Fotó: HírTV, képernyőkép
Boldogkői Zsolt
Hirdetés

Az utóbbi időben sorra jelentek meg olyan tanulmányok és adatok, amelyek azt igazolták, hogy az oltások jelentősen csökkentik a halálozások és a súlyos megbetegedések arányát. Angliában például tombol a delta variáns, de amíg a januári csúcson egy hét alatt 9 ezer életet követelt a vírus, az augusztus 6. és 13. közti héten – a januárihoz képest feleannyi fertőzött mellett – 652 halottról számoltak be a hatóságok.

Magyarországon érdekes információkat tett közzé az Országos Kórházi Főigazgatóság, miután egy internetes portál egyik olvasója közérdekű adatigénylést nyújtott be az intézethez azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus elleni vakcinával oltottak hány százaléka fertőződött meg, került kórházba és hunyt el. Az augusztus 31-én kapott adatok vélhetően július végi, augusztus közepi állapotot tükröznek, és oltások, illetve életkor szerinti bontásban mutatják az arányokat.

Az értékek többek között visszaigazolták azt, amit az immunológusok gyakran hangoztatnak, miszerint az oltások hatékonysága valóban gyengül az idősebbeknél, tehát nekik ajánlott a harmadik dózis felvétele.

Általánosságban az derült ki az adatokból, hogy a második adag után az oltottak 0,086 százaléka fertőződött meg, 0,013 százalék került kórházba, 0,003 százalék hunyt el a koronavírusban.

– A precíz elemzéshez fontos adatok hiányoznak, de ez a táblázat több információt tartalmaz, mint a két korábban közreadott, elsősorban a koreloszlás feltüntetése miatt – mondta az adatokról Dr. Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára. – A vakcinák hatékonyságához adna nagyon fontos támpontokat, ha ismernénk a nem-oltottak hasonló adatait. Mindenesetre, ha a vakcinázás minden körülménye azonos lenne, akkor egy ilyen táblázat alkalmas lehetne az oltóanyagok összehasonlítására. De a különböző vakcinákat a járvány más-más szakaszaiban alkalmazták, így nehéz összehasonlítást végezni. Ha mégis feltesszük azt az ideális esetet, hogy a vakcinázás minden körülménye azonos az egyes oltóanyagok esetében, és úgy elemezzük a táblázatokat, akkor első ránézésre megállapítható, miszerint jelentős a különbség minden paraméter esetében az első és a második oltás felvétele után, kivéve természetesen az egydózisú Janssen esetében. A második adag leginkább a Sinopharm vakcina hatékonyságát javítja, amely meglepő módon az elhalálozást és a kórházba kerülést illetően az idősek esetében a Pfizer vakcinánál is jobban teljesít. Ha ezek a számok helytállók, akkor a témában keletkezett aggodalmak alaptalannak bizonyultak. Ugyanakkor ez nem illeszkedik más, nemzetközi vizsgálathoz, amelyek szerint az idősebb korosztály esetében a Sinopharm vakcina más oltóanyagokhoz képest alulteljesített. Persze, ez nem jelenti az, hogy nem volt rá szükség, amikor más oltóanyag nem állt elegendő mennyiségben rendelkezésre.

A tapasztalatok ráadásul azt mutatják, hogy az elsősorban a Sinopharmmal oltó országoknál bevált a vakcina alkalmazása.

Korábban írtuk

Az Országos Kórházi Főigazgatóságtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az adatok valósak, az intézetnek csak az oltottakról lehetnek adatai, a nem oltott fertőzöttekről természetszerűen nincsenek. Az értékeket összehasonlítani valóban nehéz, hiszen például a Pfizerrel már 2020 decemberében elkezdtek oltani, míg a Janssennel csak a harmadik hullám végén, ez magyarázza az utóbbihoz kapcsolódó, kiemelkedően kedvező adatokat. Ezenfelül más-más korcsoportok kapták az oltásokat, tehát rangsort állítani a táblázatok alapján nem érdemes.

Az viszont szépen látszik az adatokból, hogy mindegyik oltás jelentős mértékben megelőzte a súlyos betegség kialakulását, és az is fontos adat, hogy 40 év alatti fertőzött nem hunyt el Magyarországon az oltottak közül.