A védelem fokozatai
Nem tudjuk még, pontosan milyen védelmet nyújtanak a koronavírus elleni oltások. A vakcinák ugyanis védenek a megbetegedéstől és a tünetek kifejlődésétől, de a megfertőződéstől már nem feltétlenül: ha a vírus bekerül egy beoltott ember orrába, torkába, ott egy napig még szaporodhat, mielőtt az immunrendszere elpusztítja. Vagyis az illető fertőzhet. Ha tehát valaki arra vár, hogy a társadalom átoltottsága majd megvédi, de ő maga visszautasítja a vakcinát, pórul járhat.
Nem minden oltás ad azonos szintű védelmet. Az immunitás gyakorlati működését leginkább egy skálán lehet elképzelni, amelynek legkedvezőbb foka az úgynevezett sterilizáló immunitás, amikor el sem kaphatjuk többé a vírust, így tovább sem adhatjuk. Ennél gyengébb fokozat az, amikor az oltás a tünetek megjelenése ellen véd, viszont a beoltott személy elkaphatja és továbbadhatja a kórokozót egy rövid ideig.
A napjainkban használt vakcinák egy jó része ilyen, például az influenza és a rotavírus elleni is. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne volnának hasznosak, hiszen például az utóbbinak köszönhető, hogy azokban az országokban, ahol kötelezővé tették, jellemzően 90 százalékkal csökkent a rotavírus miatti kórházi kezelések száma. Mint ismeretes, a hányással, hasmenéssel járó fertőzés a csecsemőket és a kisgyermekeket fenyegeti leginkább. A védőoltások segítségével maga a betegség megelőzhetővé vált, de a vírus terjedését nem sikerült teljesen megakadályozni.
A koronavírus elleni vakcinák is lehetnek hasonlóak. Az oltás hatékonyságát a harmadik klinikai vizsgálati fázisban vizsgálják, összehasonlítva a beoltottak és a placebóval kezeltek későbbi eredményeit: ha a járványban idővel megfertőződöttek kilencven százaléka a placebót kapó résztvevők közül kerül ki, akkor az oltás hatékonysága kilencven százalék.
– A betegség és a tünetek ellen is védenek az Európában eddig engedélyezett oltások, de abban még nem lehetünk biztosak, hogy a beoltott személyek szervezete azonnal megöli a vírust, amint találkozik vele – mondja Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem emeritus virológusprofesszora. – Ha az illető beszél, tüsszent, énekel, még azelőtt továbbadhatja a vírust, hogy a szervezete legyőzné. Így például a gyerekek és a tünetmentes fertőzöttek is fertőzhetnek.
Ugyanezt állapította meg egy közzétett előadásában Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának adjunktusa. Hozzátéve, hogy a harmadik klinikai fázisban szinte lehetetlen megítélni a beoltottak fertőzőképességét, erre csak a populáció oltása alapján kapunk majd választ járványtani megfigyelések révén.
– Ha az bizonyosodik be, hogy a vakcinák csak a tünetek megjelenése ellen hatnak, akkor át kell írni a terveket, nem elég a lakosság hatvan százalékát, hanem mindenkit be kell oltani, aki védelemre szorul – szögezi le Duda Ernő.
De már az is nagy eredmény, ha az oltások csak a megbetegedéstől és a tünetektől védenek, hiszen ezzel csökkentik a kórházak terhelését, tehát éppen a járvány méregfogát húzzák ki. További fontos hatásuk, hogy a beoltottak ha mégis megfertőződnek, sokkal rövidebb ideig fognak átadni sokkal kisebb mennyiségű vírust, így csökken a további megbetegedések esélye.
Egy másik kérdés, hogy meddig védenek az oltások. Az első adagokat még nyáron kapták meg a résztvevők, tehát fél évig biztosan. A hosszabb távú hatásra pedig abból tudunk következtetni, hogy a beoltottak szervezetében keletkezett ellenanyag szintje alig csökkent a fél év alatt. Az amerikai Moderna vállalat, amelyik most kapott engedélyt az oltásra Európában, ez alapján arra jutott, hogy a vakcinája évekre szóló védettséget nyújt majd. Ezzel szemben a természetes úton immunizált, vagyis a vírussal megfertőződött betegek szervezetében lévő ellenanyagszint idővel jelentős mértékben csökken, tehát újra megbetegedhetnek.
Mindent egybe vetve tehát érdemes mindenkinek beoltatnia magát, akinek kockázatot jelent a koronavírus, hiszen csak az oltás nyújthat ellene biztos védelmet.