Hirdetés

Ünnepi beszédet mondott Kásler Miklós miniszterelnöki biztos, Kű Lajos, az Aranycsapat Alapítvány elnöke, Soltész Miklós államtitkár, énekelt Mészáros János Elek és Tolcsvay Béla énekmondó, Döbrentei Kornél író ez alkalomra írt ódáját pedig Sinkovits-Vitay András színművész mondta el. Zenélt a 100 tagú cigányzenekar néhány megjelent tagja, az Ismerős Arcok együttes, Boros Mihály zongoraművész, majd Spányi Antal megyés püspök megáldotta a rendkívüli érdeklődés mellett megszületett emlékművet.

Az eseményen Kásler Miklós orvosprofesszor először az ókori olimpiák szellemét idézte fel, majd rátért az 1952-es Helsinki olimpia magyar eredményeire, feltéve a kérdés: mi lehetett a fantasztikus siker titka? Szerinte a magyarság számára méltánytalan békefeltételekre, amelyek halálra ítélték a nemzetet, majd a kommunizmus brutalitására sportolóink ilyen módon adtak fizikai és szellemi választ.

„Megmutatták, hogy élni akarunk, és élni tudunk!”

A szónok az okok mögött Klebelsberg egykori oktatási reformját kereste, azt, hogy olyan testnevelő tanárokat képeztek abban az időben, akik mindent tudtak a testről és a lélekről. Az olimpikonokról megjegyezte: „amikor ők kifutottak a pályára, azt érezték, egy egész nemzet, tízmillió magyar áll mögöttük”. Melocco Miklós alkotását csodálatos, kőbe faragott gondolatnak nevezte, majd megerősítette Kű Lajosnak azt a javaslatát, hogy ezután olimpikonjaink a székesfehérvári Olimpiai Parkban magasodó emlékműnél tegyék le az olimpiai esküt, majd onnan induljanak az ötkarikás játékok helyszínére.

A műalkotás gondolatának, születésének atyja, a Székesfehérváron élő Kű Lajos egykori válogatott labdarúgó beszédével a 70. évfordulóra emlékezett, arra, amikor 1952-ben „egy börtönvilágból indulva” harmadikak lettek a magyar sportolók az éremtáblázaton az Egyesült Államok és a Szovjetunió csapata mögött. Az Aranycsapat Alapítvány elnöke ezután a tőle megszokott indulattal, név szerint sorolta a hősöket, tetteiket méltatva többekről hosszasan, anekdotázva is emlékezett.

A további részletekről IDE KATTINTVA a Fejér Megyei Hírportálon olvashatnak.

Korábban írtuk