Hazai csúcsdöntések

A Mavir adatszolgáltatásából kiderül, hogy az idei első fél évben a hazai fogyasztók 23,4 terawattóra villamos energiát használtak el, ami közel 5,5 százalékkal meghaladta a tavalyi hasonló időszak értékét, annak ellenére, hogy 2020 szökőév volt. Ha pedig a járvány előtti év (2019) első hat hónapjához viszonyítjuk az idei év első felét, akkor is közel kétszázalékos fogyasztásnövekedést láthatunk.

Rekordfogyasztás télen-nyáron

Az első fél évben a valós fogyasztásnövekedés még ennél is nagyobb lehetett, hiszen a beépített napelemes háztartási egységek által megtermelt és helyben elfogyasztott villamos energia mennyisége közvetlenül nem jelenik meg a rendszer­adatok között. Nem is kis tételről van szó, ugyanis 2020 végére e háztartási naperőművek beépített kapacitása már elérte a közel 720 megawattot. Az idei év első hat hónapjában az import mértéke 26 százalék volt, ami továbbra is súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Az adatok azt mutatják, hogy ebben az időszakban a hazai villamosenergia-termelés közel 50 százaléka változatlanul Paksról származott, hiszen a paksi atomerőmű közel 8 TWh-t termelt. Ezzel szemben a hasonló beépített kapacitású, ipari méretű naperőművek 1,2 TWh-t. Ebből is látszik, hogy abszolút megtévesztőek a nyilatkozatok, amelyek arról szólnak, hogy a hazai naperőművek beépített kapacitása már elérte Paks teljesítményét. Ugyanis egy atomerőmű például éjszaka, hajnalban és felhős időben is képes a termelésre, miközben a naperőművek nem.

Az idei nyár kánikulában sorra dőltek meg a hazai nyári fogyasztási csúcsok. 2019. június 27-én 23,1 Celsius-fokos napi átlaghőmérséklet mellett még csak 6633 MW volt ez az érték. Idén június 24-én 19 óra körül pedig – az előző napok 6660, illetve 6814 MW-os csúcsai után – már újabb nyári rendszerterhelési csúcs született: 6940 MW (15 perces értéken), 30,2 Celsius-fok napi átlaghőmérsékletnél. Ez az új rekord pedig bármikor megdőlhet.

A fenti értékből a villamosenergia-import 2614 MW volt, azaz az elfogyasztott áram több mint 37 százaléka külföldről érkezett! Nagyon elgondolkodtató tény az is, hogy az első fél évben összességében mintegy 9 napnyi (829 negyedórás) olyan időszak adódott, amikor a behozatal meghaladta a 2400 MW értéket, az importcsúcs pedig február 16-án a reggeli órákban 3216 MW volt. A 2400 MW azért fontos, mert a két új paksi blokk teljesítménye éppen ennyi lesz…

Mi is történne hazánkban, ha az immár folyamatosan fennálló kapacitáshiá­nyos helyzetben bármilyen műszaki, gazdasági vagy politikai okból nem állna rendelkezésre megfelelő mennyiségű import? A válasz: felkészülhetnénk az áramkorlátozásokra.

Újdonság, hogy az új nyári csúcsérték mindössze 179 MW-tal marad el az idén február 11-i, 7119 MW-os téli rendszerterhelési csúcstól. Ebben a hazai gazdaság berobbanása mellett most döntő szerepet játszott a tartós hőség miatti klíma- és hűtőberendezés-használat.

Lebénult megújulók

A csúcs idején az időjárásfüggő megújulók ismét nem álltak a helyzet magaslatán. A hazai rendszerirányító, a Mavir (15 perces) nettó adatai alapján az új csúcs időszakában az atomerőmű stabilan 1837 MW-ot, a szenet használó Mátrai Erőmű 529 MW-ot, a különböző gázerőművek pedig 1086 MW teljesítményt adtak. A szélerőművek a rekkenő hőségben, amikor jóformán szellő sem rebbent, mindössze 59 MW-ot, holott 320 MW a beépített kapacitásuk. A hazai szélerőművekkel kapcsolatban érdemes azt is kiemelni, hogy az első fél évben összességében mintegy 10 napnyi (939 negyedórás) olyan időszak volt, amikor a hálózaton nem termelőként, hanem fogyasztóként jelentek meg, hiszen az önfogyasztásuk több volt, mint a termelésük. A sors iróniája, hogy ezekben az időszakokban a hazai szélerőműveket nagyrészt a paksi atomerőmű látta el villamos energiával. Sőt, összességében közel 16 napnyi időszakban a teljesítményük csupán 0 és 5 MW között alakult. Ezért sem számol a hazai energiapolitika új szélerőművek építésével.

Elméletileg nyáron a naperőművek legalább csúcsra járhatnak. Mégis azt látjuk, hogy amikor égető szükség lett volna az általuk termelt áramra, mindössze 158 MW-tal szerepeltek a termelésben, holott a beépített 1600 MW-juk már közelíti a paksi blokkok együttes teljesítményét. A háztartási méretű naperőművek is hasonló arányú, töredék teljesítményt adtak. Ez alapvetően abból adódik, hogy 19 óra körül a napsugarak beesési szöge már sokkal kisebb, ezért a napelemek már csak a névleges teljesítményük töredékére képesek. Kevesek által ismert, hogy a forróság valójában nem is tesz jót a napelemeknek, miután a kánikulában visszaesik a teljesítményük. Ezek a tények is mutatják, hogy időjárásfüggő megújulókkal ellátásbiztonságot nem lehet garantálni!

Ezért is volt szükség a 2614 MW importra, hiszen az időjárásfüggő megújulók beépített kapacitásának csak 11 százaléka állt rendelkezésre az új nyári csúcs idején. A többi hazai erőmű – víz, biogáz stb. – mintegy 220 MW összteljesítményt nyújtott, ami az importhoz viszonyítva elenyésző.

Alaperőművek az ellátásbiztonságért

Az új, nyári fogyasztási csúcs is megmutatta, hogy a növekvő hazai villamos­energia- és az egyre gyakrabban előforduló csúcsigényeket csak akkor lehet biztonságosan kielégíteni, ha újabb zsinóráram termelésére alkalmas erőművek is épülnek Magyarországon. A Paks II. atomerőmű két VVER-1200 típusú blokkja ezt tudja nyújtani, de mellette még további erőművek építésére is szükség van a kitűzött hazai célok érdekében. Természetesen fontos a naperőművek további fejlesztése is, de ezeket időjárás- és napszakfüggőségük miatt reálisan kell tudni értékelni, figyelembe véve azt is, hogy erősen támogatott áramtermelési módról van szó.