Időutazás a Balaton-felvidéken: három lenyűgöző templomrom titkai
A Balaton nem csupán nyaralóhely, de történelmi kincsesbánya is: a magyar tenger környékén több templomrom és vármaradvány idézi fel a múltat. Ebben a cikkben három érdekes – és ingyenesen látogatható – templomromot ajánlunk olvasóink figyelmébe: az ecsérit, a kövesdit, valamint a Szent Balázs templom romjait. E helyek nemcsak fotózásra csábítanak, de lelki-szellemi feltöltődést is ígérnek.
1. Ecséri templomrom (Kővágóörs)
A rom a Kővágóörsöt Mindszentkállával összekötő ösvény mentén, egy mezőgazdasági út mellett fekszik.
Ez a Balaton-felvidék egyik legszebb romtemploma, amely az egykor itt lévő – először 1082-ben említett – Ecsér falu területén magasodott. A XII – XIII. században emelt – háromhajós, íves szentélyű, sekrestyével és csontházzal kiegészített – épület az Árpád-kori építészet egyik fontos emléke. Maradványain máig kivehető az eredeti szentélyforma.
Ottjártunkkor úgy találtuk, hogy a létesítménynek nincs igazi gazdája: az érkező a helyszínen nem talál tájékoztató táblát, feliratot, QR-kódot – így ha érdekli a templom múltja, az interneten bóklászva kell megtudnia, hogy a törökök 1548-ban égették fel, ezt követően elhagyottá vált, és pusztulni kezdett –, de hiányzik a turisták ottjártának rögzítésére, benyomásainak megosztására szolgáló látogatónapló is.
Az évszázados maradványokat ugyanakkor XXI. századi graffitik és különböző feliratok csúfítják el.
A szerző felvételei
2. Kövesdi templomrom (Aszófő)
Az épületmaradvány az Aszófőről Köveskál irányába vezető út mentén, egy dombháton, fákkal övezett mezők közepén fekszik.
A mai Aszófő határában található rom szintén a középkori Balaton-felvidék egyik fontos egyházi központjának mementója. Az akkori Kövesd község templomát egy római kori villa maradványaira emelték, a XIII. században, román stílusban, de ma csak a hajó egy része, valamint a szentély falainak maradványai állnak.
A létesítmény előtt kialakított információs ponton rekonstrukciós rajzzal kiegészített, tömör tájékoztató szöveg idézi fel az épület történetét, melyből kiderül: a valamikori templom 1260 körül épült, főhomlokzatát egykor a vándorok és utazók védőszentje, Szent Kristóf freskója díszítette. A faluval együtt pusztult el, Veszprém 1552-es eleste után, amikor a törökök végig dúlták a Balaton-felvidéket.
A hely kialakítása igényes, kulturált, a középkori hangulatot a romot körülölelő vesszőkerítés segít felidézni. És mert a maradványoktól mindössze néhány lépésnyire festői kilátás nyílik a Balatonra, az erre járók nem csak az építészeti maradványokban gyönyörködhetnek.
A szerző felvételei
3. A Szent Balázs templom romjai (Balatoncsicsó)
A maradványok Balatoncsicsó falu felől könnyen elérhetőek: egy szőlészetek és borospincék között kanyargó földút vezet a Nivegy-völgy ékszerdobozaként emlegetett romhoz.
A XIII. században emelt épület – amely az egykor itt lévő, ám mára megsemmisült Szentbalázsfalu nevű település temploma volt – ma is lenyűgöző látványt nyújt. A falu első írásos említése 1339-ből származik, ekkor már állott a XII. században emelt templom. Szentbalázsfalu – a környékbeli településekkel együtt – a török hódoltság korában néptelenedett el. A XVIII. századi iratokban már Csicsó pusztájaként szerepel.
A nem csupán történelmi, de mindmáig eleven helyszínnek számító templom oldalában a templom és a falu történelmét felidéző tábla várja az érkezőket. A főbejáraton belépve, bal kéz felé látogatónaplót talál a turista, míg aki letelepszik a gazdagon faragott, díszes bejárat előtti padra, hosszan gyönyörködhet az odalent mutatkozó Balaton, a tavat szegélyező hegyek és gondosan művelt szőlösök látványában.
A szerző felvételei
Vagyis: a Balaton-felvidék nem csak természeti szépségével, de gazdag történelmi örökségével is lenyűgözheti az idelátogatókat. A középkori templomromok a térség vallási és kulturális múltját idézik, és nemcsak romantikus sétákhoz kínálnak ideális helyszínt, de a zarándokokat, a történelemrajongókat és a fotózás kedvelőit is emlékezetes élménnyel ajándékozzák meg.
