Új utakon, új rendszerben

Mertünk nagyot álmodni, és teljesen új alapokra helyezett sportirányítási rendszert hoztunk létre, mondta még novemberben a sportért felelős államtitkár, Schmidt Ádám, amikor bemutatták a legfontosabb változásokat. Júniusban azt vállalták, hogy hatékonyabb sportirányítást dolgoznak ki, fél év munka után fontos mérföldkőhöz érkeztek. A hat hónap legfontosabb lépéseit, változásait ismertette most január közepén az államtitkárság, valamit a velük szorosan együttműködő olimpiai és paralimpiai bizottság.

Kiderült, felülvizsgálták az elmúlt évtized egyik legsikeresebb támogatási programját, a 2013-ban bevezetett Kiemelt Sportágfejlesztési Programot (KSF). Ez a program segítette az elmúlt időszak kiemelkedő eredményeinek elérését, de ahogy Schmidt Ádám fogalmazott, indokoltnak látták az újragondolását.

A tíz éve útjára indított programban 16 kiemelt olimpiai sportág kapott helyett: asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, dzsúdó, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás. Az első legnagyobb változás ezen a területen történt. A magyar sportélet szereplőivel folytatott egyeztetések után elkészült az új, Nemzeti Versenysport-fejlesztési Program, amelynek egyik legfontosabb kitétele a teljesítményalapú támogatás. Másik fontos szegmense, hogy nem korlátozták az ötkarikás sportágakat, hanem valamennyit megszólították a közelmúltban, így 43 – téli és nyári – olimpiai sportág részesül a jövőben állami támogatásban, vagyis 27-tel több, mint eddig.

Öt karika, öt kategória

Az olimpiai sportágak szövetségei az olimpiai öt karika jegyében öt kategóriába kerültek. Nem egymáshoz, hanem önmagukhoz viszonyítva rangsorolták őket. Minden sportágnak saját magával kell küzdenie, saját célokat felállítani. A besorolásnál fontos szempont volt az elmúlt olimpiák szereplése, érmek és pontok szerzése, de nemcsak az eredményeket vették figyelembe, hanem azt is, milyen potenciál, előrelépési lehetőség rejlik az adott sportágban, vagyis mire lehet képes a következő olimpiákon.

1. kategória: itt a legmagasabb a mérce, hat szakág került ide (birkózás, kajak-kenu, korcsolya, úszás, vízilabda, vívás) az alapján, hogy a következő olimpiákon éremszerzési eséllyel indulnak, valamint magas fokú a tehetségmenedzselésük, szakmai működésük.
2. kategória: ebben azok a sportágak találhatók, amelyek pontszerzésre esélyesek, illetve tudatos építkezéssel éremszerzők lehetnek. Érdekesség, hogy a korábban a 16 kiemelt olimpiai sportág közé nem tartozó vitorlázás és triatlon ide kapott besorolást, összesen egyébként nyolc szakszövetség fért be.
3. kategória: ez a legnépesebb, 14 sportágat rangsoroltak ide, amelyek kvótaszerzésre esélyesek, de elérhetik akár a pontszerzést is. A korábban az egyik legsikeresebbnek számító sportág, a torna is ebbe a kategóriába került, de az olimpiai programban szereplő feltörekvő, új sportágak is itt kaptak helyet.
4. kategória: ennek nyolc szakszövetsége felépített és kidolgozott programok mellett hat-tíz év alatt kijuthat az olimpiára és ott pontot szerezhet, ide számít két új olimpiai sportág is, a breaktánc és a sportmászás szövetsége.
5. kategória: az ide tartozó kilenc sportágnál jelenleg nem várható el a kvalifikáció.

Az indikátorrendszer

Mivel a támogatás teljesítményalapú, ezért a kategóriáknak megfelelően döntöttek a forrásokról. Létrehoztak egy indikátorrendszert, amiről a sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta, nemcsak négy paramétert vizsgál, mint korábban – létszámot, tagszervezetek számát, olimpiai és utánpótlás-eredményességet –, hanem ennél többet, mert a jó utánpótlás-nevelés jó szervezeti rendszerben lehetséges, a megfelelő munkát pedig képzett edzőkkel lehet elvégezni, a szövetségeknek ezért rendelkezniük kell olyan programmal, amely lehetővé teszi az edzők továbbképzését is.

– Meg kell erősíteni a tehetségmenedzselési rendszert, ami képessé teszi majd az egyes sportágakat arra, hogy folyamatosan meglegyen az utánpótlás – tette hozzá Schmidt Gábor.

A célokat a szövetségekkel együtt határozzák meg, az ellenőrzés nem jelent folyamatos pressziót, hanem segít feltárni, hogy egy-egy sportág hogyan tud még eredményesebbé válni, hol vannak azok a beavatkozási pontok, amikben segítségre szorul. A szakmai munkát évente többször értékelik (ebbe a Nemzeti Sportügynökséget [NSÜ], valamint az olimpiai és paralimpiai bizottságot is bevonják), és ez alapján az öt kategórián belül váltásra is van esély.

– A legfőbb üzenet az együttműködés, komplexitás, hogyan tudjuk az adott sportágat abban segíteni, hogy meglegyen a képessége a más sportágakhoz való felzárkózáshoz, de elsősorban megállja a helyét a nemzetközi mezőnyben, ami egyre erősödik – mondta el a helyettes államtitkár.

Egy szerződés, évi egyszeri fizetés

Csökkentik a bürokráciát, az adminisztratív terheket, növelik a sportirányításban a hatékonyságot, ígérte júniusi bemutatkozásában Schmidt Ádám sportállamtitkár. Fél év elteltével az eredmény ezen a területen is látható, mivel az eddigi leg­alább nyolcféle sporttámogatási rendszert egycsatornásra változtatták. Míg korábban a kiemelt sportágfejlesztési program (KSF), az olimpiai felkészülési program, a Sport 21 vagy a Héraklész keretein belül kapták a pénzt a szakszövetségek, mostantól egy szerződést kötnek velük.

– Az indikátoroknál nemcsak azt határozzuk meg, milyen eredményességet várunk el a működés és a szakmai program kapcsán, hanem folyamatos pénzügyi és szakmai ellenőrzés lesz a támogatások felhasználását illetően. Az NSÜ-nél ezt a divíziót Baji Balázs (világbajnoki bronzérmes gátfutó, a MOB Sportolói Bizottságának elnöke – a szerk.) vezeti – tájékoztatott róla Schmidt Ádám.

A sportállamtitkár azt is elmondta, nem több részletben, hanem év elején, egy összegben kapják meg a támogatást a szövetségek, a kifizetések hamarosan megtörténnek. A támogatás összegét hat területre lehet fordítani: a szövetségek működésére, olimpiai felkészülésre és a felnőtt élsportra, utánpótlás-nevelésre és a bajnoki rendszer működtetésére, tagszervezetek támogatására, edzői bérekre, valamint sportág-specifikus eszközbeszerzésre, felújításra, állagmegóvásra, karbantartásra.

14,5 milliárd 2023-ra

Az éves támogatás keretösszegéről a szövetségek már megkapták a tájékoztatást, nagyságának közléséről az adott szervezetek dönthetnek. A sportállamtitkár bejelentése alapján az előző évi 11,8 milliárd forintnál 2,7 milliárddal többet ad a kormány a finanszírozásra, ami így 14,5 milliárd forintos támogatást jelent az olimpiai sportágaknak.

– Egyetlen országos sportági szakszövetség sem kap kevesebb pénzt, mint amennyit kapott az elmúlt időszakban – jelentette ki Schmidt Ádám.

Egyes sportágak a szakmai munkájuk és eredményességük miatt jelentősen több támogatásban részesülnek, ide sorolta az államtitkár a triatlont is, amely korábban nem is szerepelt a 16 kiemelt között. A látvány-csapatsportágak társaságiadó- (tao) támogatásával kapcsolatban kiderült, a 2023-as költségvetés szerint a keretösszeg változatlan az előző évhez képest, 124,9 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A program július elsejével való folytatásához még várják az Európai Unió jóváhagyását.

Fontos az együttműködés

A sportállamtitkár kinevezése után egyik fontosabb alapelvének nevezte a sportélet szereplőivel való folyamatos kapcsolattartást. Közel kétszáz sportvezetőnek még júniusban ismertette az új sportirányítási rendszert, majd a folyamatos egyeztetések után elkészítették a Nemzeti Versenysport-fejlesztési Programot. Az illetékes köztestületeket sem hagyták ki a döntési folyamatból, így az olimpiai és paralimpiai bizottság aktív részvételével készült el az új program, amit mindkét szervezet elnöke pozitívan értékelt.

A MOB tavaly megválasztott vezetője szerint az elmúlt fél év bebizonyította, hogyan lehet sikeresen együttműködni az állami sportirányítással. Gyulay Zsolt úgy látja, a múlttal ellentétben most igenis számít az olimpiai bizottság véleménye a legfontosabb kérdésekben.

– Az elmúlt tíz év sportirányítási gyakorlatát összegezve ez a rendszer tényleg jó. Ellentétben a múlttal, amikor előfordult, hogy kikérték ugyan a véleményünket, de nem igazán hallgatták meg, mert a döntések már előtte megszülettek, most azt látom, hogy a szakmai véleményeket megfontolják és szinte minden esetben beépülnek a döntési mechanizmusba.

Három területen egyeztettek: a sportágak támogatása az olimpiai felkészülés jegyében, sportágfejlesztési programok és az utánpótlás-fejlesztés támogatása. A MOB-elnök örömét fejezte ki, hogy megszűnnek „különutas” támogatások.

– A pénzek beáramlásával kapcsolatban sok vád érte a magyar sportot, mert az ellenőrzés, számonkérés kevésbé volt jellemző; azt gondolom, ez a jövőben erőteljesen megváltozik – tette hozzá Gyulay Zsolt. – Konzultálva a szövetségekkel és látva a számokat, bár nagyon nehéz a gazdasági helyzet, nem esik csorba az olimpiai felkészülésen; reméljük, sok kvótát tudunk szerezni a párizsi olimpiára.

A paralimpiai bizottság vezetője úgy látja, az új támogatási rendszer egyik nagyon fontos része az ő szemszögükből, hogy a sportágak működésében és eredményességében lesz egyfajta indikátor a fogyatékossportra fordított figyelem elemzésére is. Korábbi mérnöki tanulmányaira utalva örömét fejezte ki, hogy a sportállamtitkárság is követte azt a logi­kát, amely szerint először mért és utána vágott, és nem fordítva. A 2024-es párizsi paralimpiára előretekintve Szabó László azt mondta, a 22 sportágból 17-ben eséllyel veszi fel a versenyt a kvótaszerzésben a magyar csapat, kettőt pedig már a sportlövészetben meg is szereztek. Az új rendszer támogatása alapján az az elvárásuk, hogy „minden idők legtöbb résztvevőjével minden idők legjobb eredményét érjék el”.

A Nemzeti Versenysport-fejlesztési Programnak négy eleme van: az olimpiai sportágak működési és fejlesztési programja; a nem olimpiai sportágak működési és fejlesztési programja; az edzői támogatások és ösztönzőrendszerek; illetve a sportszervezetek, sportolók támogatási és ösztönzőrendszerei. Eddig a kiemelt olimpiai sportágakról, vagyis az első elemről adtak tájékoztatást.