Magyar–amerikai két jó barát?
Washington a megegyezésre törekszik
Képes lesz-e Magyarország gazdasági előnyre váltani a kedvező amerikai kapcsolatokat vagy sem? Egyáltalán nem mindegy, hogy Washington mit szól a kínai–magyar együttműködés virágzásához. Biztató mindenesetre, hogy Donald Trump alapvetően a megegyezés híve. Amennyiben a magyar kormány jó ajánlattal áll elő, hazánk mozgástere minden irányban bővülni fog.
Április utolsó napjaiban hazánkba látogatott az amerikai elnök idősebbik fia, Donald Trump Jr., akinek nincs ugyan formális pozíciója, de meglehetősen nagy befolyással bír az amerikai konzervatív táboron belül. Az üzletember egy gazdasági konferencián tartott előadása során méltatóan szólt Magyarországról. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország a fény egyik utolsó bástyája a világban. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Kína ellen mindenkinek fel kell vennie a harcot. Szavai jól jelzik, mi a kétoldalú kapcsolatok gyenge pontja. Messzemenő következtetéseket azonban kár lenne levonni a Kínával kapcsolatos kijelentéséből, nem valamiféle meglobogtatott selyemzsinórról van szó. A magyar–amerikai kapcsolatok soha nem voltak olyan szilárdak, mint napjainkban, hazánknak pedig méretéhez képest jelentős a befolyása az amerikai politikai térben.
– Magyarország már az elnökválasztási kampányban is hivatkozási ponttá vált, negatív és pozitív értelemben egyaránt – mondja Balogh Máté Gergely történész, amerikanista.
A kutató szerint Donald Trumpot ellenfelei többek között az Orbán Viktorral ápolt szoros kapcsolata miatt is támadták, miközben a konzervatív körök elismerését is bezsebelhette ugyanezért. A legnépszerűbb konzervatív politikai kommentátorok és világmagyarázók nyíltan kifejezik rokonszenvüket Orbán Viktor és Magyarország iránt, Tucker Carlson például többször járt hazánkban, ahol a miniszterelnökkel és Orbán Balázzsal is készített interjút. Az amerikai jobboldali szavazók szemében így Orbán Viktor és Magyarország a nemzeti és keresztény eszmék élharcosaként jelenik meg, és különösen szimpatikus a szemükben a magyar kormány küzdelme az illegális migráció ellen, valamint családbarát politikája. Eközben az amerikai baloldal számára az illiberális, populista politikus archetípusát képviseli a magyar miniszterelnök. Ami persze a nagypolitikát illeti, a legnagyobb jelentősége annak van, hogy az amerikai–magyar kormányközi kapcsolatok európai uniós viszonylatban is kivételesen jók.
Vannak azért, akik Giorgia Melonira hivatkoznak Donald Trump legfontosabb európai szövetségeseként. Ők azonban nem veszik figyelembe annak a jelentőségét, hogy Orbán Viktor már az első pillanattól, 2016-tól egyértelműen Trump mellett foglalt állást, aki természetéből adódóan sosem felejti el a támogató gesztusokat. A kapcsolatok tehát elbírják a vitákat, különösen hogy mindkét fél alapvetően a viszony megerősítésén és a súrlódások minimalizálásán dolgozik. Balogh Máté Gergely szerint fontos tényező az is, hogy nemcsak Donald Trump és Orbán Viktor, hanem a Republikánus Párt trumpi szárnya és a Fidesz között is kiváló a kapcsolat. J. D. Vance alelnök különösen közel áll a magyar kormánypártokhoz, ami jót ígér Magyarországnak. Elemzők szerint ugyanis amennyiben a republikánusok sikert aratnak a jelenlegi ciklusban, Trump elnök után még legalább kétciklusnyi jobboldali kormányzás követkehet az Egyesült Államokban, nagy valószínűséggel J. D. Vance vezetésével.
– Trumphoz képest neki sokkal kevésbé ösztönös a működése, intellektuálisabb alkat, aki érzi az árnyalatokat is. Magyarországhoz sem csak a személyes szimpátiák kötik, hanem a magyar kormány konzervatív politikája is találkozik az ízlésével. J. D. Vance hagyományos katolikus politikus, habitusában és magánéletében is sokkal inkább konzervatív, mint Donald Trump. A 30-as, 40-es korosztály konzervatívainak az attitűdjét jeleníti meg: vallásos, és fontosak neki az ideológiai kérdések. Sokkal bátrabb, nyíltan beszél bevándorlásellenes nézeteiről és a deportálások szükségességéről – magyarázza Balogh Máté Gergely.
Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio is baráti hangot üt meg hazánkkal kapcsolatban, pedig néhány éve még voltak kritikus megjegyzései a magyar kormánnyal szemben. Valószínűleg megértette, hogy új szelek fújnak a republikánus párton belül. Pedig Rubio kinevezése után a magyar ellenzéki sajtó azt jósolta, hogy az amerikai külügy ellenséges lesz Budapesttel szemben. Idén március elején azonban Szijjártó Péter és Marco Rubio találkozója tiszta helyzetet teremtett. Kérdés azonban, hogy a magyarokkal és a kormánnyal szembeni erőteljes amerikai rokonszenvet a magyar kormány képes lesz-e gazdasági előnyökre váltani. Szijjártó Péter április elején a Bloomberg TV-nek elmondta, hogy a kabinet kétoldalú megállapodásokról tárgyal az amerikaiakkal, részletek azonban még nem szivárogtak ki a tervekről. A titoktartás nem meglepő a helyzet összetettségét figyelembe véve.
– Szimpátia ide vagy oda, a Trump-adminisztráció számára valóban Amerika és az amerikai érdekek állnak az első helyen. Mindent abból a szempontból ítélnek meg, hogy előnyös-e Amerikára nézve vagy sem – mondja a kutató.
Hozzáteszi azt is, hogy Európa jelentősége meglehetősen leértékelődött Washington szemében, miközben a Közel-Keleté, Dél-Amerikáé és a kelet-ázsiai térségé megnőtt. Magyarország érdeke tehát az, hogy fontossá tegye magát az Egyesült Államok számára. Ennek a legjobb eszköze, ha sikerül minél több amerikai befektetést Magyarországra csábítani, a politikai és gazdasági kapcsolatok ugyanis szorosan összefüggenek. Balogh Máté Gergely szerint a bázis alapvetően jó, a foglalkoztatottak számát tekintve jelenleg Németország után Amerika a második legnagyobb befektető Magyarországon. Dél-Korea után is a második helyet foglalja el, ha a befektetett tőke arányát nézzük. A lehetőségek kiaknázása azonban korántsem érte el a maximumot. Magyarország jelenleg is tárgyal amerikai atomerőművek telepítéséről, amelyek az orosz energiafüggés alternatívái lehetnek. Politikailag is kapóra jönne a megállapodás, ha sikerülne a magyar–orosz kapcsolatokkal összefüggő kritikák méregfogát kihúzni azzal, hogy lám, az amerikai technika is megjelent az energiatermelésben. Balogh Máté Gergely szerint nem kizárt, hogy egy atomerőmű-építési megállapodás után az amerikaiak már kevésbé vennék zokon, hogy közben Kínával is kereskedik a budapesti kormány.
Magyarország számára márpedig különösen fontos, hogy zavar nélkül folytatódjon a gyümölcsöző együttműködés a keleti óriással. 2022 és 2024 között ugyanis az Európába irányuló kínai befektetések 25 százaléka Magyarországon valósult meg. Hazánk ezzel a kínai tőke egyik legfontosabb célországává vált. Ez nyilván nem jelent jó pontot Washington szemében. Donald Trump azonban kiváló üzletember, alapvetően megállapodásra törekszik minden vitás kérdésben. A kutató szerint ugyanis míg a Biden-kormányzat módszere a diktátum volt, Trumpé az alkudozás.
– Az amerikai atomerőművek hazai telepítésén túl majdnem biztos vagyok benne, hogy a fegyverbeszerzés is terítékre kerül majd. Amennyiben megegyezés születik, a kétoldalú kapcsolatok még mosolygósabbak lesznek. Illetve a diplomáciai együttműködésekben is rengeteg potenciál van – vázolja a lehetőségeket Balogh Máté Gergely.
Nem mellékes az sem, hogy az amerikai álláspont az ukrajnai háborúval kapcsolatban is közelebb áll a magyarhoz, mint a brüsszelihez. Amerika támogatása a béketeremtésben szintén nem marad viszonzatlanul. Nem véletlen, hogy az Washington európai partnerei közül is először Magyarországot tájékoztatta a rijádi béketárgyalásokról. Ahogy az is felmerült, hogy most még Nyugat-Európában lévő támaszpontokat telepítenének át Magyarországra a NATO keleti szárnyának erősítése vagy az ukrajnai rendezés részeként. Egy szomszédos országból ugyanis könnyebben szemmel tartható, hogy mi történik Ukrajna és Oroszország között az új határok kijelölése után.
Washington globálisan is próbálja szövetségeseiket leválasztani Kínáról, több, de inkább kevesebb sikerrel. Balogh Máté Gergely azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az amerikai–európai csörte után az Európai Unió elkezdett nyitni Kína irányába. Mindezt annak fényében, hogy nemrég még Magyarországot támadták Brüsszelből a keleti nyitás miatt. A globális gazdaság törvénye azonban mindenképpen arra kényszeríti az Egyesült Államokat, hogy rövid távon megegyezzen Kínával. Egyik napról a másikra ugyanis lehetetlen visszaépíteni az ipari kapacitásokat Amerikába. Az amerikai–kínai megegyezés után aztán Magyarország számára szintén könnyebbé válhat a kínai kapcsolat fenntartása.
Érdemes azonban tudni, hogy vannak olyan republikánus erők is, amelyek a későbbiekben keresztbe tehetnek az amerikai–magyar kapcsolatoknak. Trump elnök ugyanis nem hódította meg teljesen a Republikánus Pártot. A korábban vezető, vele szemben álló szárny közel sem tűnt el a süllyesztőben, csak háttérbe szorult.
– Arra kell számítani, hogy a nyár folyamán, de legkésőbb az év második felében felerősödnek a párton belüli kritikák Trumppal szemben. Most van vége az úgynevezett első száz napnak, ami egy kegyelmi időszak. Ekkor kevésbé támadják az elnököt, hogy alkalmat adjanak neki, hogy megmutassa, mit akar, mire képes. De párton belül nagyon komoly ellenérzések vannak Trumppal szemben. Egyebek mellett a kereskedelmi politikája miatt is. A támadások kapcsán pedig jó eséllyel újra előkerül Orbán Viktor neve is – summázza Balogh Máté Gergely.
Az ukrajnai háború kérdése sem lefutott meccs. A Republikánus Párton belül is nagyon sok politikus van, aki erősen kritikus Oroszországgal szemben, a határozott amerikai fellépés mellett érvel és támogatja Ukrajnát. Nem szabad elfelejteni a fegyverlobbi befolyását sem. Lesznek tehát republikánus képviselők is, akik foggal-körömmel harcolni fognak azért, hogy az ukrajnai konfliktus valamilyen formában fennmaradjon.
