Fotó: SDSS & NASA/STScI
Hirdetés

A szokatlan rendszert több obszervatórium is megfigyelte, köztük három NASA-űrteleszkóp.

„Akkor éppen csak feketelyuk-párokat kerestünk, a válogatás közben azonban rábukkantunk erre a bámulatos rendszerre” – mesélte Ryan Pfeifle, a virginiai George Mason Egyetem kutatója, aki a The Astrophysical Journal című szaklapban megjelent tanulmányt jegyzi.

„Ez a valaha talált leghatározottabb bizonyíték arra, hogy létezik ilyen szupernagy tömegű, aktívan táplálkozó fekete lyukak alkotta hármas rendszer” – mondta a szakértő.

A rendszer, amely az SDSS J0849+1114 nevet kapta, a Földtől egymilliárd fényévnyi távolságra van.

Ennek a nagyon ritka feketelyuk-hármasnak a felfedezéséhez földi és űrteleszkópok adatainak összegzésére volt szükség. A munkában részt vett az Új-Mexikóban lévő Sloan Digital Sky Survey (SDSS) teleszkóp, amely elsőként észlete a SDSS J0849+1114 rendszert, továbbá a NASA széles látószögű infravörös kutatóműholdja (Wide-field Infrared Survey Explorer – WISE), a Chandra röntgencsillagászati műhold, a Large Binocular Telescope (LBT: nagy kétlencsés távcső) és az 550 kilométeres magasságban keringő NuSTAR (Nuclear Spectroscopic Telescope Array).

„Ezeknek a főbb obszervatóriumoknak a közreműködésével a feketelyuk-hármasok azonosításának új módját fedeztük fel. Mindegyik teleszkóp más módon ad információt arról, mi zajlik ezekben a rendszerekben” – mondta Pfeifle.

„A fekete lyukak kettős és hármas rendszere rendkívül ritka. De ezek a rendszerek valójában természetes következményei a galaxisok összeolvadásának, amely véleményünk szerint a galaxisok növekedésének és alakulásának módja” – fejtette ki Shobita Satyapal, a tanulmány társszerzője.

Számítógépes szimulációk szerint az összeütköző galaxisokban lévő szupernagy tömegű feketelyuk-párok 16 százaléka kapcsolatba kerül egy harmadik szupernagy tömegű fekete lyukkal az összeolvadást megelőzően.