Fotó: MTI/Illyés Tibor
Hirdetés

A magyarok abban a tudatban léphettek pályára, hogy ha nyernek, a rossz rajt ellenére bejutnak a negyeddöntőbe. A svédek számára nem volt tét, biztos csoportelsőként várták az összecsapást.

Elek Gábor szövetségi kapitány együttese jól kezdett, Bíró Blanka két hétméterest is hárított, így állandósult a 2-3 gólos előny, amely később még tovább is nőtt (10-6). Aztán 13-10-es magyar vezetésnél időt kértek a svédek, és ettől olyan lendületbe jöttek, hogy sikerült fordítaniuk. Ebben a szakaszban a korábbinál sokkal keményebben védekezett az északi alakulat, nehéz volt lövőhelyzetbe kerülni, a lefordulásokból pedig jöttek a svéd gólok. A szünet előtti hajrában emberelőnyben egyenlítettek a magyarok, így 15-15-nél jött a szünet.

A második félidő hat magyar góllal és Vámos kimaradt hetesével indult, ráadásul Lukács ziccerből a felső lécre emelt. A svédek sok hibája miatt ismét az Elek-együttes akarata érvényesült, és 19-15-nél időt kért a rivális, de ez ezúttal nem hozott sok változást. A svédek 12 percig képtelen voltak gólt szerezni, 21-15 után voltak ismét eredményesek. Ahogy megtorpant a csapat, a kapitány 22-19-nél időt kért. Háfra egészpályás üres kapus kísérlete mellé szállt, így a folytatásban is bátran próbálkoztak a svédek kapus lehozatallal.

Tomori végleges kiállításával a 49. percben kidőlt a védelem oszlopa, de 23-20-as állásról Zácsik révén a magyarok mozdultak el. A svédek újabb tízperces gólcsenden voltak túl, így az utolsó öt perc 24-21-ről kezdődött. A skandinávok időkéréssel hangoltak a hajrára, de nem volt esélyük fordítani, mert a magyar csapat ekkor stabilan védekezett.

Korábban írtuk

„Nagyon büszke vagyok a csapatra” – jelentte ki Elek Gábor. „Szájon vert minket a brazil meccs és erre ráment az oroszok elleni is. Elveszítettük két fontos emberünket, plusz a mai meccsen Tomorit is, de nagy volt a lelkünk, mindent elviseltünk, még a saját hibáinkat is.”

A csoportmeccsek tanulságait így összegezte: küzdeni mindig, feladni soha.

„Ez egy tanulási folyamat, mert nagyon fiatal a csapatunk, még ha vannak benne nagy öregek is. Vámos Petra ezektől a játékosoktól autogrammot, meg közös fényképet kért korábban, akik ellen itt pályára lépett. És hát 13 éve nem volt magyar válogatott olimpián” – fogalmazott.

Helembai Fanny, aki a svédek ellen lépett először pályára a játékokon, azt mondta, készen állt, hogy bármikor beálljon és segítsen a csapaton:

„Voltak hullámvölgyek, de látszott rajtunk, hogy ez az utolsó utáni lehetőség és nagyon akartunk bizonyítani egymásnak is.”

Szöllősi-Zácsik Szandra szerint nagyon mélyről indult a csapat, de reméli, a csúcson fejezi be.

„Meccsről meccsre javuló teljesítményt nyújtottunk, egyre jobban összeállt a védekezés, ez hozta magával a jobb kapusteljesítményt, ami az utolsó két találkozón extra volt” – nyilatkozott.

A norvégok elleni negyeddöntőről úgy vélekedett, a magyar csapatnak nincs vesztenivalója.

„Nem abból a mérkőzésből kell kiindulni, amit az olimpia előtt játszottunk” – tette hozzá a 32-22-es vereségre utalva.