A közlemény szerint a kutatás eredményeként jobban megérthetjük, hogyan változtathatta meg agyunk hangfeldolgozásért felelős mechanizmusait a beszéd kialakulása.

Hirdetés

Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council – ERC) Starting Grant pályázata olyan fiatal kutatóknak nyújt öt évre támogatást, akik kimagasló eredményeket értek el szakterületükön.

A hazai nyertes, Andics Attila, az ELTE TTK Biológiai Intézet Etológia Tanszékén működő MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője a következő öt évben a különböző emlősfajok hang- és beszédészlelésének agyi hátterét kutatja majd újszerű kognitív idegtudományi és etológiai módszerekkel. Ilyen komplex összehasonlító megközelítésre eddig még nem volt példa a beszédfeldolgozási képességek evolúciós és kulturális elemeit vizsgáló kutatások során – olvasható az ELTE közleményében.

A beszámoló szerint a 2021-ben induló, VOIMA (Voice and speech perception across mammals: a comparative study of humans, dogs and pigs) névre keresztelt kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a beszéd feldolgozásában szerepet játszó agyi specializációk valóban kizárólag az embernél alakultak-e ki, vagy a beszéd megjelenésének és fontossá válásának következtében jelentek-e meg, újrafelhasználva már létező agyi folyamatokat az új cél érdekében.

Korábban írtuk

A feltételezés az, hogy ha újrafelhasználás történt, akkor az emberi hang és beszéd feldolgozását segítő, hasonló agyi specializációk kialakulhattak olyan fajokban is, amelyek környezetében szintén megjelent és fontossá vált az emberi beszéd. Ilyen faj a legrégebben háziasított emlős, a kutya, illetve a társállatként az utóbbi időben népszerűvé vált törpesertés is.

A VOIMA projekt e két filogenetikailag távoli, ugyanakkor közismerten sokat vokalizáló faj hang- és beszédfeldolgozását vizsgálja összehasonlító etológiai és agyi képalkotó módszerekkel.

A vizsgálatokat a Miklósi Ádám által vezetett ELTE TTK Etológia Tanszéken végzik. Az ELTE és az MTA kutatói több mint húsz éve kutatják a családi kutya kognitív képességeit, főként az emberrel való együttműködése során. A kutatócsoport vezetője, Andics Attila 2004 óta foglalkozik a hangfeldolgozás agyi mechanizmusaival, és központi szerepet játszott a kutya-ember összehasonlító funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (fMRI) vizsgálati módszer kifejlesztésében.

Az ERC Starting Grant pályázatok a PhD-fokozattal rendelkező fiatal kutatók munkáját támogatják: a nyertesek önálló kutatócsoportot hozhatnak létre, amelyek ötéves kutatási tervvel rendelkeznek. Az ELTE TTK korábbi nyertesei között szerepel Kubinyi Enikő, az Etológia Tanszék tudományos főmunkatársa; Kocsis Bence, az Atomfizikai Tanszék egyetemi adjunktusa; Szöllősi Gergely, a Biológiai Fizika Tanszék tudományos főmunkatársa és Mátyus Edit, a Fizikai Kémia Tanszék adjunktusa – olvasható a közleményben.