány célkeresztjében Szász Károly és az általa vezetett független állami hivatal áll. Ezzel az erővel egyébként megtámadhatták volna az Állami Számvevőszéket, vagy mondjuk a köztársasági elnököt is.

– Szász Károly nemrég a családja részére is rendőri védelmet kért, hiszen újabb fenyegetéseket kapott. De áttételesen maga Medgyessy Péter is figyelmeztette őt, hogy ha az eredeti nyomvonalon halad a Pannonplast és a K&H ügyében a PSZÁF vizsgálata, akkor kirúgják. Éppen, amikor a vizsgálat eljutott a közpénzek ügyéhez…

– Ez valóban nyílt és kemény fenyegetés. Sok minden előfordult már a fiatal magyar demokráciában, de arra még nem volt példa, hogy egy kormányfő ilyen direkt módon, abszolút leplezetlenül próbálja meg befolyásolni a vizsgálatot egy gyanús ügyben, mondhatnám azt is: egy bűncselekményben. Ez a szocialisták hatalomgyakorlási technikájának velejárója. Számos független szervezet vezetőjét kényszerítették már eddig lemondásra, akiket pedig meghagytak, azokat állandóan fenyegetik. Gondoljunk csak a legfőbb ügyész elleni, vagy a Magyar Nemzeti Bank elnöke elleni támadássorozatra. A szocialisták egyszerűen nem bírják elviselni azokat a közszereplőket, akiket nem ők neveztek ki.

– Viszolyognak azoktól az intézkedésektől és azoktól a törvényektől is, amelyeket nem ők hoztak.

– Tény, hogy azt ígérték számos, a Fidesz kormányzati idejében született törvényről, hogy tiszteletben tartják, ennek azonban éppen az ellenkezőjét látjuk mostanában. Így bánnak az ígéretekkel is. Semmibe veszik őket, éppen az ellenkezőjét csinálják annak, amivel az urnákhoz szólították a hiszékeny szavazókat. Nem tudok mást mondani, egy kormány nem tehetné ezt büntetlenül egy demokratikus államban. Szerintem egy fejlett nyugat-európai országban csak maga a K&H-botrány elegendő lenne a kormány bukásához.

– Számos kormánybukást ismer a történelem. Olyanokat is, amelyekben sokkal kevesebb is elegendő volt ahhoz, hogy lemondjon egy kabinet. Mi kellene ahhoz, hogy a Medgyessy-kormányt is távozásra bírja a társadalom?

– A sajtónak lenne ebben döntő szerepe. A régi és nagy demokráciákban majd ugyanolyan sajtó- és médiaerővel rendelkezik a jobboldal, mint a bal. Tehát nagyjából egyensúly van. Ráadásul ezekben az országokban a sajtó – pártállástól függetlenül – mindennél jobban ügyel a morális, etikai kérdésekre, mert csak így őrizheti meg a hitelét. Ott például egy hazudozó kormányszóvivőt pillanatokon belül kiszerkesztenek és távozásra kényszerítenek. Épp ez történik most a Blair-kabinet szóvivőjével is. Mi még nem jutottunk el odáig, hogy egy arrogáns és rendszeresen félretájékoztató kormányszóvivőnek útilaput kössön a talpára a sajtó. Kénytelen vagyok azt mondani, hogy a rendszerváltás utáni magyar sajtó nem ért még a felnőttkorba, ahogy maga a magyar demokrácia sem. Gyerekcipőben járunk. Nos, pont ennek a sajtónak kellene közfelháborodást, társadalmi tiltakozást ébresztenie, és pont neki kellene mindezt közvetítenie a politikai elit felé ahhoz, hogy a kormány távozzon. Ehhez persze fejlett politikai kultúrára van szükség, amelynek megteremtésében a sajtónak és a médiának komoly felelőssége van.

– Hogy keletkezett a K&H Bank, pontosabban Kulcsár Attila VIP-listája, melyben feltűnően sok a baloldali vagy a baloldalhoz kötődő személyiség? A lista ékköve Kovács László szocialista pártelnök hölgyismerőse, aztán az asszony édesanyja, majd Jegessy András, aki Lamperth Mónika belügyminiszter asszony férje, a Népszava régi és jelenlegi tulajdonosa, aztán Forró Tamás, ismert médiaszemélyiség, s végül, de nem utolsósorban Medgyessy Péter nagy barátja, a romániai Mudura Sándor…

– Önmagában a VIP-lista létében nincs semmi különös, minden banknak vannak kiemelt ügyfelei. Az viszont már figyelemre méltó, hogy miként kerülhettek fel Kulcsár Attila VIP-listájára politikusok, médiaszemélyiségek. Ez azt mutatja, hogy a politikai elit tagjai – tisztelet a kivételnek – képtelenek disztingválni. Azaz különbséget tenni aközött, hogy mi az, ami még összeegyeztethető a politikai tevékenységükkel, és mi az, ami már nem. Rendes körülmények között természetesen elfogadhatatlan, hogy egy politikus házastársa tisztázatlan kapcsolatokat tartson fenn egy olyan körrel, mint Kulcsár Attila és környezete.

– Csakhogy épp ez a VIP-lista, pontosabban ezek a kapcsolatok kellettek ahhoz, hogy Kulcsár Attila belépőt kaphasson a Miniszterelnöki Hivatalba…

– Ez így van. És még ebben az apró mozzanatban is hülyének nézik az embereket. Azt állítják, hogy a Miniszterelnöki Hivatal belépőjével mindenhová be lehetett menni, csak a Miniszterelnöki Hivatalba nem. Ilyen olcsó hazugságokkal szeretnék lekapcsolni az ügyről Medgyessy Péter hivatalát, azaz a szocialista kormány elitjét. És persze ezzel szeretnék elkerülni még a gyanúját is annak, hogy Kulcsár Attila találkozhatott és tárgyalhatott Medgyessy Péterrel.

– Pedig aki egy kicsit is követte a K&H Bank ügyének fejleményeit, az tudta, hogy közelebbi kapcsolat is volt közöttük…

– Igen, úgy tunik, hogy korábban, amikor Medgyessy Péter még az Inter-Europa Bank elnöke volt, Kulcsár Attila 6 milliárd forintot utalt át a pilótajátékos pénzből a Medgyessy vezette pénzintézetnek. Aztán bement két arab üzletember az Inter-Európa Bankba, és készpénzben felvette a 6 milliárdot.

– Ennek már bottal üthetjük a nyomát.

– Érdekes az is, hogy akkor, amikor kirobbant a botrány, a magyar kormány éppen egy nagy összegű hitelt, 500 millió eurót vett fel három nyugati banktól, feltűnően rossz feltételekkel. Az egyik az a francia pénzintézet volt, ahol Medgyessy Péter is dolgozott korábban. Nem tudjuk, hogy van-e összefüggés, de feltűnő, hogy pont a botrány idején zajlott a tranzakció.

– Ebből próbálták pótolni a K&H-nál keletkezett hiányokat?

– Erről nincs információm.

– Zajlik egy másik elterelő hadművelet is. A baloldali sajtó ugyanis azt firtatja mostanság, hogy miként, pontosabban kitől kerülhetett a Magyar Nemzet című laphoz Kulcsár Attila MeH-belépője.

– Ezt én inkább pártállami reflexnek nevezném. Ugyanis nem az a probléma a baloldal számára, hogy Kulcsár Attila MeH-belépővel rendelkezett, hanem az, hogy a belépő eljutott a Magyar Nemzethez, és az írt is róla.

– Ma sem tisztázott, hogyan is bukott le Kulcsár Attila Bécsben. Állítólag nem is a rendőrség kapcsolta le, hanem ő maga adott ott találkát egy magyar nyomozónak… Mint ismeretes, hiába került aztán őrizetbe, nem egyezett bele a kiadatásába, úgyhogy a legjobb esetben is csak fél év múlva kerülhet haza. Nem az áll a különös ügy hátterében, hogy bizonyos szocialista körök megpróbálják Kulcsárt külföldön tartani? Elvégre fél év alatt rengeteg szálat el lehet varrni, rengeteg nyomot el lehet tüntetni…

– Túl sok a véletlen egybeesés. Kulcsár mozgását végigkövette a magyar rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok. Valószínűleg azt is tudták, hogy el akarja hagyni az országot. Ismert, hogy Bécsben a magyar hatóságok közreműködésével fogták el. Igenis felmerül a szándékosság gyanúja. A dolgoknak az a látszata, mintha gőzerővel lépnének fel Kulcsárral szemben, még meg is dicsértették magukat, a valóságban azonban, ezzel a kis bécsi fogsággal legalább fél évre kivonták Kulcsárt a forgalomból. És ez az idő sok mindenre elegendő. Például arra, hogy megnehezítse az ügyben folytatott nyomozást. Ha nincs itthon, nem tudják kihallgatni vagy szembesíteni Kulcsárt az ügy többi szereplőjével, lehet, hogy végigviszik a nyomozást, de az is lehet, hogy több kellemetlen részletre nem derül fény, több, a háttérben meghúzódó felelős elkerülheti majd a felelősségre vonást. A Fidesz egyébként egyértelműen felvetette Kulcsár szökésével kapcsolatban a nemzetbiztonságiak és a rendőrség, Tóth András államtitkár, illetve Lamperth Mónika belügyminiszter asszony felelősségét.

– Érdekes eleme az egésznek, hogy éppen az a Bánáti János ügyvéd képviseli Kulcsár Attilát, aki az igazságügy-miniszter Bárándy Péter ügyvédtársa volt…

– Ez kétségtelenül pikáns dolog. Ilyen kényes helyzetet idézhet elő az, hogy egy sztárügyvéd lett a magyar kormány igazságügy-minisztere. Bánáti védi, Bárándy pedig üldözi. Pikáns.

– Van tíz, mondjuk úgy: felderítetlen nap a bécsi kaland előtt. Ekkor kereste fel Kulcsár Attila a szocialista Tóth Andrást, a titkosszolgálatokért felelős MeH-államtitkárt. Vajon miről beszélhettek?

– Megkérdeztük tőle – természetesen írásban -, hogy miként zajlott le a találkozó, miről beszéltek. Egyelőre nem kaptunk még választ tőle (lapzártánkkor – a szerk.), de hamarosan meg kell érkeznie ennek is. A megbeszélésben az volt az igazán különös, hogy miközben a nemzetbiztonsági szolgálatok már "dolgoztak" Kulcsár Attilára, addig a szolgálatokat felügyelő államtitkár találkozott és tárgyalt vele. Ez nagyon szokatlan dolog. Tóth András beszámolójából azt lehet kivenni, hogy Kulcsár egyfajta feltáró vallomást tett neki, bűncselekményekkel vádolta önmagát. Tóth András szerint rendkívül zavaros volt az egész. Szerintem azonban az államtitkárnak kötelessége lett volna ellenőrizni Kulcsár történeteit, ezt azonban nem tette meg.

– Lehet, hogy Tóth András már tudta, ha ellenőrzi Kulcsár szavait, kellemetlen tényekre derül fény, s bajba kerül a kormányoldal?

– Én csak annyit mondanék egyelőre, hogy Tóth András gondatlan volt.

– Csakhogy Kulcsár Attila elment Áder Jánoshoz, s tárgyalt is vele…

– Ezt felkapta a baloldali sajtó, ezzel azt akarta bizonyítani, hogy a Fidesznek köze van a K&H botrányához. Kulcsár Attila nyilvánvalóan beszélni akart az ügy politikai vonatkozásairól, éppen ezért kereste fel a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetőjét, s úgy gondolta, hogy egyben politikai védelmet is kér a Fidesztől. Ezt azonban nem kapta meg. Más fideszes politikusokat, például Rogán Antalt is megpróbálták belekeverni a botrányba, sőt, azt is sejtetni igyekeztek a szocialisták, hogy a K&H-nak köze volt a Fidesz székházügyéhez is. Ezek azonban csak izzadságszagú próbálkozások annak ellensúlyozására, hogy az MSZP nyakig benne van a botrányban.

– Mit tudni Kulcsár Attila VIP-listájáról, szerepel rajta fideszes politikus?

– Nem ismerjük a teljes listát. A Fidesz elnöksége azonban egy határozatot, aláírta minden elnökségi tag, valamint a párt volt kormánytagjai, melyben kijelentik, hogy nincs semmiféle kapcsolatuk a K&H Bankkal, valamint Kulcsár Attilával, másrészt feloldják a pénzintézetet a banktitok alól, mondván, hozzanak nyilvánosságra róluk minden adatot, ha van ilyen.

– És ha valakinek lakossági folyószámlája volt a K&H-nál?

– Az azért mégsem bun. Gondolom, több százezer ilyen ügyfél lehet. Rendkívül árulkodó, hogy az MSZP nem mert ilyen nyilatkozatot tenni.

– Úgy tudni, a kormány olyan pénzügyi rendeletet léptetett hatályba ez év január 1-jével, amely alaposan megkönnyítette Kulcsár Attila dolgát. Hogy születhetett meg egyáltalán ez a jogszabály, amely sok minden mellett lényegében a pénzmosást is lehetővé teszi?

– Ez valóban segítséget jelenthetett Kulcsár Attilának, de a bűncselekmények már előbb kezdődtek. Azt feltételezni sem merem, hogy a magyar kormány azért hoz egy rendeletet, hogy ezzel bűncselekményeket segítsen. Maradjunk abban, Kulcsárnak egyszerűen jól jött az új szabály.

– Tudjuk, hogy kik voltak a kárvallottjai, s kik voltak a nyertesei annak, amit Kulcsár Attila csinált?

– Ezt még nem tudjuk pontosan, ez csak a rendőrségi vizsgálat során derül majd ki. Én még azt is el tudom képzelni, hogy teljesen esetlegesen alakult ki a nyertesek és a vesztesek tábora, olyan gyorsasággal omlott össze ugyanis a pilótajáték, lehet, hogy csak szerencse dolga volt, ki melyik oldalra került.

– Feltételezhető, hogy a VIP-listások között aligha találunk majd veszteseket, hiszen éppen azért VIP-listás valaki, hogy nyertes legyen, ne vesztes…

– Egyelőre csak annyit mondhatunk, hogy a pilótajátékokhoz hasonlóan itt is egy viszonylag zárt körről volt szól, melyben vannak nyertesek és vesztesek. Valahonnan el kellett venni a pénzt ahhoz, hogy mások nyertesek lehessenek.

– Vajon miért kapcsolódott be az FBI a K&H Bank botrány vizsgálatába?

– Bizonyos off shore-cégeken keresztül a szálak akár az Egyesült Államokba is vezethetnek. Ez lehet az egyik ok. A másik pedig a szervezett bűnözés elleni globális fellépés. Mint ismeretes, felmentették az üggyel kapcsolatosan a magyar szervezett bűnözés elleni igazgatóság vezetőjét. Aki egyébként sok titok gazdája lehet, sok szállal kapcsolódhat többek között az amerikai bűnüldözéshez is. Nyilvánvaló, hogy az ő esetleges szerepe felkeltette az FBI figyelmét.

– Érdekes, hogy pont az a Lamperth Mónika által felügyelt rendőrség nyomoz a botránnyal kapcsolatosan, akinek a férje érintett az ügyben. Nem kellene itt kimondani az összeférhetetlenséget?

– Nem hiszem, hogy ez jogi értelemben problémát jelentene, morálisan azonban nyilvánvalóan összeférhetetlen. Ez már elegendő ok lenne ahhoz, hogy az ügyészség magához vonja az ügyet. Erre azonban szerintem nem kerül sor. Ha a rendőrség nyomoz, és hibákat követ el, akkor azokat az ügyészség még korrigáltathatja, rajta tudja tartani a szemét a vizsgálat egész menetén. Ha az ügyészség nyomozna, akkor viszont már nem maradna lehetőség az esetleges hibák kijavítására. Engem igazából nem is Lamperth Mónika férje nyugtalanít, hanem a magyar szervezett bűnözés elleni igazgatóság vezetőjének felmentése.

– Az átlagember nem látja át a szövevényes ügyet. Vajon vannak-e még olyan elemei a botránynak, amelyek meglepetést okozhatnak majd a vizsgálat előrehaladtával?

– Amint említettem, Kulcsár Attila VIP-listája még közel sem teljes. Itt például lehetnek még meglepetések. Megdöbbennék például, ha fideszes politikusra vagy annak valamilyen hozzátartozójára bukkannánk a listán. Én úgy gondolom, hogy ez a VIP-lista – akárcsak a K&H Bank – baloldali, baloldalhoz tartozó személyek gyűjtőhelye. Kulcsár Attila eredetileg úgy gondolkodhatott, mint Princz Gábor. Adni akart ide is, oda is. Ide kevesebbet, oda többet. Hogy politikai értelemben fedezze magát. Princz azonban elszámolta magát, hiszen a Fidesz-kormány keményen fellépett vele szemben. Az nyilvánvaló, hogy a VIP-listával Kulcsár is politikai befolyást próbált vásárolni magának. Reményeim szerint, ebben a körben azonban nincs Fideszes politikus. A polgári oldalról csak Kónya Imre keveredett Kulcsár VIP-listájára, tegyük hozzá azonban, ő már nem politizál.

– Medgyessy Péternek lehetett szerepe az ügyben?

– Ezt még nem tudni. Mint ahogy azt sem, lehetett-e szerepe benne a K&H-ból érkező László Csaba pénzügyminiszternek, illetve Draskovics Tibornak, a MeH kabinetfőnökének, és ha igen, akkor micsoda. Egy tisztességes nyomozásban ennek ki kell derülnie. Hadd tegyem hozzá, ebben a kérdésben nem vagyok túl optimista.

– A Fidesz szeretett volna felállítani egy parlamenti vizsgálóbizottságot az ügyben. Ezt azonban az MSZP megakadályozta, pontosabban őszre halasztotta. Akárcsak Paks ügyében. Mintha itt is időt szeretnének nyerni.

– Érdekes volt, hogy Bárándy Péter igazságügy-miniszter szerint Kulcsár távolléte semmilyen mértékben sem hátráltatja a nyomozást, sőt, szinte jól is jön, hiszen amíg ő Bécsben hűsöl, addig itthon nyugodtan fel lehet tárni az ügy rajta kívül eső szálait. Ezen én még jogászként is megdöbbentem. Különös egybeesés, hogy Bánáti, Kulcsár védője is majdnem szó szerint így érvelt.

– Mi a véleménye arról, hogy most szinte sorozatban hullanak a fejek a K&H Banknál?

– Ez egyrészt a bank tulajdonosainak természetes reakciója az eseményekre, másrészt pedig eltereli a figyelmet a lényegről, szinte szétdarabolja a felelősséget, és olyan látszatot kelt, mintha már megtörténtek volna a botránnyal kapcsolatos felelősségre vonások, ideje napirendre térni az ügy fölött.

– Kunos Péter ügye, Princz-ügy s most itt van Kulcsár Attila… Csak néhány a nagyobb banki botrányok közül. Mit lehetne tenni, hogyan lehet elejét venni ennek?

– Svájcban főbenjáró bűnnek számít a pénzintézeti törvények megszegése. Ott azzal őrzik meg a svájci bankok hitelét és szigorú rendjét, hogy minden törvényszegést keményen megbüntetnek. Nem tudom, látta-e a Farkasházy Tivadar szárszói találkozójáról készült tudósításokat? Ott Kunos Péter Medgyessy Péterrel és más kormánytagokkal parolázott. Ez például Svájcban már éppen elegendő lenne a kormány bukásához.