Atommatt Finnországban
Jelenleg Európa-szerte az egekben vannak az energiaárak, az orosz–ukrán háború miatt kilátásba helyezett embargók pedig tovább súlyosbítják a helyzetet. Az egyébként higgadtnak számító Finnország is az ország ellátásbiztonságával ellentétes politikai döntést hozott, amikor felmondta a Roszatommal kötött szerződést a Hanhikivi Atomerőmű felépítéséről.
A Fennovoima projektcégben 34 százalékban tulajdonos orosz Roszatomot kész tények elé állították. Való igaz, hogy hosszú évekbe telt, mire sikerült olyan engedélyezési dokumentációt összeállítania az orosz fővállalkozónak, amely megfelelt a világ talán legszigorúbb nukleáris hatósága előírásainak, viszont már folyamatban volt a mellékletekkel együtt több százezer oldalas engedélykérelem utolsó dokumentumainak a benyújtása, amikor a Fennovoima vezetősége – a részvényesekkel való előzetes egyeztetés nélkül – felmondta a Roszatommal kötött szerződést.
Politika kontra ellátásbiztonság
Milyen hatása lesz ennek az országra? Az előrejelzések szerint Finnországban az elkövetkező években jelentősen növekedni fog a villamosenergia-igény, miközben az ország – az erőművi kapacitások szűkössége miatt – már most is jelentős mennyiségű áramot kénytelen importálni a szomszédos államokból, Oroszországból, Norvégiából, Svédországból és még Észtországból is. Néhány esztendővel ezelőtt a finnek azt a célt tűzték ki, hogy a következő években megszabadulnak a szénerőműveiktől, ezek termelése azonban tavaly éppen növekedett. Paks testvérerőműve, a szintén orosz VVER-440 típusú blokkokkal működő Loviisai Atomerőmű mellett ezért vágtak bele előbb az Olkiluoto Atomerőmű bővítésébe, amely a francia EPR típusú egységgel valósult meg. Tizenhárom éves késés után a blokk csak 2021 decemberében érte el az első kritikus állapotot, az egység kereskedelmi üzeme most azonban újabb két hónappal csúszik, és csak idén szeptemberben indulhat el, miután a próbaüzem alatt több műszaki probléma lépett fel.
A második új blokk, a Hanhikivi-1, az orosz VVER-1200 típusú nyomott vizes egység lett volna. Ennek építésével a finnek az EPR típussal kapcsolatos határidő- és költségtúllépések tudatában – Magyarországhoz hasonlóan – közvetlenül a Roszatomot bízták meg. Finnország most bontotta fel ezt a szerződést, Mika Lintilä finn gazdasági miniszter azonban már többször kijelentette, hogy az orosz–ukrán konfliktus miatt a Roszatom nem fogja megkapni az erőmű építési engedélyét.
Pedig a projektnek számos pozitív gazdasági és társadalmi hatása lett volna. Ezt igazolta egy tavaly decemberi közvélemény-kutatás is, amely szerint a Hanhikivi-1 atomerőműnek történelmileg magas, 74 százalékos támogatottsággal rendelkezett a helyi lakosság körében, ami már a projekt kezdetekor is számottevő volt, de előrehaladtával tovább erősödött. Tavaly az orosz fél átadta a megrendelőnek azokat a fő dokumentumokat, amelyek a létesítési engedély megszerzéséhez voltak szükségesek. A finn nukleáris hatóságnál az anyagok 98 százaléka már rendelkezésre állt, a hiányzó dokumentumokat április-májusban tervezték beadni. A telephelyen számos felvonulási épület és raktár épült eddig, a projekthez kapcsolódó földmunkák, a főmunkagödör földjének részleges kiemelése már tavaly megkezdődött, és idén fejeződött volna be.
Az új, orosz típusú atomerőmű építése a tervek szerint 2023 nyarán vette volna kezdetét. Az oroszoknak adott pofon hatásosságát mindenesetre megkérdőjelezi, hogy jelen cikk írásának pillanatában is 1000 megawatt importáram érkezett Finnországba Oroszországból, ami nagyjából annyi, mint ami az új blokk kapacitása lett volna…
Atom nélkül nem megy
Magyarországon a Paksi Atomerőműben termelt olcsó és klímabarát villamos energia nélkülözhetetlen. Tavaly a Paksi Atomerőmű a hazai termelés mintegy 50 százalékát adta, aminek döntő szerepe van abban, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legolcsóbb a háztartási áram. A négy paksi blokk üzemideje 2032–37 között fog lejárni. Egyesek szerint lehetőség van további 10-30 évvel történő üzemidő-hosszabbításra, ugyanakkora VVER-440 típusú reaktor üzemidejének 50-ről legalább 60 évre történő kitolására eddig még nem volt példa.
Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a hazai villamosenergia-igények folyamatosan növekednek, a jövőben pedig a közlekedés zöldítése, valamint a hőszivattyús rendszerek fokozódó elterjedése miatt a gazdaságban még inkább felértékelődik az áram szerepe, miközben a következő években, évtizedekben számos hazai erőmű fog kiesni a termelésből. Eközben várhatóan az egész Európai Unió még jelentősebb kapacitáshiánnyal szembesül majd, amelyet tovább súlyosbítanak az ukrán–orosz konfliktus következményei.
Éppen ezért a magyar kormány stratégiai célja a kitettség csökkentése, az import minimalizálása, az ellátásbiztonság pedig nem garantálható a Paks II. Atomerőmű megépítése nélkül – természetesen a naperőművek rendszerbe helyezése mellett. Ráadásul a két új paksi blokk nélkül felkészülhetnénk az áramkorlátozásokra és a többszörösére emelkedett áramárakra!
A magyar kormány és a Roszatom többször is megerősítette, hogy továbbra is elkötelezett a Paks II. projekt megvalósítása mellett. Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős miniszter nemrég egy parlamenti írásos válaszában kiemelte: a „Roszatom egyértelművé tette, hogy az orosz–magyar kormányközi hitelmegállapodás alapján teljes terjedelemben teljesíti a szerződéses kötelezettségeit, beleértve a projekt finanszírozásának biztosítását is.” Korábban a miniszter azt is elmondta: a beruházás nyugat-európai és amerikai beszállítói egyértelműen kinyilvánították, hogy folytatni kívánják az együttműködést. A Paks II. Atomerőmű nemzetközi együttműködésben valósul meg: a turbinát az amerikai–francia GE–Alstom, az irányítástechnikát a francia–német Framatome-Siemens konzorcium szállítja. Nemrég a német Tageszeitung arról írt, hogy a Siemens továbbra is hűséges a Roszatomhoz, azaz a cég is kitart a tervezett két új paksi blokk megépítése mellett.
A tervek szerint halad
A Roszatom tájékoztatása szerint a Paks II. projekt – az orosz–ukrán konfliktus közepette is – az ütemterv szerint halad. Ezt alátámasztják az Országos Atomenergia Hivatalnak a projekttel kapcsolatos legújabb határozatai, az orosz atomenergetikai konszern közbeszerzései, a Paks II. Atomerőmű megkötött szerződései, valamint a felvonulási területen a különböző létesítmények építése is. A projekt a közeljövőben a hazai nukleáris hatóságtól megkaphatja a létesítési engedélyt.
2022. május 5-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt Isztambulban, utóbbi fél pedig megerősítette: a Roszatom technológiai szempontból továbbra is képes a beruházás végrehajtására. A megbeszélésen a felek kiemelt figyelmet fordítottak az ütemtervben a 2022–23-as évre előirányzott kulcsfontosságú lépések megvalósítására és az atomerőmű építési munkálataira történő áttéréssel kapcsolatos kérdésekre.