Tizenhat éves lány a világbajnok!

Tizenkilenc országban összesen 41, nemzetközileg is minősített lovasíjász-bíró tevékenykedik, és most új bírót is avatott a Kassai-völgyben a sportág egy 21 éves kínai hölgy személyében.

Népes mezőny verbuválódott ezúttal is a Kassai völgyben. A fedett lovardában – ahol a ceremoniális rendezvények is zajlottak – 18 nemzet zászlaját számlálhattuk meg. Úgy tudjuk, ezek mindegyikében van már nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas pálya. Fontos tudni, hogy négy évvel ezelőtt Svájcban megalakult a lovasíjász-világszervezet, amelynek nemcsak a sportág további népszerűsítésében és terjesztésében van szerepe, de szerepe lehet abban is, hogy a lovasíjászat az olimpia hivatalos versenyszámává válhasson. Ehhez ötven országnak kell saját sportági szövetséget alakítania, tehát hosszú az út még a célig, de nem lehet lassítani, megállni pedig főképp nem!

Kassai Lajos tájékoztatása szerint ezen a világbajnokságon 14 ország 80 versenyzője állt rajthoz. Világbajnokságot egyébként kétévente rendez a sportág – a járvány nyilván itt is bezavart – az elsőre 2008-ban került sor. Mindannak a története amit most a megmérettetésen látunk – szuperül kiépített pályák; gyönyörű, versenyre felkészített lovak; rendben tartott, tavakkal tarkított táj – története 37 éve kezdődött. Ma 17 kánság, illetve törzs, köznapi nevén lovasíjász-egyesület létezik már Magyarországon. Beszédes lehet még az az adat is, hogy létrejött a sportág versenyeinek adatbázisa. Úgy tudni, eddig összesen ezer versenyt, viadalt rendeztek a sportágban, ezeken pedig összesen tízezer lovasíjász állt rajthoz.

Most ide, a 2025-ös világbajnokságra elsőként a kínai és a dél-afrikai csapat érkezett meg a Kassai-völgybe, ők egy rövid edzőtáborozással készültek fel a helyszínen a versenyekre.

A Demokrata már több alkalommal is írt a sportág lényegéről, történetéről és a szabályairól is. No meg arról, hogy ennek a világszerte terjedő és terjeszkedő harcművészetnek Kassai Lajos az atyamestere.

Azt azért érdemes ezúttal is elismételni, hogy egy hosszú, majd’ 99 méteres pályán kell végiglovagolnia a versenyzőnek úgy, hogy mindeközben lövéseket ad le egy középen elhelyezett céltáblára. A pontozásnál nemcsak a találatok száma és pontossága számít, de az idő is, amellyel az adott távot megteszi a lovas. Szerfelett bonyolult kérdésről van szó, hiszen a versenyzőnek meg kell találnia a tempó, a pontosság, az egyensúly és a ritmus optimális együttállását, azaz azt a harmóniát, ami a lovasíjászat alfája és omegája.

Nagyon sok gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy a lovas anélkül is nyeregben maradjon, hogy fogná a kantárszárat, és a ló gyors futása közben pontos lövéseket adjon le, lehetőleg minél többet.

Ezt a harmóniát idén Csiszér Ivett találta meg a legtökéletesebb formában. Ha azt mondjuk, hogy a lovasíjászat a harcművészetek királynője, akkor kijelenthetjük, idén megszületett a sportág királynője is a 16 éves, rendkívül tehetséges lány személyében, aki az erdélyi Csiba községből érkezett. (Portréját a lapban később közlendő, bővebb riportunkban rajzoljuk meg.)

Ivett győzelme a reveláció erejével hatott a népes számú közönségre, de kijutott az elismerésből a második és a harmadik helyezettnek is, sőt! Az eredményhirdetés alkalmával név szerint szólított ki a közönség elé minden versenyzőt Kassai Lajos. Az utolsó helyezettel kezdte, aki majdnem olyan hosszú, elismerő tapsot kapott, mint a világbajnok.

Nincs itt most hely a lovasíjászat spirituális vonatkozásainak boncolgatására, legyen elég annyi, amit Kassai Lajos is számtalanszor hangoztat, hogy a lovasíjászat alapvetően nem a versengésről, hanem egymás segítéséről és a közösségépítésről szól. Ami a hegeli dialektika szerint nemhogy nem zárja ki, de egyenesen feltételezi a nemes vetélkedést, egymás elszántságának, erőfeszítéseinek összemérését, elismerését.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 / 30