Bizonytalan ősz
A koronavírus nem tűnt el, csak stagnál egy alacsonyabb fertőzésszámon, és valószínűleg ez egész nyáron így is marad. A szakértők szerint viszont ősszel újabb hullám várható, ezért a negyedik oltást most nem érdemes beadatni, inkább friss védelemmel készülni majd a következő szezonra. Mit tudunk az új változatokról, és mennyire súlyos a helyzet Kínában, ahol erősebb a járvány most, mint eddig bármikor?
Európában gyakorlatilag minden országban csökken a járványveszély, a korlátozások feloldása az esetszámok átmeneti megugrását hozta néhol, de a szezonális lefutásnak megfelelően szorul vissza a vírus. Így több állam is enyhített a beutazás feltételein, például a más uniós országból Horvátországba érkező személyeknek már nincs szükségük az oltás igazolására, és Ausztriában sem vonatkozik az ingázókra az eddig érvényben lévő 3G-szabály (oltott, tesztelt vagy gyógyult).
Magyarországon nem indult be végül a hatodik hullám, amelyre sokan az omikron BA.2 alvariánsának gyors külföldi terjedése miatt számítottak. De az ötödik hullám leszálló ágában ért el minket, és az egyre szárazabb levegő sem kedvez a járványnak.
A szakértők, köztük Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológusa szerint lesznek új fertőzések egész nyáron, de jóval kevesebb számban, mígnem az őszi-téli időszakban várhatóan újabb járvány fog kibontakozni. Gyakorlatilag fölösleges is hullámokról beszélni, a Covid–19 beépült a felső légúti vírusfertőzéseink palettájába, így évről évre várható az esetszámok felfutása. Azt azonban egyelőre nem tudjuk, milyen variánsok várhatóak és milyen súlyos lesz a következő szezon, ezért ez a vírus egyelőre jóval kockázatosabb, mint a többi szezonális fertőzés.
A kórokozó elég gyakran változik, nemrég Nagy-Britanniában azonosították a következő variánst, az omikron XE-t. Ez rekombináns típus, vagyis úgy keletkezhetett, hogy valaki egyszerre több változattal fertőződött meg, és a genetikai anyaguk keveredett a beteg szervezetében. Az XE a BA.1 törzs és az újabb, BA.2 változat keveréke. A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint a növekedési rátája 9,8 százalékkal haladja meg a BA.2-esét, ami egyébként 30-80 százalékkal gyorsabban terjed, mint a BA.1. Az ország egészségbiztonsági ügynöksége szerint aggódni nem kell, a rekombináns variánsok gyakorta keletkeznek, de egy idő után jellemzően elenyésznek. Az XE-t azóta Thaiföldön, Indiában, Izraelben és Japánban is kimutatták, az eddigi tapasztalatok szerint nem betegíti meg jobban az embereket, mint az omikron korábbi változata.
Még egy kört?
A szakemberek, illetve az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ és az Európai Gyógyszerügynökség még nem javasolják a negyedik oltás beadását, mert érdemesebb várni vele őszig, illetve egyelőre nem tudjuk pontosan, mennyire van rá szükség. Jelenleg főként a 80 év feletti korosztálynak csökkenti az egyébként jelentős Covid-kockázatát a negyedik adag. Emellett a krónikus betegséggel küzdőknek lehet hasznos, ugyanis az látszik, hogy három oltás után is elkezd csökkenni az immunitás. Jelenleg azonban nincs a szakértők szerint egyértelmű bizonyíték arra, hogy az oltott, normál immunrendszerű, 60–79 éves felnőtteknél jelentősen gyengülne a súlyos betegséggel szembeni védelem, vagyis hogy a negyedik adag hozzáadott értéket jelentene.
A korábbi helyzetek vizsgálatai alapján a relatíve legnagyobb védelmet a három oltás, illetve leginkább a három oltást követő delta fertőzés adott. A Medrxiv portálon lektorálás előtt álló, magyar tanulmány, a Hun-VE 2 országos vizsgálat például arra jutott, hogy a Covid–19-hez kapcsolódó halálozás kockázata 55 százalékkal volt alacsonyabb az omikron variáns által okozott hullámban, mint a delta által uraltban. Ezen belül a delta hullám során a halálozás kockázata 74 százalékkal kisebb volt az elsődlegesen immunizált populációban (ez két oltást jelent), és 96 százalékkal alacsonyabb az emlékeztető adaggal védett populációban (a háromszor beoltottak esetében), mint a nem oltott kontrollcsoportban. Az omikron hullám során pedig a halálozás kockázata 40 százalékkal alacsonyabb volt az elsődlegesen immunizált és 82 százalékkal alacsonyabb az emlékeztető oltást kapott populációban, mint az oltatlan kontrollcsoportban. A kétszeres emlékeztető oltással védett populációban (akik négy adagot kaptak) 93 százalékkal alacsonyabb volt a halálozás kockázata azokhoz képest, akik csak egy emlékeztető dózist kaptak.
Ezen kívül leginkább csak Izraelben született vizsgálat eddig a negyedik oltással kapcsolatban, ezek szerint helyreállítja az antitestszintet anélkül, hogy bármilyen új biztonsági aggályt felvetne. Egy új, az Asszuta Asdod Egyetemi Kórház által készített tanulmány szerint a negyedik (Pfizer) vakcina a három oltáshoz képest körülbelül a felére csökkentette a Covid-halálozás kockázatát a 60 év feletti, súlyos állapot miatt kórházban kezelt betegek körében. A három adag után súlyos állapotban kórházba került 60 év felettiek mintegy 50 százaléka halt meg, míg a korábban négy dózisban részesültek aránya 30 százalék volt. Hozzáteszik: mivel a kórházba kerültek túlnyomó többsége idős és veszélyeztetett volt, jelenleg nem látszik szükségesnek a teljes lakosság negyedik oltásának erőltetése.
Kevés eset, sok drón
Kína 2020 eleje óta most küzd a legmagasabb esetszámokkal, mivel a rendkívül fertőző omikron ellen nehezebb védekezni a rájuk jellemző „zéró Covid” stratégiával, ami egyébként nagyon jól működött korábban. Gyorsan bevezetett kijárási tilalommal, tömeges teszteléssel és karanténnal védekeznek még kisebb fertőzésszámok esetén is. Az ország legnagyobb városában, egyben Kína pénzügyi központjában, Sanghajban teljes lezárás volt érvényben március végétől több hétig, amit csak részben oldottak fel. Ez azt jelenti, hogy a 26 millió lakos szinte mindegyike csak Covid-tesztelés céljából hagyhatta el a lakhelyét, a fertőzöttek elszigetelésére pedig sportstadionokat és kiállítási csarnokokat alakítottak át.
A fertőzöttek többsége egyébként tünetmentes, és az esetszám sem olyan nagy nemzetközi mércével mérve: a hatóságok egy alkalommal 24 óra alatt Sanghaj több mint 25 millió lakosát letesztelték, ami 13 086 plusz esetet hozott, egyébként 6-7 ezer volt ez időszak alatt a napi fertőzöttek száma, halálozás lapzártánkig nem történt. Összehasonlításképpen, Magyarországon most 1500-2500 körül alakul a napi esetek száma, hevenyészett tesztelés mellett, 25-35-en vannak az elhunytak, és úgy éljük meg, mintha már nem is volna járvány. Kína taktikája tehát rendkívül szigorú, a lakosság pedig egyre türelmetlenebb. Eleinte a hatóságok elválasztották az egészen kicsi, 2-3 éves Covid-pozitív gyermekeket szüleiktől, még akkor is, ha a szülők is pozitívak voltak. Az aggodalmakat nyilván fokozta, hogy különböző videók terjedtek az interneten a kórházban kevés felnőtt jelenlétében síró gyerekekről, illetve még szoptatott csecsemők elválasztására is volt példa. Nagy port vert fel egy olyan eset is, amelyben járványügyi dolgozók agyonverték egy fertőzöttként azonosított személy kutyáját. A lakosok a közösségi médiában újra és újra felteszik a kérdést, miért nem maradhatnak a tünetmentes vagy enyhe tünetekkel küzdő fertőzöttek a saját lakásukban karanténban. Ráadásul a felnőttek karanténlétesítményei is egészségtelenek és túlzsúfoltak. A helyzet odáig fajult, hogy a Egyesült Államok pekingi nagykövetsége lehetővé tette a sanghaji amerikai főkonzulátus nem nélkülözhetetlen munkatársai számára a város elhagyását, illetve figyelmeztetést adott ki állampolgárainak, miszerint „önkényes” járványügyi intézkedésekre kell számítaniuk Kínában.
Közben a helyzetet még drámaibbá teszik olyan jelenetek, amelyek könnyedén beleillenének egy jövőbeli diktatórikus társadalmat bemutató sci-fibe: drónok ellenőrzik az utcákat, és kellemes női robothangon igyekeznek a lakosokkal betartatni a szigorú előírásokat. Robotok segítik az élelmiszer- és gyógyszerellátást is, de az így is akadozik.
Mindez a kínai gazdaságot nyilvánvalóan rosszul érinti, ezzel az egész világot is. Mind a szolgáltató-, mind a feldolgozóiparban jelentős a visszaesés, például a világ egyik legnagyobb Iphone-gyárában is leállt a munka, a Pegatron többek között az Apple, a Tesla és az Asus legnagyobb beszállítói közé tartozik. Ezenfelül a Compal Electronics is beszüntette a gyártást, így a becslések szerint csak áprilisban eddig 3 millió Iphone, kétmillió Ipad és egymillió MacBook gyártása lehetetlenült el. Egy másik üzem, a Foxconn azt találta ki sencseni központjában, hogy zárt rendszerben folytat termelést, vagyis a dolgozók beköltöztek a gyárba, hogy megfelelhessenek a karanténkövetelményeknek.
Lappang a felszín alatt
Nemcsak Kínában, de Angliában is erőteljesen jelen van a vírus, felfutottak az elmúlt hetekben a fertőzések, már több vállalat is arról számolt be, hogy akadoznak a szolgáltatásai. Bár Nagy-Britannia lazított a szabályokon és már nem kell karanténba vonulni pozitív teszttel, így is hatvan járatot volt kénytelen törölni az EasyJet a személyzet megbetegedései miatt.
A világ továbbra is készül az újabb hullámokra, így Kína több, különféle új vakcina klinikai vizsgálatát engedélyezte, többek között mRNS-alapú oltóanyagokat is tesztelnek, Oroszországban pedig már szabad utat kapott a világ első orrban alkalmazható SARS-CoV2 elleni vakcinája, amelyet a Szputnyikhoz hasonlóan a Gamaleja Intézet dolgozott ki. Ausztriában nyalókás PCR-tesztekkel készülnek a hatodik hullámra, miután a hat évnél fiatalabb gyerekek számára még nincs hivatalosan engedélyezett koronavírus-védőoltás. Őszre az összes bécsi óvodában hozzáférhetővé teszik ezeket, hogy megelőzzék a fertőzési gócok kialakulását.