Bár a főnemesi származású Batthyány-Strattmann László ifjú éveiben kémiát, filozófiát, csillagászatot és zenetörténetet is tanult, érdeklődése egy idő után az orvostudományok, azon belül is a sebészet és a szemészet felé fordult, ezért polgári hivatást választott.

Fotó: Wikimedia Commons
Hirdetés

Szemészorvosi tevékenységét Köpcsényben (ma Kittsee, Ausztria) az általa alapított kórházban kezdte, ahol az egyetem befejezése után magánkórházat nyitott, amelyet kora legmodernebb gyógyászati eszközeivel szerelt fel.

Fotó: Wikimedia Commons

1915-ben, hercegi címének elnyerését követően Köpcsényből, – amelyet a trianoni békediktátum után Ausztriához csatolnak – a körmendi birtokára költözött, ahol kastélyának egyik szárnyában folytatta gyógyító tevékenységét.

Szegény betegeit ingyen kezelte és gyógyszerrel is ellátta, de a rászorulókat ruhával is pénzzel is támogatta, ezért „a szegények orvosaként” vált ismertté. Saját költségén felfogadott munkatársaival, orvosokkal, ápolónőkkel együtt évente több ezer beteget látott el.

Fotó: Wikimedia Commons
Korábban írtuk

Hazánk számos közintézménye, óvodája, iskolája, tudományos-, valamint civil szervezete viseli a nevét. Szülőfalujában, a Dunakiliti Szent Ferenc Felmagasztalása Római Katolikus Templomban mellszobra, ereklyéje és egy színes üvegablak is őrzi emlékezetét, de a település általános iskoláját is róla nevezték el.

Fotó: Batthyány-Strattmann weboldal

1992-ben az Antall-kormány életműdíjat nevezett el róla, amelyet évente két alkalommal adnak át azoknak a szakembereknek, akik az egészségügy, a szociális munka-, illetve a családvédelem terén évtizedes, kimagasló szakmai, vagy közszolgálati teljesítményt nyújtanak.

Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. 1931. január 22-én bekövetkező halála után holttestét a körmendi kastély kápolnájában ravatalozták fel, ahol a végső tiszteletadásra érkező betegei három napon át imádkoztak lelki üdvéért.

Boldoggá avatásának eljárása 1944-ben vette kezdetét, de a történelem viharos évtizedei miatt hosszú időre félbeszakadt.

Fotó: Semmelweis Hírek

Az új eljárás lezárásaként II. János Pál Pápa végül 2003. március 23-án avatta boldoggá a szegények orvosát, egy előrehaladott rákbetegségben szenvedő páciensének orvosilag megmagyarázhatatlan hirtelen, csodálatos gyógyulása okán.

Az utókorra a következő üzenetet hagyta:

„Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat boldoggá.”