Pocak, sör, panelház – így látja a magyarokat a mesterséges intelligencia
Nincs időnk mindent és mindenkit alaposan megismerni, ezért tapasztalataink és megérzéseink alapján általánosítunk, amikor találkozunk egy számunkra új dologgal vagy egy idegennel: az emberi psziché így segíti a világban való eligazodást. Az országimázs, vagyis egy nemzetről alkotott kép kialakulásában is szerepet játszik ez. Sokan írtak már arról, hogyan gondolkodnak a külföldiek a magyarokról, mi most a mesterséges intelligenciát kérdeztük meg, mi a véleménye rólunk.
Elfogultság, részrehajlás, egyoldalúság, előítélet, beskatulyázás – ezeket adja ki a sztereotípia rokonértelmű szavaiként az internet. Bár e kifejezések mindegyike negatív kicsengésű, a sztereotipizálás az agyunk számára egy nélkülözhetetlen információosztályozó folyamat része, amely a gyors és hatékony adatfeldolgozást segíti elő. Persze amikor valaki általánosít, benne van a pakliban, hogy téved: ami ugyanis igaz az egyénre, az nem biztos, hogy ráillik a sokaságra. De még ha ez így is van, mások rólunk alkotott, egybehangzó véleménye akkor is elgondolkodtató, ha úgy érezzük, valóságalapja nincs. Így van ez akkor is, amikor külföldiek jellemeznek minket, vagy amikor a ChatGPT írja le, milyen tulajdonságok illenek ránk, magyarokra.
Az általános vélekedés szerint vendégszerető, történelmére büszke, önérzetes, szorgalmas és szabálykövető, kreatív, családcentrikus, ugyanakkor a végletekig pesszimista, kritikus és panaszkodó, illetve kissé zárkózott nép vagyunk. E tulajdonságok a mesterséges intelligencia szerinti is illenek ránk, ám szerinte van még néhány meghatározó jellemvonásunk, ami kimaradt a felsorolásból. Az egyik ilyen a nyelvi különállás. Az AI szerint a magyar nyelv egyedisége erős kulturális kötődést hoz létre, és sokan érzik úgy, hogy a nyelvük különlegessége egyfajta lelki közösséget is teremt. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy az idegennyelv-ismeretből nem jeleskedünk, sokan még az elsőszámú világnyelvet, az angolt sem beszélik, ami megnehezíti a kommunikációt a külföldiekkel, és végeredményben azt a látszatot keltheti, hogy visszahúzódók, távolságtartók vagyunk.
A ChatGPT emellett hozzáteszi, kiváló humorérzékkel rendelkezünk. Szerinte a magyar kultúrában gyakran a nehézségek közepette is fontos szerepe van az öniróniának és a helyzetkomikumnak. Ugyanakkor egyszerre jellemző ránk a szabálykövetés és a szabálykerülés: amennyire tiszteljük az autoritást, annyira keressük a kiskapukat.
A magyarok leírásánál kitérünk a külső tulajdonságokra is. A mesterséges intelligencia szerint egy középkorú, negyvenes éveiben járó magyar férfi nagyjából 176-178 centiméter magas, normál testalkatú vagy enyhén túlsúlyos, ám ez utóbbi – bár kifejezetten hízelgő –, politikailag talán túl korrekt jellemzés, ugyanis a statisztika szerint világszinten is élen járunk az elhízásban. A ChatGPT azt írja, a magyar férfi haja általában barna, gyakran rövidre nyírt, szeme színe szintén barna, öltözete farmer, póló vagy ing, sportcipő vagy bakancs.
A kép, amit az alkalmazás generál, már megmosolyogtató, eszerint ugyanis egy sörösdoboz is dukál hazánk fiainak kezébe. A háttér, ami egy szocializmus idején épült lakóház, és az öltözék is elgondolkodtató: modellünk ugyanis nem épp a legdivatosabb ruhadarabokat viseli. Ugyanez igaz a hölgy változatra is. A modell alapján úgy tűnik, a magyar hölgyek nem sokat bíbelődnek magukkal. Öltözékük cseppet sem elegáns, s bár nem ápolatlanok, sem a frizurájukra, sem a sminkelésre nem fordítanak időt.
De hogy ne csak a negyvenes korosztályról kapjunk képet, a magyar nyugdíjasokról is megkérdezzük a ChatGPT-t. Szerinte társadalmunk idősebb generációira a történelem formálta életút, a kötelességtudat, a fegyelem, a szorgalom, a családcentrikusság és a hagyománytisztelet jellemző, ugyanakkor vásárlóerejük korlátozott, mert az utóbbi évek inflációja miatt spórolásra, illetve arra kényszerülnek, hogy a nyugdíjas éveikben is dolgozzanak. Az AI bár sokszor kínosan igyekszik PC lenni, mégis bújtatott, véleményformáló politikai üzeneteket közöl: az idősebb korosztály tagjairól például úgy vélekedik, a magyar egészségügy állapota miatt nem mindig kapnak megfelelő ellátást. Mint írja, elsődleges hírforrásuk a televízió és a rádió, amik befolyásolják a világlátásukat és a politikai nézeteiket, politikai döntéseik pedig sokszor érzelmi alapon születnek.
