A tízek küldetése

Impossible is nothing, vagyis a lehetetlen nem létezik. A bokszlegenda, Muhammad Ali gondolata szállóigévé vált, vagy mondhatjuk, a sportolók jelmondata lett az évtizedek alatt. Majdhogynem lehetetlen, de nem az – mondta Schmidt Ádám az életre hívott LA10 programról. A sportállamtitkárság olyan küldetést vállalt, amit – maradva az előbb használt szófordulatnál – mission impossible-ként, azaz lehetetlen küldetésként is elkönyvelhetnénk. De hogy miért is van létjogosultsága és hogyan lesz a lehetetlenből realitás? Arra egyrészt a program ad választ, másrészt maga a magyar sport, amely mindig megmutatja erejét. Az élsport ugyanis egyvalamiről szól: bebizonyítani, hogy a lehetetlen nem létezik.

Párizzsal lezárult egy rövidített olimpiai ciklus, a szokásos négy helyett – a tokiói olimpia Covid miatti egyéves csúszása következtében – három esztendő állt rendelkezésre felkészülni a világ legnagyobb sporteseményére. A francia játékok után újra négy évre állt vissza a ciklus. Az ötkarikás játékok utáni első év sokszor a feltöltődésről, útkeresésről, új irányok kijelöléséről és a célok meghatározásáról szól. Az államtitkárság nem tétlenkedett sokáig, kiadta a vezényszót: indul a harc a tízekért. Vagyis a következő, Los Angeles-i olimpián, 2028-ban, a tíz aranyérem megszerzése vagy a tíz legjobb nemzet közé kerülés az elvárás. Schmidt Ádám sportállamtitkár több platformon is elismerte, a tíz arany talán a teljesíthetőbb cél, hiszen ha az utóbbi olimpiából indulunk ki, Párizsban a tíz legfényesebb medál sem lett volna elegendő a top tízhez.

Olimpiai összehasonlítás

Érdemes összevetni az elmúlt olimpiák magyar szereplését, pontosan azért, mert akkor tisztán látható, mennyire komoly vagy inkább merész vállalás a 10 vagy 10 négy év múlva. A számok mellett áttekintettük a sportágak sikerességét, mert ez szintén megmutatja, hogy a múlt alapján mi várható a jövőben.

A 10/10-es tervet Magyarország 33 évvel (!) ezelőtt teljesítette legutóbb! Az 1992-es barcelonai olimpián a nemzetek rangsorában nyolcadik helyen végzett hazánk, tizenegy aranyérmet szerezve. A bajnokok hat sportágból kerültek ki – birkózás, cselgáncs, torna, kajak-kenu, úszás, vívás – az összesen harminc érmet nyolc sportág versenyzője szerezte meg. Még érdekesebb, hogy az úszás önmagában kilenc medált szállított, a cselgáncs négyet – egy aranyat, két ezüstöt, egy bronzot –, az ökölvívás pedig hármat. Elnézve a cselgáncs és a boksz mostani helyzetét, csalódottan állapíthatjuk meg a jól ismert reklámszlogent: a régi jó dolgokból nem maradt semmi.

A dupla tízből, ha csak a felét nézzük, akkor az egyik tízes elvárás teljesítéséhez is egészen négy olimpiát, 13 évet kell visszarepülni az időben: a 2012-es londoni játékokon végzett utoljára Magyarország a legjobb tíz között a nemzetek listáján, de a tíz arany nélkül. A tizennyolc érem elosztása: nyolc arany-, négy ezüst- és hat bronzérem volt. Akkor öt sportág – úszás, torna, kajak-kenu, atlétika, vívás – adta a bajnokokat, hozzájuk csatlakozott a birkózás, a cselgáncs és az öttusa, így a teljes érempalettát tekintve hat sportág volt dobogós.

A párizsi játékokon egyébként a tíz arany sem ért volna top 10-et az országok éremtáblázatán, a németek tizenkettővel fértek be a tizedik helyre. Magyarország a tavalyi játékokon a 14. helyen végzett: hat arany-, hét ezüst-, hat bronzérem elosztásban. Vagyis egy bronz híján megismételte a tokiói eredményt. A dobogó legfelső fokára az öttusa, az úszás, a vívás és meglepetésre a tekvondó versenyzői állhattak fel. A további érmesekhez az atlétika, a kajak-kenu, a sportlövészet csatlakozott, vagyis összegezve: hét sportág 19 érmet szerzett. Párizs kapcsán azonban ki kell emelni, hogy Oroszország nem vehetett részt a játékokon. A top 3 nemzet sorrendben: Egyesült Államok, Kína, Japán.

Ahogy említettük, Tokió és Párizs között nem mutatkozik nagy eltérés magyar szempontból, pedig előbbin az oroszok is szerepeltek. Akkor viszont kilenc sportág érte el a húsz érmet. Nem elveszve a számok tengerében, azért érdemes megemlíteni a London utáni, 2016-os riói olimpiát, ahol mindössze három sportág adott bajnokot, és a tizenöt érmet is csupán négy hozta össze.

És még egy érdekesség Európát tekintve, hogy a hazánknál kisebb Hollandia az elmúlt két ötkarikás játékokon is befért a legjobb tíz nemzet közé, Párizsban tizenöt, Tokióban tíz aranyérmet szereztek. Azért is érdemes elidőzni a kontinensen, mert az államtitkárság is rengeteg statisztikát vett figyelembe és így készített elemzést a párizsi játékokat követően, nemcsak hazánk helyzetét vizsgálva, hanem Európa vonatkozásában is – GDP-arányosan, lakosságarányosan, az éghajlati viszonyokat figyelembe véve, tehát minden oldalról. Schmidt Ádám sportállamtitkár kijelentette, az adatok és a külső szereplők bevonásának segítségével kapott kép alapján minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy Európa vezető szerepét veszély fenyegeti, a nagyobb népességgel és GDP-vel rendelkező, Európán kívüli országok kezdik átvenni az uralmat az olimpiai szereplés tekintetében.

Külön vizsgálták azokat az olimpiai sportágakat, amelyekben a magyar sporthagyományok alapján eredményesek voltunk, és ez vészjósló képet mutat. A birkózást külön kiemelték, ugyanis a 72 megszerezhető éremből a 2016-os riói játékokon még európai fölény mutatkozott – a 42 medál 60 százalékot jelentett –, míg a párizsi játékokra mindez 26 százalékra és mindössze 19 éremre esett vissza. Az európai országok közül Bulgária két aranyérmest adott, de érdemes felhívni rá a figyelmet, hogy mindkettő honosított sportoló volt. Magyar szempontból a tavalyi olimpia összességében igenis sikeresnek és eredményesnek számít, viszont a trendeket, számokat, elemzéseket figyelembe véve és Európa versenyképességének visszaesését nézve nehéz feladat lesz megőrizni a pozíciónkat, és még nagyobb kihívás lesz előrébb lépni.

Öt karika, öt csoport

Az olimpiai eredményességet sportágak szempontjából azért tekintettük át, mert 2022-ben az akkor kinevezett új államtitkár, Schmidt Ádám új Nemzeti Versenyport-fejlesztési Programot alkotott, amelynek egyik fontos pillére, hogy a korábbiakkal ellentétben nemcsak az addig kiemelt 16 olimpiai sportágat, hanem az összeset megszólították, és egy teljesítményalapú támogatási rendszer szerint az öt olimpiai karika mintájára öt kategóriába sorolták. A besorolásnál fontos szempont volt az elmúlt olimpiákon való eredményesség, érmek és pontok szerzése, de ezen túl lényeges volt az adott sportágban rejlő potenciál, előrelépési lehetőség is.

Két és fél éve, a kategóriák és az új program bejelentésénél az államtitkárság hangsúlyozta az ellenőrzés és az elszámoltatás fontosságát. A párizsi olimpiát követően – a korábbi ígéreteket betartva – a szakmai munkát értékelve jött a szembesítés. Az olimpiai sportágak szakszövetségeitől a szakmai kérdőívek kitöltése után kapott válaszokat a sportállamtitkárság velük együtt kiértékelte, elemezte, a konzekvenciát levonta. Az év végére ezek alapján létrejött az új besorolás, jelentős mozgás figyelhető meg, azonban egyes sportágak, amelyek nem hozták az elvárt eredményt Párizsban, mégis maradhattak ugyanabban a kategóriában, mintegy megelőlegezett bizalomként. A kategórián belüli változások másik oka, hogy nemcsak általánosságban eredményességet, hanem konkrét célokat, elvárásokat tűztek ki a kategóriák szereplői számára, az állami támogatási rendszer ez alapján alakul.

Az első, vagyis kiemelt kategóriába 2022-ben hat sportági szakszövetség került, az olimpia után annyit változott a helyzet, hogy a korábban kiemelt korcsolya kiesett – már csak azért is, mert a Liu testvérek távozásával éremesélyekről nehéz beszélni –, viszont a birkózás és a vízilabda annak ellenére maradt, hogy Párizsban nem szereztek érmet. Felkerült viszont az öttusa és a tekvondó, mindkettő aranyérmet hozott a francia játékokról. Az öttusa egyet, a küzdősport kettő kategóriát lépett előre. Ezektől a sportágaktól egyértelműen az aranyérem vagy a dobogó az elvárás négy év múlva.

A második kategória nyolc sportági szakszövetséget jegyzett két és fél éve és most is, de ezúttal konkrétan az éremszerzés a kitűzött cél, míg korábban a pontszerzést határozták meg. Változás az említett korcsolya visszaesése, az ökölvívás előrelépése, a kézilabda kikerülése, viszont a Magyar Judo Szövetség sem veszített pozíciójából annak ellenére, hogy mindössze egy ötödik helyet szerzett Párizsban.

A harmadik kategória lett a pontszerzésre esélyes sportági testületeké, a legtöbb változás is itt történt, a korábbi tizennégy szövetség helyett mindössze négy maradt: a kézilabda ide került, a torna, a ritmikus gimnasztika és az asztalitenisz társaságába.

A negyedik kategória lett a legnépesebb azzal a tizenhat sportággal, amelynek esélye lehet kvótát szerezni 2028-ra. Itt kapott helyet például a Los Angelesben programra kerülő fallabda. Az ötödik kategóriában olyan sportági szakszövetségek találhatók, amelyek szerepelnek ugyan a játékok programján, de a jelen helyzet alapján nincs esély kvótát szeretni.

A Nemzeti Versenysport-fejlesztési Programban nemcsak a kategóriákban történt változás, hanem az anyagi támogatásban is, az összeg további nyolc százalékkal növekedett, így idén évi 17 milliárd forintból gazdálkodhatnak az olimpiai sportágak szakszövetségei. Az emelés az államtitkárság szerint elengedhetetlen, ha a megfogalmazott eredményeket szeretnénk elérni.

LA10 program

A Los Angeles-i olimpia eredményessége érdekében életre hívott LA10 program idén 3 milliárd forint állami támogatást kap. A rendelkezésre álló forrásokat koncentráltabban fogják felhasználni, és ennek ellenőrzését még hatékonyabbá kívánják tenni. A Milano/Cortina- és Los Angeles-keret programban, vagyis akik közül nagy eséllyel kikerülnek majd a következő téli és nyári olimpia magyar csapatának tagjai, jelenleg nagyjából 350 sportoló található, a csapatsportágakkal együtt – minimális változás lehetséges – a sportági szakszövetségek szakmai ajánlásával lehetett bekerülni, ezek alapján nyolcvanszázalékos pontossággal megállapítható, kik lehetnek az olimpiai kvalifikáció esélyesei.

Az LA10 program az egyéni tehetséggondozásról szól, a keretben szereplő sportolók következő négy évét az olimpiai ciklusban még tudatosabban, többrétűen szervezik, folyamatos tájékoztatás, állapot- és helyzetjelentés mellett. A sportállamtitkár meggyőződése, ha a párizsi olimpiát megelőzően minden esélyes sportolóról hasonló, teljes körű információ birtokában lettek volna, az pluszérmekben is megmutatkozott volna.

A sportszakmát és a sporttudományt az eddigieknél még szélesebb körben igénybe veszik az eredményesség érdekében, illetve cél az is, hogy a legtöbb olimpiai sportágban a felkészülés jelentős része Magyarországon, a honi központokban valósuljon meg, felszámolják a megítélésük szerint eddig indokolatlan külföldi edzőtáborozást is. Az LA10 program fő küldetése, hogy legjobb sportolóink a legjobb szakemberek segítségével a legjobb körülmények között a lehető legeredményesebben tudjanak együttműködni. A programmal így megvalósulhat a tudatosabb olimpiai felkészülés annak érdekében, hogy Magyarország szerepét megőrizzék és erősítsék úgy, hogy közben Európa versenyképessége csökken.