Fotó: MTI/Mónus Márton, illusztráció
Hirdetés

Nem minden oltás ad azonos szintű védelmet. Az immunitás gyakorlati működését leginkább egy skálán lehet elképzelni, amelynek legkedvezőbb foka az úgynevezett sterilizáló immunitás, amikor el sem kaphatjuk többé a vírust, így tovább sem adhatjuk. Ennél gyengébb fokozat az, amikor az oltás a tünetek megjelenése ellen véd, viszont a beoltott személy elkaphatja és továbbadhatja a kórokozót egy rövid ideig.

A napjainkban használt vakcinák egy jó része ilyen, például az influenza és a rotavírus elleni is. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne volnának hasznosak, hiszen például az utóbbinak köszönhető, hogy azokban az országokban, ahol kötelezővé tették, jellemzően 90 százalékkal csökkent a rotavírus miatti kórházi kezelések száma. Mint ismeretes, a hányással, hasmenéssel járó fertőzés a csecsemőket és a kisgyermekeket fenyegeti leginkább. A védőoltások segítségével maga a betegség megelőzhetővé vált, de a vírus terjedését nem sikerült teljesen megakadályozni.

A koronavírus elleni vakcinák is lehetnek hasonlóak. Az oltás hatékonyságát a harmadik klinikai vizsgálati fázisban vizsgálják, összehasonlítva a beoltottak és a placebóval kezeltek későbbi eredményeit: ha a járványban idővel megfertőződöttek kilencven százaléka a placebót kapó résztvevők közül kerül ki, akkor az oltás hatékonysága kilencven százalék.

– A betegség és a tünetek ellen is védenek az Európában eddig engedélyezett oltások, de abban még nem lehetünk biztosak, hogy a beoltott személyek szervezete azonnal megöli a vírust, amint találkozik vele – mondja Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem emeritus virológusprofesszora. – Ha az illető beszél, tüsszent, énekel, még azelőtt továbbadhatja a vírust, hogy a szervezete legyőzné. Így például a gyerekek és a tünetmentes fertőzöttek is fertőzhetnek.

Korábban írtuk


Ugyanezt állapította meg egy közzétett előadásában Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának adjunktusa. Hozzátéve, hogy a harmadik klinikai fázisban szinte lehetetlen megítélni a beoltottak fertőzőképességét, erre csak a populáció oltása alapján kapunk majd választ járványtani megfigyelések révén.

– Ha az bizonyosodik be, hogy a vakcinák csak a tünetek megjelenése ellen hatnak, akkor át kell írni a terveket, nem elég a lakosság hatvan százalékát, hanem mindenkit be kell oltani, aki védelemre szorul – szögezi le Duda Ernő.

De már az is nagy eredmény, ha az oltások csak a megbetegedéstől és a tünetektől védenek, hiszen ezzel csökkentik a kórházak terhelését, tehát éppen a járvány méregfogát húzzák ki. További fontos hatásuk, hogy a beoltottak ha mégis megfertőződnek, sokkal rövidebb ideig fognak átadni sokkal kisebb mennyiségű vírust, így csökken a további megbetegedések esélye.

Egy másik kérdés, hogy meddig védenek az oltások. Az első adagokat még nyáron kapták meg a résztvevők, tehát fél évig biztosan. A hosszabb távú hatásra pedig abból tudunk következtetni, hogy a beoltottak szervezetében keletkezett ellenanyag szintje alig csökkent a fél év alatt. Az amerikai Moderna vállalat, amelyik most kapott engedélyt az oltásra Európában, ez alapján arra jutott, hogy a vakcinája évekre szóló védettséget nyújt majd. Ezzel szemben a természetes úton immunizált, vagyis a vírussal megfertőződött betegek szervezetében lévő ellen­anyagszint idővel jelentős mértékben csökken, tehát újra megbetegedhetnek.

Mindent egybe vetve tehát érdemes mindenkinek beoltatnia magát, akinek kockázatot jelent a koronavírus, hiszen csak az oltás nyújthat ellene biztos védelmet.