Együttműködés az uniós atomenergia-ellátás fejlesztéséért
A józanság fordulata
Nemrég Franciaország és Magyarország hathatós közreműködésével 11 európai uniós tagország állapodott meg abban, hogy egyebek között támogatják az innovatív technológiára épülő nukleáris fejlesztéseket, a közös képzési programokat, a szorosabb tudományos együttműködést, valamint a már üzemelő atomerőművi egységek működését is. Mindez azért fontos, mert a szélsőséges zöldideológia ellenére Európában ma a legtöbb villamos energiát az atomerőművek termelik, és a jövőben a szerepük még inkább felértékelődik.
A felelős szakmai nemzetközi szervezetek és szakértők egyetértenek abban, hogy az ellátásbiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi célok együttes elérése érdekében az atomerőművek és a megújuló energiaforrások részarányát jelentősen növelni szükséges, miközben a fosszilisakét radikálisan csökkenteni kell. Mindezek mellett tény az is, hogy a jövőben nagyrészt az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek elterjedésével a villamosenergia-igények jelentősen növekedni fognak. A Nemzetközi Energia-ügynökség legújabb jelentése szerint csak az elkövetkező három évben átlagosan 3 százalékkal fog emelkedni a globális áramigény. Ott, ahol jelentős újraiparosítás zajlik, mint például Magyarországon, a jövőben is nagy szükség lesz olcsón, télen-nyáron, éjjel-nappal rendelkezésre álló és klímabarát módon előállított villamos energiára.
Csúcson az atomenergia
Emellett az ukrán–orosz válság által okozott, példátlanul kiterjedt és bonyolult sokkot eredményező globális energiaválság mélyreható változásokat gerjeszt, amelyek felgyorsíthatják a fenntarthatóbb és biztonságosabb energiarendszerre való átállást. A legnagyobb megrázkódtatások a földgáz, a szén és a villamos energia piacán tapasztalhatók. Mindezek tanulsága, hogy az energiarendszerek vonatkozásában a világ minden részén gyors és széles körű változtatásokra van szükség annak érdekében, hogy garantálhassák a biztonságos és fenntartható jövőt. Az atomenergia a gázfüggőség csökkentésének egyik legjobb eszköze, hiszen például a Paks II. Atomerőmű megépítésével éves szinten 4,5 milliárd köbméter földgáz spórolható meg. Arról nem is beszélve, hogy a következő évtizedekben klímavédelmi és egyéb okok miatt nagyon sok európai erőmű fog kiesni a termelésből, ami tovább fokozza majd a kapacitáshiányt.
Európában tavaly is az atomerőművek termelték a legtöbb villamos energiát, azzal együtt is, hogy például a francia atomerőművek karbantartási problémákkal küszködtek, a németek pedig az elmúlt években számos atomerőművet leállítottak. A virtuális dobogó második és harmadik helyezettjei a gáz- és szénerőművek voltak, hiszen ezek ellátásbiztonsági szempontból még mindig fontos szerepet töltenek be.
Ma egy új nukleáris reneszánsz részesei vagyunk, hiszen egyre több ország ismeri fel, hogy valós ellátásbiztonságot, árstabilitást, klímabarát és olcsóbb áramot csak és kizárólag atomerőművek képesek garantálni. Európában is egyre több ország épít, kíván építeni új blokkokat, vagy éppen meg akarjak hosszabbítani a már üzemelő egységek üzemidejét. Tavaly nyáron az Európai Parlament is zöld és fenntartható áramtermelési módként ismerte el az atomenergiát. A teljesség igénye nélkül Európában Magyarország mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Svédország, Törökország, Lengyelország, Csehország, Belgium, Szlovákia, Bulgária, Románia épít, illetve tervez új atomerőműveket, vagy hosszabbítja meg a jelenleg működő egységek üzemidejét.
Új blokkok mindenhol
Franciaországban 2050-ig hat új EPR2 típusú atomerőművi blokk megépítéséről már döntöttek, és további nyolc megvalósítását tervezik. Az első ilyen blokk már 2035-re elkészülhet. Emellett kis méretű moduláris reaktorok építésén is gondolkoznak, ambiciózus cél, hogy az első prototípus 2030-ra elkészüljön. Az új blokkokra azért van szükség, mert az újraiparosítás, az igények növekedése, a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése miatt Franciaország a jelenleginél akár 60 százalékkal több áramot igényel majd, ez pedig a megújulók mellett csak nukleáris fejlesztésekkel valósítható meg. Egyszerre kell tehát e két pillére támaszkodni, mert ökológiai szempontból ez a legrelevánsabb, és gazdaságilag is a leginkább célravezető. E célok érdekében azonban elengedhetetlen, hogy a francia atomipar újra fellendüljön, hiszen az atomerőművek üzemeltetéséhez, karbantartásához és új blokkok építéséhez megfelelő szaktudásra van szükség.
A svéd kormány két évvel ezelőtt még nemet mondott az atomenergiára, és százszázalékos megújuló részarányt vizionált, de az energiaválság miatt kénytelen volt beismerni: zöldideológiával és politikai szólamokkal nem lehet ellátásbiztonságot garantálni. Most már a svédek is üzemidő-hosszabbításokat kívánnak végrehajtani és új egységeket építeni, méghozzá francia közreműködéssel. Belgiumban szintén nukleáris váltóállítás történt, hiszen a korábbi elzárkózás helyett már ők is üzemidőt hosszabbítanak.
Az új atomerőművek vagy a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbítása nem kizárólag tagországi, hanem uniós szinten is javítja az ellátásbiztonságot. Végeredményben az atomellenes Németország vagy Ausztria is érdekelt a szomszédos országok atomerőmű-flottájának működésében, hiszen már most is nagyon gyakran olyan tagállamokból importálnak villamos energiát, ahol nukleáris erőmű termeli az áramot.
Az európai atomipar felvirágoztatásához elengedhetetlen, hogy az egyes atompárti országok összefogjanak, új fejlesztéseken dolgozzanak, a megfelelő ipari és humán kapacitásokat kiépítsék. A hagyományos nagyerőművek fejlesztése és építése mellett különös figyelmet kell fordítani az új technológiák megvalósítására is, ilyen például a kis moduláris reaktorok (SMR, modulokból összeszerelhető kis teljesítményű erőmű) fejlesztése, amelyek tovább növelhetik az atomenergia szerepét. Az Egyesült Államokban év elején engedélyezték az első ilyen létesítményt, az Európai Unióban pedig 2021 június végén létrejött az SMR-előpartnerség, amelynek célja biztonságos és versenyképes európai SMR-ek kidolgozása. Ez megakadályozhatná az európai nukleáris ipari és kutatási kapacitások elvesztését ebben a csúcstechnológiát feltételező ágazatban, fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy egy új blokktípus kifejlesztéséhez – legyen szó nagyról vagy kis modulárisról – és kereskedelmi üzembe állításához nem elegendő pár év, ehhez legalább egy évtizedre van szükség, hiszen a nukleáris biztonságnak minden más szempontot meg kell előznie.
Fontos orosz kapcsolatok
Mindezek mellett elengedhetetlen, hogy Európa továbbra is hagyja nyitva a szakmai alapú kommunikációt és együttműködését a világ vezető atomenergetikai cégével, a Roszatommal. Az orosz cég a nemzetközi atomipar vitathatatlan első számú szereplője, jelenleg 11 országban 34 új blokk megépítésére van szerződése. Az orosz vállalat élenjáró technológiákkal, megoldásokkal rendelkezik például a nukleáris üzemanyagciklus zárásával kapcsolatban, a gyorsneutronos reaktorok fejlesztésében és üzemeltetésében, a kiégett üzemanyagok újrahasznosítása, a balesetálló, toleráns üzemanyagok alkalmazása, valamint a már fent említett kis moduláris reaktorok üzemeltetése és fejlesztése terén is.
Globális érdek, hogy világszerte a lehető legtöbb valós ellátásbiztonságot, árstabilitást, olcsóbb termelést biztosító klímabarát atomerőmű épüljön. Ezt szolgálja az európai atomszövetség, és globálisan is hasonló összefogásra van szükség.