Fotó: ShutterStock/vilma3000
Hirdetés

Magánvállalkozások adnak ugyan igazolást kábítószert, robbanóanyagot kiszimatoló kutyák „iskolázottságáról”, ám a betegségek felderítéséről egyelőre nincsenek ilyen okmányok. Igaz, egyes repülőtereken, vagy sportrendezvényeken már alkalmaznak Covid-szimatoló kutyákat – írta a The New York Times.

Lois Privor-Dumm, a Baltimore-ban lévő Johns Hopkins Egyetem közegészségügyi kutatója a lapnak nyilatkozva kifejtette ugyan, hogy nem is kétséges a kutyák alkalmazásának fontossága a gyógyászatban, ám hiányolta, hogy nincsenek sem etikai, sem szabályzati előírások, sem gyakorlati hasznosulási adatok, sem költségszámok a betegségeket „diagnosztizáló” kutyák esetében. Szerinte azt is meg kellene vizsgálni, hogy széles körben – például a kormányzat részéről – hogyan alkalmazhatnának Covid 19-et szimatoló ebeket.

Cynthia M. Otto – a Pennsylvania Egyetem egyik intézetének igazgatója – arra mutatott rá, hogy a kórok kiszimatolása bonyolultabb drogok vagy bombák azonosításánál. Utóbbiaknál ismert a „célszag”, amely eléggé állandó. Koronavírus felderítésénél viszont csak az ismert, hogy a kutya a vizsgált személy verejtékének vagy vizeletének szagából ítél, ám nem tudni, hogy pontosan miféle vegyület vezérli döntésében. Ráadásul az emberek szaga elég sokféle – kortól, táplálkozástól és egyebektől függően -, így a „diagnosztaebekkel” kiképzésük során sokféle embert kell végigszagoltatni, hogy ne csaljon a szimatuk.

„Ha egy kutya összetévesztené az influenzát a COVID-fertőzéssel, az rendkívül súlyos hiba lenne” – idézte a lap Ottót, aki kitért arra is, hogy a képzés drága, és a kutyakiképzőket is ki kell képezni, tisztességesen megfizetni, ami szintén költséges. Ugyanakkor ő szintén hangsúlyozta, hogy nagy lehetőségek rejlenek a kutyák szimatképességeinek gyógyászati hasznosításában.

Korábban írtuk

A lap példaként említette, hogy egy, robbanószert kiszimatoló kutya és tartójának kiképzése 33 ezer dollárba (kilencmillió forintba) kerülhet.