Színesebb, mint gondolnád

– Mivel sikerült elnyernünk a Nemzetközi Sakkszövetség bizalmát?

– Egyrészt a fényes magyar sakkmúltunkkal. Hazánkat óriási sakknemzetként tartják számon a világban, hatalmas tisztelet övez bennünket. Másrészt sokat nyomott a latban a kormányzati garancia is. Széles körű összefogás alakult ki annak érdekében, hogy mi nyerjük el a rendezési jogot: a sakktársadalom mellett a Fővárosi Közgyűlés is egyöntetűen támogatta, hogy Budapest adhasson otthont az eseménynek. Nem mellesleg a sakkolimpia társadalmi támogatottsága is igen nagy. Korábban csináltattunk egy felmérést, amiből kiderült, hogy a lakosság több mint nyolcvan százaléka örülne a hazai rendezésnek. És akkor még nem beszéltem a pályázatunkról, ami nagyon jól sikerült, rengeteg új megoldást villantottunk föl benne.

– Például?

– A sakk szabályai évezredek óta változatlanok, a játékkörülmények viszont sokat módosultak. Ma már a technika lehetővé teszi a virtuális játékot: vannak olyan internetes oldalak, ahol milliókban mérhető a naponta lejátszott partik száma. Rengeteg verseny is az online térben zajlik már, főleg most, a koronajárvány idején. Ezt a jelenséget tudomásul kell vennie annak is, aki sakkolimpiát szeretne rendezni. A budapesti lesz az első 5G-s sakkolimpia, ami azt jelenti, hogy a nézők a modern technikának köszönhetően a nappalijukba varázsolhatják a kommentátorok által közvetített és számítógépekkel elemzett játszmákat. Emellett tervben van az is, hogy növeljük a női csapatok számát, hiszen az eddigi alkalmakkal mindig kevesebb indult, mint amennyi férfi. Ez nem csupán azért fontos, hogy a nők többet sakkozzanak. Azt, hogy a gyerek mit sportoljon, az esetek többségében az anyukák döntik el. Ha a hölgyek értik és szeretik a sakkot, egészen biztos, hogy nagyobb eséllyel választják majd a gyermekeiknek ezt a sportágat.

– A jövő évi tokiói olimpia házigazdái minden eddiginél nagyobb hangsúlyt helyeznek a környezetvédelemre. A sakkolimpia esetében mennyire fontos a környezettudatosság?

– Mi sem szeretnénk olyan sporteseményt szervezni, ami több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz. Zöldolimpiát hirdettünk: száműzzük a papírt és a műanyagot a rendezvényről, a sportolóknak és a vezetőknek pedig lehetőséget adunk rá, hogy biciklivel közlekedjenek a szállodák és a versenyhelyszín között, ami egyelőre úgy néz ki, hogy a Hungexpo lesz.

– A sakkolimpia a világ ötödik legnagyobb sporteseménye. Mi előzi meg?

– Csak az olimpia, a paralimpia, valamint a futball- és az atlétikai világbajnokság.

– Annak mi az oka, hogy nem szerepel a nyári játékok programjában? Elvesz ez a sakk presztízséből, vagy éppen hozzátesz?

– A Nemzetközi Olimpiai Bizottság két szervezetnek adta meg a jogot, hogy az olimpiának nevezze a legnagyobb versenyét: az értelmi fogyatékossággal élő emberek nemzetközi sportszervezetének, a Speciális Olimpia mozgalomnak és a Nemzetközi Sakkszövetségnek. Egyértelmű az üzenet: a sakk éppolyan értékes, mint a nyári olimpián szereplő sportágak. Szerintem az önállóságunk egyáltalán nem hátrány, sőt, általa talán még nagyobb figyelem is irányul a sportágra. Ráadásul ennek a függetlenségnek köszönhető, hogy 2024-ben mégis lesz olimpia Budapesten.

– Hány bajnokot avattunk mi, magyarok a sakkolimpiák eddigi történetében?

– Az első hivatalos sakkolimpiát 1927-ben rendezték, azt a magyar csapat rögtön meg is nyerte, majd rá egy évre megint a dobogó legtetejére állhattunk. A következő győzelemre 1978-ban került sor Buenos Airesben, akkor a Portisch Lajos nevével fémjelzett aranygeneráció utasította maga mögé a verhetetlennek hitt szovjet csapatot, de női ágon is sikerült két aranyérmet bezsebelnünk a 90-es években a Polgár nővéreknek és Mádl Ildikónak köszönhetően. Kevesen tudják, hogy a játékokon egyéni bajnoki címeket is osztanak. Ezeket a sportszakma azonban nem tartja annyira számon, mint mi, magyarok. Nekünk azért fontosabbak, mert ha hozzáadjuk a csapatban nyert érmeinkhez az így szerzetteket, elmondhatjuk, hogy az olimpiák történetében mi vagyunk a legeredményesebb sakknemzet.

– Azt tudjuk, hogy olimpiát még nem rendezett Magyarország, de más rangos nemzetközi sakkeseménynek voltunk már házigazdái a történelem során?

– Többnek is. A világ legsikeresebb női sakkozója, Polgár Judit által útjára indított Világsakkfesztivál ráadásul a sportág egyik legjelentősebb globális eseményévé nőtte ki magát. Független attól, hogy ezt a rendezvényt nem a Magyar Sakkszövetség rendezi, nagyon büszkék vagyunk rá. Sakkinnovációban egyébként mindig is jók voltunk, gondoljunk csak Kempelen Farkas sakkozógépére, Voján István találmányára, amely megkönnyíti a vakok, látássérültek számára a sakkozást, vagy Élő Árpád professzornak a sakkozói játékerő értékelését lehetővé tevő pontrendszerére, ami ma már az egész világon elterjedt, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA például ennek segítségével állítja össze a világranglistát.

– Az általános iskolák alsó tagozatában 2013-tól választható tantárgy a sakk. Milyen előnyökkel jár ez?

– Ma már hatszáz intézményben van jelen a sportág, van, ahol önálló tárgyként, máshol oktatási eszközként beépülve más tantárgyakba, mint például a matematika, a földrajz vagy az idegen nyelv. A mai gyerekek általában képtelenek három percig megülni a fenekükön, és elmélyedni valamiben, a sakk azonban azon hasznos elfoglaltságok egyike, ami képes lekötni őket akár órákon keresztül is. Mindeközben rávilágít arra, hogy minden döntésnek, lépésnek következménye van, és megtanítja, hogy ugyanazt a dolgot sokféleképpen lehet látni attól függően, ki honnan szemlélődik. Fontos, hogy az ember gyerekkorban megértse, ahogy a sakk, úgy az élet is bonyolult, nem csak fekete és fehér. Erre utal a budapesti olimpia szlogenje is: „A sakk színesebb, mint gondolnád.”