A lélek is harcban áll
Tavasszal a három hónapon át tartó kényszerű bezártság után megéltük a karantén feloldásának eufóriáját, ám az ősz beköszöntével a koronavírus újult erővel lendült támadásba, és ez rendkívüli módon megterheli a társadalmat. Utánajártunk, milyen lélektani hatásokkal kell számolnunk pandémia idején, hogyan élik meg a helyzetet a különböző generációk.
A járvány megerősödésével egyre többen kényszerülnek karanténba, a kormány este nyolc órától hajnali ötig kijárási tilalmat vezetett be, az oktatási intézmények részben online üzemmódra álltak át. A vírus féktelen terjedésének megakadályozására még számos olyan intézkedés született, amely a mindennapi életünket jelentősen befolyásolja. Az, hogy újra át kell élnünk egy hosszabb karanténidőszakot, állandósult szorongást is előidézhet.
Fény az alagút végén
– Nem is annyira a korlátozó intézkedések, sokkal inkább azok időbeni elhúzódása okozhat problémákat. Lélektani szempontból a tavaszi karanténhelyzetből adódó nehézségeket viszonylag könnyen átvészelte az ország, ám rövid fellélegzés után megint szigorú szabályok szerint telnek a napjaink. Ezeket persze mindenkinek be kell tartania, és nem is ez okozza az egyre növekvő belső feszültséget, hanem az, hogy nem látjuk tisztán, pontosan mikor ér véget a járvány – vélekedik F. Földi Rita pszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézete Fejlődéslélektani Tanszékének docense. Szerinte a különböző generációk más attitűddel közelítenek ehhez a helyzethez. A kivételektől eltekintve a tizen- és huszonévesek, sőt a harmincas korosztály tagjai között is tapasztalható például a hárítás, hogy úgy vélik, a vírus rájuk nem veszélyes. Mivel jellemzően nincs személyes élményük arról, mi történik a kórházakban, nincs a környezetükben megbetegedés, így abból indulnak ki, hogy nincs valódi vészhelyzet sem.
– Az ebben a korban lévők ragaszkodnak a megszokott életmódjukhoz, és ha ebben – számukra úgy tűnik, ok nélkül – korlátozzák őket, az jelentős belső feszültséget okozhat. A türelmetlenség, a frusztráció pedig gyorsan átcsaphat agresszióba: a Budapesti Műszaki Egyetem kollégiumában a korlátozó intézkedések bejelentése utáni éjszaka néhány diák pontosan így reagált, amikor dühében szétverte a berendezést. Ez természetesen extrém eset, amelynek pontos részleteit nem ismerjük, mégis mutatja, milyen lelki következményekkel járhat az élet kereteinek kényszerű átalakítása – magyarázza F. Földi Rita. Ebben az élethelyzetben ezért nagyon hasznosnak gondolja, ha az ember részcélokat, feladatokat tűz maga elé, például feleleveníti egy régi hobbiját. A kirándulás ugyancsak elvonhatja a figyelmet a mindennapi gondokról, feszültségekről. A késő őszbe fordult természetben intenzív színekkel, illatokkal töltekezhetünk, ráadásul kisebb társaság is járhatja együtt az erdőt, így nem kell lemondani a barátokkal töltött idő örömeiről sem.
Online mindennapok
– A középiskolás generáció élete elsősorban a kortárs kapcsolatokról szól: barátságok, szerelmek szövődnek, a kapcsolatok megszilárdulnak, elmélyülnek, hiszen ennek az életkornak pontosan ez a feladata. A kamaszok ezzel a belső motivációval, igénnyel a járványhelyzetben, kényszerűen az online térbe szorulva egészen biztosan rosszul érzik magukat, és ez szintén járhat fokozott belső feszültséggel – vélekedik a pszichológus. A kamaszok, fiatal felnőttek ugyanakkor óriási előnyben is vannak, hiszen otthonosan mozognak az online világban, a mindennapokban aktívan használják az internetes felületeket a kapcsolattartásra, ellentétben például a nagyszüleikkel, akiknek ismeretlen és idegen ez a világ.
– E korosztály kapcsán fontos megemlíteni az egyéni felelősség kérdését. A tizenéveseknek tudatosítaniuk kell magukban, hogyan segíthetik a járvány elleni védekezést: nagyszüleik komoly veszélynek vannak kitéve, ezért figyelniük kell arra, hogy ne hurcolják haza – hiszen tünetmentesen is lehetnek hordozók – a vírust.
A negyvenes-ötveneseknek is megvannak a maguk nehézségei ebben a szokatlan helyzetben. Aggódnak az idős hozzátartozóikért, ráadásul az ő vállukra nehezedik a pénzkeresés gondja is – részletezi F. Földi Rita annak az okát, miért jelenhet meg minden életkorban, más okokból ugyan, de ugyanaz a diszkomfortérzés, sőt, akár a szorongás is. Az elhúzódó válság szélsőséges esetekben még a depresszióig is elsodorhatja az embert, bár ez a tünetegyüttes akkor áll fenn, ha hosszú hónapokon át, akár egy évig is eltart a súlyos lehangoltsággal, motiválatlansággal és a vegetatív tünetekkel (rossz alvás, étvágytalanság) súlyosbított állapot. Átmenetileg azonban bárki küszködhet ilyen problémákkal.
– A bizonytalanságot, a rossz érzést fokozhatja, hogy az interneten rengeteg a hír, ezekben sokszor egymásnak ellentmondó információkkal bombázzák az olvasót. A szakmai cikkekben ugyancsak a legkülönbözőbb feltételezések látnak napvilágot részben bizonyított kutatásokról. Ebből a részigazságokkal és ellentmondásokkal teli információhalmazból pedig nagyon nehéz kiszűrni a lényeget – teszi még hozzá F. Földi Rita. Úgy véli, a magyar társadalomnak alapvetően jó a megküzdési stratégiája. Tőlünk nyugatabbra sokkal drámaibb helyzeteket teremt a koronavírus okozta félelem és a járvány kezelésének nehézségei miatt felgyülemlett feszültség, ami tüntetésekben, utcai zavargásokban manifesztálódik.
Ajándék a fa alatt
A vírus leginkább az idősekre veszélyes, ők valóban komoly aggodalommal figyelik, megállítható-e a terjedés, lesz-e vakcina; ők félnek a legjobban attól, hogy elkapják a kórt, miközben fogalmuk sincs, hogyan vészelnék át, ha tényleg megbetegednének.
– Az idősekre most nagyon kell figyelnünk, lényeges, hogy érezzék a családi támogatást. A legnehezebb helyzetben azok az öregek vannak, akiknek a gyerekei messzire költöztek, házastársuk, rokonaik, fiatalkori barátaik meghaltak. A hazai szociális háló elég erős, az önkormányzatoknál általában figyelnek arra, hogy az egyedül élő nyugdíjasokról gondoskodjanak, ebben az időszakban nyilván a bevásárlás a legnagyobb segítség. Az ő számukra naponta tíz perc beszélgetés is fontos lehet, hogy érezzék, nem maradtak egészen magukra – magyarázza a szakember.
Persze a vírus nemcsak a mindennapjainkat, hanem az ünnepeinket is teljesen átalakítja. A magyar hagyományokhoz hozzátartozik, hogy karácsonykor összegyűlik a nagycsalád, sokszor a világ minden tájáról hazarepülnek a rokonok az ünnepekre. Idén ez minden bizonnyal rendhagyó módon alakul, hiszen csak a közeli családtagok találkozhatnak zárt térben. A pszichológus mégis úgy látja, ha megpróbálunk pozitívan állni a kényszerű bezárkózáshoz, ez akár segítheti is a lelki ráhangolódást az ünnepi időszakra.
– A fogyasztói társadalom rákényszerít bennünket a felesleges vásárlásokra, az elmúlt években szinte abnormális módon költekeztek az emberek. Sokszor elfelejtjük, hogy a hatalmas ajándék a fa alatt jelezheti ugyan szeretetünket, de nem pótolhatja a szeretet melegségét, a valódi szeretetkapcsolatot. Idén a vásárlás jóval korlátozottabb keretek között zajlik majd, aminek észre kell vennünk a jó oldalát – emeli ki a helyzet pozitívumait F. Földi Rita. Az idei karácsony tehát minden nehézség ellenére segíthet visszatalálni a valóban fontos értékekhez. Segíthet a bensőséges, meghitt ünnepet megélni a szeretteinkkel, és megérteni, hogy valójában ez a lelki közösség, ez a családtagokat egymáshoz fűző, szoros szeretetkapcsolat fontosabb bármilyen régóta vágyott, drága ajándéknál.