5G: esély vagy veszély?

Az 5G mobilhálózat forradalmasítja az internethasználatot, és ezen keresztül az egészségügyet, a közlekedést, a kommunikációt és a háztartást. Az 5G-nek hála a jelenleg az internetsebesség mérésére használt Mbps (megabit per szekundum) mértékegységet kénytelen lesz felváltani annak ezerszeres váltója, a Gbps (gigabit per szekundum). Hazánkban jelenleg az 1 Gbps-os kapcsolat a legerősebb, amit az előfizetők igénybe vehetnek vezetékes formában, az 5G viszont a mobilinternetezés területére is elhozhatja ezt a gyorsaságot, ami tízszeres ugrás a jelenlegihez képest. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 4K felbontású filmek másodpercek alatt letöltődnek majd, a több felhasználóval játszott videojátékok egyáltalán nem fognak akadni, ahogy a videokonferenciák sem.

Bár a telefonoknak még csak elenyésző részével lehet felcsatlakozni az új hálózatra, 2020–21-ben áttörés várható: az új készülékek többsége már „tudni” fogja az új szabványt, amely ráadásul kisebb fogyasztást ígér, így lassabban merülő akkumulátorok jöhetnek.

Jelentős előrelépést jelent a válaszidő javulása is: amíg a 4G körülbelül 0,50 másodperces késleltetést produkál, az 5G akár 0,01 másodpercesre is képes. Felmerül a kérdés, hogy az amúgy is gyors technológiánál miért van szükség még gyorsabbra. Erre a következő bekezdés ad választ.

Fő a gyorsaság

Az 5G-vel valósággá válhat valami olyasmi, mint amit egykor Tihanyi Tamástól láthattunk a Budapest TV-n. A kuruzsló a hiszékeny betelefonálókat azzal verte át, hogy távműtétet hajt végre rajtuk. A televízión keresztül továbbra sem lehet majd operálni, ám az 5G azonnali válaszideje lehetővé teszi, hogy az életmentő műtétet már a mentősök elkezdhessék a kórházból a nagy felbontásban figyelő orvos által irányított kesztyűvel, amelyet a mentős visel, de az orvos mozdulatait utánozza valós időben. Sőt, a mérnöki precizitás érdekében akár orvos irányította robotok is műthetnek majd. A jövő már nincs is olyan messze: 2019-ben végrehajtották az első 5G-s távműtétet.

A másik terület, ahol kiemelkedően fontos a gyorsaság, mert centimétereken múlhat egy baleset, a közlekedés. Végre révbe érhet az önvezető járművek technológiája. Mivel az 5G késleltetése elhanyagolható, az önvezető autó azonnal reagálni tud a balesetveszélyre, hogy biztonságban elkerülje az ütközést. Az önvezető járművek ráadásul egymással és a sofőr által irányított járművekkel is kommunikálnak, ami nemcsak biztonságosabbá, de gyorsabbá is teheti a gépkocsit, amely a legkevésbé forgalmas útvonalat fogja választani céljának eléréséhez.

Intelligens háztartás

Az Internet of Things, magyarul a dolgok internete az 5G-vel forradalmasíthatja a háztartásokat. A folyamat már elkezdődött az okosotthon-rendszerekkel, ám ez még gyerekcipőben jár. Egyrészt igen drágák a háztartási okoseszközök (például a telefonról irányítható, programozható villanykörték vagy az intelligens hőmérők és termosztátok), másrészt még nem olyan gyorsak, megbízhatóak és sokoldalúak, mint amilyenek az 5G elterjedésével lesznek. A dolgok internetével lehetővé válik például, hogy a fűtőtest a hőmérséklet csökkenésének érzékelésével automatikusan rákapcsoljon, bevásároljon a hűtőszekrény, vagy azonnal értesítsen minket (és akár a rendőrséget) az 5G-re csatlakoztatott megfigyelőrendszer, ha épp betörnek hozzánk, és nem vagyunk otthon.

A keretes írásunkban ismertetett összeesküvés-elméletek helyett az 5G inkább kiberbiztonsági kockázatot jelenthet, ami az okosotthonokat illeti. Ha okos háztartási eszközöket használunk, biztonsági kockázatnak tesszük ki adatainkat. Az okoseszközök ugyanis csatlakoznak a hálózatra, amelyen keresztül virtuálisan betörhetnek a lakásba, ám ahogy a számítógépek, úgy ezek az eszközök is megvédhetők a kibertámadástól, például azzal, ha titkosítjuk a wifi-hálózatot, megváltoztatjuk a router gyári nevét, bonyolult, nehezen kitalálható wifi-jelszót, valamint kétlépcsős azonosítást használunk. (Ezekkel az intézkedésekkel nem kell megvárni az 5G-t vagy az okosháztartást, lehetőleg már most vezessük be őket!)

Magyarországon is épül

A világon elsőként Dél-Koreában, 2019 áprilisában, a mobil-infrastruktúrában szintén világszínvonalú Magyarországon pedig 2019 októberében lépett működésbe a kereskedelmi 5G-hálózat, elsőként a Vodafone jóvoltából, Budapest belvárosában. 2019 májusában a Telenor indított teszthálózatot Győrben. Noha az NMHH kizárta a legutóbbi frekvenciapályázatról, a Digi mégis képes volt megkezdeni a tesztelést meglévő frekvenciáin: 2019 novemberében üzembe helyezték első bázisállomásukat, amelyet az előfizetők díjmentesen kipróbálhatnak. A Telekom 2020 áprilisában indította el kereskedelmi 5G-szolgáltatását Budapesten és Zalaegerszegen.

A kormány szándéka, hogy Magyarország élen járjon az 5G-hálózat kiépítésében. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta, hogy a technológia számos innovatív terület katalizátorának tekinthető, és kiépítésében az államnak szerepet kell vállalnia. Ebben többek közt a Huawei kínai telekommunikációs óriáscég működik közre.

Kár aggódni

Az 5G rövidítés az ötödik generációs vezeték nélküli hálózatot takarja, így a szinte egész Magyarországot lefedő 4G-hez hasonló, csak egy generációval fejlettebb. Az 5G a rádióhoz, a látható fényhez, a régóta üzemelő 2G, 3G, 4G mobilhálózatokhoz és a Bluetooth elterjedése előtt mobilos fájlküldéshez használt infravöröshöz hasonlóan nem ionizáló sugárzással működik, azaz nem képes felbontani a kémiai kötéseket. Ionizáló, a DNS-t roncsolni képes, emiatt hosszú távon káros sugárzás például az ibolyántúli (UV), a röntgen- és a gammasugárzás.

Többen azt firtatják, miért kell sűrűbben telepíteni az 5G bázisállomásait, mint a 4G-éit. A válasz az 5G alacsony hullámhosszában keresendő (a 4G 3 GHz alatt marad, az 5G pedig e fölött működik, a magyarországi maximum 26 GHz lesz [a hertzben kifejezett frekvencia a hullámhosszal fordítottan arányos – a szerk.], emiatt a jel nehezebben jut át a falon vagy az épületek szintjei között. Az egyenletes lefedettség érdekében ezért szükséges az állomások sűrűbb elhelyezése (villanyoszlopokon is találkozhatunk majd velük). Ám még így is biztonságos távolságról beszélünk.

Egyetlen hátulütője van

Jelenlegi tudásunk szerint egyetlen dologban okozhat kárt az 5G: az időjárás-előrejelzések pontosságában. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal szerint az új hálózat visszaveti a meteorológiát az 1980-as szintre. Az 5G-képes készülékek ugyanis olyan speciális hullámtalálkozásokat (interferenciát) produkálnak, amelyek következtében harmadával csökken az előrejelzések pontossága.