Január 22-én ünnepli a keresztény világ Boldog Batthyány–Strattmann Lászlót
A szegények hercegorvosa
Bár súlyos rákbetegsége miatt nem jutott számára hosszú földi élet, kivételes nyomot hagyott a hazai orvoslás történetében a főnemesi származású Boldog Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa, aki vagyona jelentős részét a betegek ingyenes ellátására fordította. A mélyen hívő doktort, akinek nevét számos közintézmény viseli Magyarországon, II. János Pál pápa 2003-ban avatta boldoggá.Bár a főnemesi származású Batthyány-Strattmann László ifjú éveiben kémiát, filozófiát, csillagászatot és zenetörténetet is tanult, érdeklődése egy idő után az orvostudományok, azon belül is a sebészet és a szemészet felé fordult, ezért polgári hivatást választott.
Szemészorvosi tevékenységét Köpcsényben (ma Kittsee, Ausztria) az általa alapított kórházban kezdte, ahol az egyetem befejezése után magánkórházat nyitott, amelyet kora legmodernebb gyógyászati eszközeivel szerelt fel.
1915-ben, hercegi címének elnyerését követően Köpcsényből, – amelyet a trianoni békediktátum után Ausztriához csatolnak – a körmendi birtokára költözött, ahol kastélyának egyik szárnyában folytatta gyógyító tevékenységét.
Szegény betegeit ingyen kezelte és gyógyszerrel is ellátta, de a rászorulókat ruhával is pénzzel is támogatta, ezért „a szegények orvosaként” vált ismertté. Saját költségén felfogadott munkatársaival, orvosokkal, ápolónőkkel együtt évente több ezer beteget látott el.
Hazánk számos közintézménye, óvodája, iskolája, tudományos-, valamint civil szervezete viseli a nevét. Szülőfalujában, a Dunakiliti Szent Ferenc Felmagasztalása Római Katolikus Templomban mellszobra, ereklyéje és egy színes üvegablak is őrzi emlékezetét, de a település általános iskoláját is róla nevezték el.
1992-ben az Antall-kormány életműdíjat nevezett el róla, amelyet évente két alkalommal adnak át azoknak a szakembereknek, akik az egészségügy, a szociális munka-, illetve a családvédelem terén évtizedes, kimagasló szakmai, vagy közszolgálati teljesítményt nyújtanak.
Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. 1931. január 22-én bekövetkező halála után holttestét a körmendi kastély kápolnájában ravatalozták fel, ahol a végső tiszteletadásra érkező betegei három napon át imádkoztak lelki üdvéért.
Boldoggá avatásának eljárása 1944-ben vette kezdetét, de a történelem viharos évtizedei miatt hosszú időre félbeszakadt.
Az új eljárás lezárásaként II. János Pál Pápa végül 2003. március 23-án avatta boldoggá a szegények orvosát, egy előrehaladott rákbetegségben szenvedő páciensének orvosilag megmagyarázhatatlan hirtelen, csodálatos gyógyulása okán.
Az utókorra a következő üzenetet hagyta:
„Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat boldoggá.”