Fotó: Wikimedia Commons
Hirdetés

Szívós István szülővárosának klubjában, a Szegedi Úszó Egyletben kezdett úszni 1931-ben. A családja egy évvel később a fővárosba költözött, ő pedig egy rövid a BESZKÁRT kölyökcsapatában volt labdarúgó, ám még ugyanebben az évben a Magyar Úszó Egylet igazolt sportolója lett.

A vízilabdázást 1935-ben kezdte, két esztendővel később csapatával megnyerte a másodosztályt, és ekkor hívták meg első alkalommal a válogatottba. Pályafutását 1940-ben a MAC-ban folytatta, amellyel három évvel később bajnok lett.

Jeney Lászlóval, Markovits Kálmánnal és Brandi Jenővel együtt 1945-ben a Vasas SC vízilabdacsapatának alapítója volt. A csapatot 1945 és 1946, valamint 1949 és 1958 között erősítette, a köztes időszakban a Vörös Lobogó, illetve az MTK játékosa volt. A Vasassal egyszer, 1953-ban nyert bajnokságot.

Karrierje során három olimpián vett részt: 1948-ban Londonban ezüst-, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben aranyérmet nyert a válogatottal, ráadásul Ausztráliában úszásban is rajthoz állt. A Torinóban rendezett 1954-es vízilabda Európa-bajnokságon szintén a győztes csapat tagja volt.

Korábban írtuk

Folyamúszásban kétszeres magyar bajnoknak mondhatta magát.

Edzői pályafutása 1957-ben kezdődött a Vasasnál, majd 1959-ben a MAFC-hoz távozott. Ezt követően – 1964 és 1966 között – az egyiptomi válogatott szövetségi kapitánya, majd 1967-tól az újonnan alakult OSC vezetőedzője lett, amellyel kétszer nyert bajnokságot, egyszer Magyar Népköztársasági Kupát. A hetvenes évek elejétől az orvosegyetemi klub szaktanácsadójaként dolgozott, edzői munkája mellett játékvezetőként is tevékenykedett.

Fia, ifj. Szívós István az 1976-os montreali olimpián győztes vízilabda-válogatott tagja, majd a Ferencvárosi TC elnöke volt. Unokája, Szivós Márton világbajnok vízilabdázó.

Eredményekben gazdag pályafutása elismeréseként a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany és ezüst fokozatát is megkapta.

Id. Szívós István 1992. június 22-én, 71 évesen hunyt el Budapesten. Az Úszó Hírességek Csarnokába 1997-ben választották be, a szigligeti vitorláskikötő pedig 2012 óta viseli a nevét, a móló bejáratánál bronz dombormű őrzi emlékét.