Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Smith Lacey Anna, a The Hungary Initiatives Foundation ügyvezető igazgatója és Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumának elnöke, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Budapest Fellowship programról tartott sajtótájékoztatón a Gerbeaud Kávéházban 2020. szeptember 15-én
Hirdetés

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke az eseményen a magyar kultúrdiplomácia szempontjából is stratégiai jelentőségűként értékelte az új kezdeményezést: négy, az Egyesült Államokból érkező szakember végez magyar vonatkozású kutatásokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Nemzeti Emlékezet Bizottságánál, a Danube Institute-nél és a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben.

A politikus, aki a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, az előzményekről közölte, hogy az MCC egy átalakulás és fejlődés kellős közepén tart. Emlékeztetett: Magyarország számára a tehetséggondozás nemzetstratégiai kérdés, a collegium pedig azt feladatot kapta, hogy a XXI. századi magyar politikai-gazdasági elit „kiképzésében” vállaljon szerepet.

Hozzátette: a 25 éve létező tehetséggondozási programjukat ezért kiterjesztik és elmélyítik, a Kárpát-medencében több mint harminc helyen fognak nyílni MCC-pontok, ahol majdnem tízezer fiatallal foglalkoznak majd az általános iskolától az egyetem befejezéséig, és „még azon túl is”.

A következő magyar generáció és „a legtehetségesebbekből álló nemzeti elit” kialakításának stratégiai pontjai között említette a kuratóriumi elnök, hogy a programjaik résztvevőinek tisztában kell lenniük azzal, „kik vagyunk mi, magyarok” és mit szeretnénk elérni a jövőben.

Korábban írtuk


Továbbá – mutatott rá – „nekünk, magyaroknak értenünk kell” a körülöttünk zajló eseményeket, illetve hogy miként gondolkodnak rólunk az ország helyzetét és jövőjét is meghatározó civilizációs csomópontokban.

Orbán Balázs azt is célkitűzésként határozta meg, hogy „tudást hozzunk be kívülről a klasszikus reformkori értelemben”, és azt is, hogy más országoknak elmagyarázzuk, „kik vagyunk, hogyan gondolkodunk és mik a céljaink”.

Korábban „ez a képességünk bizonyos történelmi adottságok” miatt korlátozott volt, ugyanakkor a magyar szuverenitás visszaszerzése lehetőséget ad ennek újraindítására – fogalmazott.

A Budapest Fellowship Programra térve ismertette: időről időre, lehetőleg egyre nagyobb számban az Egyesült Államokból érkező olyan fiatal szakembereknek biztosítanak magyarországi kutatási lehetőséget, akik érdeklődnek a térség iránt, szeretnének tanulni róla és „alapvetően barátsággal és nyitottsággal fordulnak felénk”.

Számukra olyan komplex képzési programot állítottak össze, amelynek végén a résztvevők „sokkal jobban fogják érteni” Magyarország törekvéseit, és hozzájárulhatnak a magas szintű kétoldalú kapcsolatok további fejlesztéséhez – mondta Orbán Balázs, aki háláját is kifejezte a 2013-ban alapított washingtoni székhelyű HIF-nek.

Smith Lacey Anna, a HIF ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, a Budapest Fellowship Program új szintre emeli az MCC-vel folytatott együttműködést. A tízhónapos, intenzív, intellektuálisan is kihívásokat jelentő programon keresztül a résztvevők megismerhetik és megérezhetik, hogy miről szól Magyarország – mondta, arra is kitérve, hogy a nemzetközi térben Magyarországról véleményt alkotók többségükben az országról való alapvető tudás hiányában nyilvánulnak meg.

A résztvevők a fogadóintézményeknél végzett munka mellett bejárják az országot, történelmi szemináriumokon és magyar nyelvi kurzuson is részt vesznek, amelynek végén – remélte Smith Lacey Anna – eredeti nyelven is meg tudnak ismerkedni a kutatásukhoz szükséges forrásanyagokkal. A témák között az amerikai-magyar katonai kapcsolatok, a Rákosi-rendszer tulajdonjog-problémái, a világjárvány kezelése és a kettős mércék, illetve a magyar nemzetiségi jogok a szomszédos országokban is szerepel.