A BBC már 1987-ben előre látta azt a jövőt, amiben ma élünk (Videó!)

1987-ben a hétköznapi ember számára a technológia csúcsát a VHS kazetta, a Casio kvarcóra és a Commodore 64 jelentette. Az okosóra, a virtuális valóság szemüveg és ujjlenyomatos azonosítás, amelyek a BBC szerint a XXI. század elején mindennapos használati eszközök lesznek, csak a sci-fi filmek világában létezett. Nézzük meg, hogy a BBC csaknem negyven évvel ezelőtti előrejelzése hogyan képzelte el azokat a technológiai innovációkat, amelyek napjainkban életünk alapvető részét képezik! Izgalmas azt is megvizsgálni, hogy az akkori elképzelések és a valóság közötti apró eltéréseket hogyan formálta a technológia evolúciója.

A BBC jóslata, miszerint egy speciális szemüveg segítségével elmerülhetünk a digitális dimenzióban, kiemelkedően előrelátónak bizonyult. A műsorban bemutatott „fejre helyezhető kijelző”, amelynek célja a valóság kizárása és a virtuális világ megnyitása, három évtizeddel később a VR-headsetek megjelenésével vált teljes mértékben valósággá, bár a valóság technológiai értelemben még gazdagabb lett, mint ahogyan azt akkoriban elképzelték.

A műsorban bemutattak egy csuklón viselhető órát is, amely a műholdas kapcsolata révén képes kommunikálni számitógépekkel, és így globális információkhoz hozzáférni. Ez a vízió is három évtizeddel később valósult meg, amikor a modern okosórák beléptek a piacra. Míg a BBC által elképzelt jövőbeli órák közvetlenül kapcsolódnak a műholdakhoz, a mai okosórák ezt még nem tudják: mobiltelefonok vagy más közvetítő eszközök segítségével csatlakoznak az internethez. Bár néhány modell már integrált LTE kapcsolattal is rendelkezik, amely lehetővé teszi az önálló működést, de közvetlen műholdas internetkapcsolat még nem érhető el.

„Végre megoldottuk az elveszett kulcsok problémáját, az ujjlenyomatommal nyitom ki az ajtókat” – hangzik el a műsorban. Az ujjlenyomatos ajtózárak ma már egyáltalán nem számítanak sci-fibe illő technológiának: számos otthonban, irodában és intézményben használják ezeket, az okosotthon-rendszerekbe integrálva távolról is vezérelhetőek. Ezek a rendszerek azonban még nem mindenhol érhetők el és nem váltak globálisan alapvető megoldássá.

A jövő embere számára egy multifunkciós kártya a mindennapok elengedhetetlen kellékeként jelent meg a BBC műsorában. Az eszköz egy univerzális hozzáférési pontként szolgál, amely különféle rendszerek elérését teszi lehetővé, miközben a személyes adatokat is biztonságosan tárolja. A műsor alkotói azt is elképzelték, hogy ez a kártya holografikus képeket jelenít meg, például családtagokról vagy egyéb vizuális információkról. Ez meglepően pontosan vetítette előre a későbbi digitális technológia fejlődési irányait. A fenti okoskártya funkciója a modern bankkártyák és azonosító kártyák formájában vált valóra, azonban a BBC által elképzelt eszköz inkább a modern okostelefonokra emlékeztet, mintsem egy különálló kártyára. A mobiltelefonok tárolják személyes adatainkat és hozzáférést biztosítanak különböző rendszerekhez, az AR-technológia fejlődése révén pedig holografikus tartalmakat is megjeleníthetünk.

A BBC által elképzelt bioszenzor, amely a nyál kémiai változásait elemzi és betegségeket jelez előre, szintén megvalósult, bár nem olyan hétköznapi formában, ahogy azt akkor elképzelték. A modern orvosi technológia használ bioszenzorokat, amelyek különböző biomarkereket elemeznek, néhány közülük a nyálat is felhasználja diagnosztikai célokra. Azonban az a bioszenzor, amely a nyál elemzésével azonnal rádiójelek formájában továbbítja az információt, és a nyakkendőnk színváltozásával jelzi a betegséget, még nem létezik a gyakorlatban. A bioszenzorok és a nyál alapú diagnosztika területén folyamatos kutatások zajlanak annak érdekében, hogy az ilyen eszközök pontosabbak és szélesebb körben elérhetők legyenek.

A műsorban bemutatott hőérzékeny öltöny képes automatikusan alkalmazkodni a viselő testhőmérsékletéhez: elnyeli a hőt, amikor melegünk van, és visszaadja azt, amikor hűvös az idő, forradalmasítva ezzel az öltözködés világát. Bár az ilyen ruhadarabok még nem érhetőek el a mindennapi életben, a termoszenzitív technológia alapjai már léteznek, és folyamatosan fejlődnek. Kutatók dolgoznak azon, hogy az ilyen anyagokat még hatékonyabbá és gazdaságosan gyárthatóvá tegyék, de ezek fejlesztése bonyolult és költséges. A technológiát jelenleg speciális körülmények között alkalmazzák, például az űrhajósok vagy a katonai személyzet ruházatában, ahol létfontosságú a testhőmérséklet szabályozása extrém körülmények között. A divatipar meghódítására még várat magára.

A BBC víziója szerint a jövő embere szinte bárhol képes lesz kinyomtatni üzeneteit egy hordozható nyomtató segítségével. Ez az elképzelés valósággá is vált mára, legalábbis a technológia szintjén. A mai kompakt, akkumulátoros hordozható nyomtatók valóban lehetővé teszik a dokumentumok vagy fényképek nyomtatását ahol csak kedvünk tartja, ugyanakkor a digitális kommunikáció forradalma – az e-mailek, a felhőalapú dokumentumtárolás – olyan mértékben átalakította az információátadást, hogy a papíralapú megoldások háttérbe szorultak.

A BBC 1987-es jóslatai lenyűgöző pontosággal vetítették előre a technológiai fejlődés alapjait, ami pedig nem valósult meg eredeti formájában, azt a mobiltelefonok multifunkciós világa váltotta ki, amelyek egyetlen eszközben egyesítik az egykor különállónak gondolt megoldásokat.