Egy szakítás után sokan úgy érzik, mintha kiszakítottak volna belőlük valamit. A lezárás önmagában is nehéz, de a legnehezebb mégis az, hogy elengedjük azt a mély kapcsolatot, amely korábban összekötött minket valakivel.

Hirdetés

Saját magunkból veszítünk el egy darabot

Még hosszú idővel a szakítás után is előfordulhat, hogy eszébe jut volt partnere: hiányzik a hangja, szeretne megosztani vele egy örömteli hírt, kiönteni neki a lelkét egy nehéz nap után, vagy egyszerűen csak tudni, hogy mi van vele. Lehet, hogy egy ölelésre vágyik – vagy csak arra, hogy ne érezze magát egyedül.

Ha magára ismer ezekben az érzésekben, tudnia kell: ez teljesen természetes. Ezek nem a gyengeség jelei, hanem annak bizonyítékai, hogy valódi érzelmi kötődés alakult ki a kapcsolat során.

A kötődéselmélet szerint a romantikus kapcsolatok nem múló érzelmek, hanem mélyen gyökerező pszichológiai kötelékek. Ezek a bizalomra és kölcsönös sebezhetőségre épülő kapcsolatok nem tűnnek el egyik napról a másikra. A szakítás után is ott maradnak bennünk azok az érzelmi lenyomatok, amelyek még hosszú ideig hatással vannak arra, hogyan gondolkodunk, érzünk és viselkedünk.

Korábban írtuk

Meddig marad meg a szeretet egy szakítás után?

Mi történik a szakítást követően a korábban kialakult érzelmi kötelékekkel? Teljesen feloldódnak, vagy tovább élnek bennünk – csendesen, még évekkel a kapcsolat lezárása után is befolyásolva a gondolatainkat, érzéseinket?

Ezekre a kérdésekre keresték a választ az Illinois-i Egyetem Urbana–Champaign kutatói, akik közel 300 olyan embert vizsgáltak, akik legalább két évig tartó, komoly párkapcsolatban éltek korábban. Bár a kapcsolatok már véget értek, sokan közülük arról számoltak be, hogy még mindig érzelmi kötődést éreznek volt partnerük iránt. Volt, aki nehéz helyzetekben továbbra is legszívesebben az exéhez fordult volna támaszért. Mások nappali álmodozásról, nosztalgikus emlékekről vagy éjszakai álmokról számoltak be, amelyekben a volt párjuk szerepelt.

Ezek nem csupán futó gondolatok – hanem mély, pszichológiai kötődés jelei, amelyek akár éveken át is fennmaradhatnak. A kutatók ezeket a kötődéseket a radioaktív anyagok lebomlásához hasonlították: az érzelmi kapcsolatnak is van egyfajta „felezési ideje”. Átlagosan körülbelül négy évre van szükség ahhoz, hogy valaki feleannyira kötődjön volt párjához, mint közvetlenül a szakítás után.

Miért olyan nehéz az elengedés?

Az érzelmi gyógyulásnak nincs előre kijelölt idővonala – a folyamat egyénenként változik. A kutatások szerint bizonyos emberek sokkal hosszabb ideig őrzik magukban a korábbi kötődést. Ez különösen igaz azokra, akik a szakítás után is kapcsolatban maradtak exükkel, vagy nem ők kezdeményezték a különválást. Ilyen esetekben az érzelmi kötelék akár egy évtizeden át is megmaradhat írja a Psychology Today.

Az is befolyásolja a továbblépés nehézségét, hogy milyen módon alakít ki kötődést másokkal – azaz milyen az illető kötődési stílusa. Azok, akik erősen vágynak közelségre és állandó megerősítésre (szorongó kötődés), vagy akik alapvetően nyitottak az intimitásra (kevésbé elkerülő típusok), hajlamosabbak hosszú ideig ragaszkodni az érzelmi szálakhoz.

Hogyan lépjünk tovább?

A kutatások szerint azok, akik maguk döntöttek a szakítás mellett, általában gyorsabban túljutnak a kapcsolaton. Meglepő módon azonban egy új partner sem jelent automatikus érzelmi felszabadulást: sokan úgy kezdtek új kapcsolatba, hogy közben még mindig érezték a korábbi kötelék hatását.

A szakértők szerint az egyik legfontosabb lépés az, ha megszakítjuk a kapcsolatot az ex-partnerrel – legalább egy időre. Ez segít abban, hogy az érzelmi kötődés fokozatosan gyengüljön.

Fontos megérteni: az érzelmi kapcsolatok nem tűnnek el pusztán attól, hogy egy kapcsolat véget ér. Ezek a szálak lassan oldódnak fel, és ez nem kudarc, hanem az emberi természet része. A szív nem parancsszóra gyógyul.

Ezért ha még hónapokkal vagy akár évekkel a szakítás után is gyakran gondol a volt társára, ne érezze úgy, hogy megrekedt volna. Épp ellenkezőleg: gyógyul. Az érzelmi elengedés nem a múlt megtagadását jelenti, hanem azt, hogy fokozatosan visszaveszi az irányítást a jövője felett.

Adjon magának engedélyt arra, hogy a saját tempójában haladjon. A gyógyulás lehet zavaros, kiszámíthatatlan és néha fájdalmas – de valódi. Az, hogy valaha olyan mélyen tudott szeretni, hogy az nyomot hagyott Önben, azt is jelenti: képes lesz újra szeretni. Talán tisztábban, bölcsebben és még nagyobb belső erővel.