Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat hat emberrel szemben a Fővárosi Főügyészség a Postapalota eladása ügyében a Fővárosi Törvényszéken.

Az MTI február 7-én számolt be arról, hogy hat ember, köztük Szabó Pál volt vezérigazgató, a Gyurcsány-kormány egykori közlekedési minisztere, a posta egykori vezérigazgató-helyettese és a korábbi beruházási igazgató ellen javasolt vádemelést a Budapesti Rendőr-főkapitányság a postaszékház eladása és az új irodaház bérleti szerződése miatt.

A rendőrség szerint az érintettek 2007-ben és 2008-ban irreális adatokat tartalmazó kimutatásokkal megtévesztették az ÁPV Zrt.-t, ezért a vagyonkezelő a legdrágább megoldás, a postaszékház eladása és az új, XIII. kerületi székház bérlése mellett döntött. Később a vagyonkezelő vezérigazgatóját és további két főt is gyanúsítottként hallgattak ki.

Az ügyészség részéről Szoboszlai-Szász Richárd a vádirat lényegét ismertetve közleményében azt írta: a Magyar Posta Zrt. igazgatósága, felügyelőbizottsága, valamint a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. igazgatósága 2006–2007-ben tárgyalta a posta fővárosi székházának ügyét. A posta részéről K. Bálint, K. Péter és Sz. Pál, a vagyonkezelő részéről V. Zsuzsanna, K. Zoltán és S. István olyan költség- és bevételkimutatást terjesztettek elő, amelyben oda nem tartozó vagy nem reális költségeket, díjakat is szerepeltettek. Nem tértek ki a posta vagyonvesztésére azért, hogy az új székház bérlése tűnjön a leggazdaságosabb megoldásnak. A vádlottak ezzel megszegték a munkakörükkel járó vagyonkezelői kötelezettségüket, állapította meg az ügyészség.

A vádlottak cselekményének eredményeképpen a Magyar Posta Zrt. igazgatóságának és felügyelőbizottságának, valamint az ÁPV Zrt. igazgatóságának tagjai a székházbérlés mellett döntöttek. Ezzel a vádlottak az ügyészség szerint a Magyar Postának tízéves viszonylatban több milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. A vád szerinti bűncselekményért öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

A Demokrata először a 2007. augusztus 16-i számban számolt be arról, hogy a Magyar Posta el akarja adni a Moszkva tér ékességének számító Postapalotát, amiért akkoriban ötmilliárd forintot kért volna. 2008 márciusában az állami tulajdonban lévő Magyar Posta vezetése meg is hozta a döntést: eladja impozáns palotáját a Moszkva téren és egy új, XIII. kerületi irodaházban bérel irodát.

A Postapalotát a Wallis (amelynek 2005-ig Bajnai Gordon volt a vezérigazgatója) érdekeltségébe tartozó WPR Primus Kft. vette meg. A WPR Primus ráadásul egyedüliként nyújtott be pályázatot, a második körben mégis nyerni tudott.

A Postapalota mélyen áron alul, a 2008. március 28-i adásvételi szerződés alapján négymilliárd forintért cserélt gazdát, miközben a Magyar Posta havi 400 ezer euróért (akkori árfolyamon 116 millió, mai árfolyamon 120 millió forintért) bérli a XIII. kerületi irodát. Vagyis egy év alatt körülbelül 1 milliárd 440 millió forintot költ irodabérletre, ami tíz év alatt 14 milliárd 400 millió forintot jelent. Nem nehéz kiszámítani, hogy a posta szűk három év leforgása alatt felélte a régi székház teljes árát… Az már csak hab a tortán, hogy a döntés indoka épp a költséghatékonyság volt.

A feltűnő aránytalanságon túl a posta vagyonvesztése önmagában okot adhat a vádemelésre: a Demokrata 2008. március 12-i számában megírtuk, az új székház nem lett a posta tulajdona: a társaság ugyanis tízéves bérleti szerződést kötött. A Magyar Posta a Globál Immo Kft. irodaházába költözött, amelynek anyacége a Guernsey-szigetek adóparadicsomában bejegyzett offshore cég: a tulajdonos ismeretlen.

A Magyar Posta 2007. november 15-én hirdette meg eladásra a Krisztina körút 6–8. szám alatt található, 5687 négyzetméteres telken fekvő, 18 ezer 628 négyzetméteres hasznos alapterülettel rendelkező épületet. A pályázók csak egyösszegű fizetési ajánlatot tehettek, kivéve, ha hitelből fizetnék a vételár egy részét. Tizennégyen vásárolták meg a pályázati feltételek dokumentumait, ám rejtélyes okokból a januári beadási határidőig csak egy ajánlat érkezett. A Wallis Ingatlan (Wing) egyik projektcége, a WPR Primus pályázott – és nyert. Ugyan csak a második körben, mert a posta az árverseny elmaradása miatt érvénytelennek nyilvánította az eljárást és új pályázatot írt ki. A második körben már nem számított, hogy az árverseny ismét elmaradt. Így lett az egyedüliként induló és befutó szerencsés vevő a Wallis cégcsoport egyik tagja…

A Postapalota a Wallisnak szinte ingyen volt. Egy négyzetméterre vetítve a budai ingatlanárak messze meghaladják azt az összeget, amiért a szerencsés vevő átvehette a Postapalota kulcsait. A budai Várban és környékén egy négyzetméter ára 1,5 millió forintnál kezdődik. Ráadásul ekkora méretű, ilyen kedvező fekvésű, kitűnő adottságokkal rendelkező műemlék jellegű épület nincs is a környéken.

Ha a 1,5 millió forintos négyzetméterárból indulunk ki, akkor a Postapalota valódi értéke meghaladja a 27 milliárd forintot. Ha ezen túlmenően figyelembe vesszük a Postapalota egyedi adottságait, különleges, várkastély jellegét, a teret uraló fekvését és a méreteit, joggal számolhatunk 2 millió forintos négyzetméterárral is, ez utóbbi esetben az épület értéke meghaladja a 37 milliárd forintot. Ehhez képest 214 ezer forintos négyzetméteráron adták oda: olcsóbban, mint amennyit egy külvárosi lakótelepi lakásért kértek akkoriban az ingatlanpiacon!

De ami a legfájdalmasabb: 214 ezer forintos négyzetméteráron eladták a Postapalotát, hogy havi 17,4 eurós négyzetméteráron béreljenek egy jellegtelen irodaházat a XIII. kerületben. A 17,4 eurós négyzetméterár 300 forintos árfolyamon számítva 5220 forint. Egy év alatt 62 640 forint, tíz év alatt 626 ezer 400 forint. A 23 ezer négyzetméteres bérlemény tíz év alatt több mint 14,4 milliárd forintba kerül!

Öt évvel ezelőtt feltettük a kérdést, ami mind a mai napig megválaszolatlan maradt: ha a Magyar Posta mindenáron meg akart szabadulni a korszerűtlennek bélyegzett Postapalotától, miért nem épített magának új székházat? 2008-ban a Demokrata által megkérdezett Közti Zrt. tervezői, építészei egy új építésű iroda esetében négyzetméterenként 100-300 ezer forintos árral számoltak. Ha a legmagasabb, 300 ezer forinttal számolunk, akkor a posta egy 20 ezer négyzetméteres székházat 6 milliárd forintból felépíttethetett volna, szemben a 14,4 milliárdos bérleménnyel, ami ráadásul soha nem kerül a tulajdonába!

Miért nem inkább székházépítésre írtak ki pályázatot, hiszen ha a Postapalotát a tényleges piaci áron értékesítik, húsz- és harmincmilliárd forint közötti bevételre tehettek volna szert, aminek az ötödéért modern, korszerű, igényes irodaházat építtethettek volna, a fennmaradó hatalmas összeget pedig a logisztikai szolgáltatások fejlesztésére, a szolgáltatás színvonalának emelésére, a Magyar Posta versenyképességének megőrzésére fordíthatták volna, amire a postának az idén januártól érvényben lévő kötelező piacnyitás miatt igencsak nagy szüksége lett volna…

Ahelyett tehát, hogy megerősödött volna a Magyar Posta, felkészülve a 2013-as piacnyitás következtében megjelenő tőkeerős, nyugati versenytársakra, mintha valakik szándékosan gyengíteni akarták volna pénzügyi helyzetét.

A botrányos kiárusítás és irodaházbérlés miatt a kormányváltást követően azután 2010-ben Balsai István akkori fideszes országgyűlési képviselő tett feljelentést, egyrészt a Krisztina körúti székház eladása, másrészt a posta új, XIII. kerületi Dunavirág utcai székházának bérletével kapcsolatban. Balsai István szerint a Postapalota eladásánál hátrányos vagyonkezelés történt, amelyet csak szándékosan lehetett elkövetni.

2011 decemberében már arról számoltak be a lapok, hogy hűtlen kezelés miatt gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség a Magyar Posta Zrt. több volt vezetőjét. Az ügy fő gyanúsítottja Szabó Pál, a Magyar Posta volt vezérigazgatója, aki később a Gyurcsány-kormány közlekedési minisztere is volt. A posta három vezetője tagadta a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését és panaszt tettek a gyanúsítás ellen. Az ÁPV két volt vezető tisztségviselőjével 2012 februárjában ötre nőtt a gyanúsítottak köre. Őket különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsították.

2012 márciusában az ÁPV-s gyanúsítottak köre háromra nőtt, az ÁPV Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettesét is gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség. A vádemelésre a hat vádlottal szemben 2013. augusztus 23-án került sor.

És most jön a csattanó. Megnéztük, vajon mennyiért bérelhet magának irodát valaki az immár Buda Palota névre hallgató, Krisztina körúti ingatlanban. Jóval olcsóbban, mint azt a Magyar Posta a XIII. kerületben teszi! A Wing Zrt. Ingatlanmegoldások című honlapjáról kiderül, a Buda Palotában bérelhető irodák havi bérleti díja 7–12 euró négyzetméterenként, az üzemeltetési díj havi 3 euró négyzetméterenként. A raktár bérleti díja havi 2 euró négyzetméterenként.

A legszomorúbb az egész gyalázatos történetben az, hogy a Magyar Posta még azzal is jobban járna, ha saját egykori irodáit bérelné vissza, a jelenlegi bérleti díjak durván harmadáért…

Hernádi Zsuzsa