újságíróKedvenc témáim:
belpolitika, kultúra, sport
Az újságok és a hírek iránti szerelmem általános iskolás koromban kezdődött, amikor a reggelire kapott zsebpénzt inkább napi- és hetilapokra költöttem.
További részletek
Mióta van a Magyar Demokratánál? Miért épp a Demokrata, hogyan került ide?
Édesapám a Demokrata első számától kezdve rendszeres olvasója volt a lapnak, ő keltette fel érdeklődésem a hetilap iránt, így a kilencvenes évek közepe óta én is figyelemmel kísértem minden lapszámot. A Horn-kormány idején, a főiskolás éveim alatt néhány barátommal hetente összeültünk megvitatni a közéleti eseményeket, amelynek elengedhetetlen része volt a heti Demokrata kimazsolázása. 2007 tavaszán egy hirdetés jelent meg lapban a Demokrata Stúdió indulásáról. A felhívást – miszerint a szerkesztőség újságírói tanfolyamot indít álláslehetőséggel – édesanyám vette észre. Ha ő akkor nem szól, és nem adom be a jelentkezésemet, egészen biztos, hogy nem lettem volna újságíró, hiszen addig csak hobbiként tekintettem az írásra.
Miért lett újságíró? Hogyan került erre a pályára?
Az újságok és a hírek iránti szerelmem általános iskolás koromban kezdődött, amikor a reggelire kapott zsebpénzt inkább napi- és hetilapokra költöttem. Eleinte sportújságíró szerettem volna lenni, de ahogy elkezdtem érdeklődni a történelem és a közélet iránt, rájöttem, hogy egy tüntetésről szóló tudósítás jobban érdekel, mint egy focimeccsről szóló beszámoló. Első cikkem a Semmelweiss Egyetem lapjában jelent meg, majd bulvárújságoknál is kipróbáltam magam. A 2002-es országgyűlési választások végeredménye döntötte el, hogy közéleti témákban szeretnék írni. Előbb Malgot István Szövetség című lapjába készítettem interjúkat, majd Dobos Attila Nemzetőr című hetilapjánál indíthattam egy saját rovatot „Szabad Nép félóra” címmel. 2007-ben elvégeztem a Demokrata Stúdió képzését, és felvételt nyertem a szerkesztőséghez.
Miért szereti a hivatását? Ha nem kapna egy fillért sem érte, miért csinálná? Mi fogta meg ebben a szakmában?
Újságíróként lehetőségem van a közéletünket alakító események mögé nézni, betekinteni a háttérben zajló folyamatokba, beszélgetni döntéshozókkal, településeket irányító polgármesterekkel.
Akik az Orbán-kormány bukásának zálogát látják a jogállamisági megállapodásban, kész tényként kezelik, hogy jövőre hatályba lép, holott erre gyakorlatilag semmi esély.
A választások óta eltelt majdnem egy év után megnézzük, mennyire lett hiteles és kiegyensúlyozott a lokális média ott, ahol az ellenzék átvette a város vagy a kerület irányítását.