Hordjunk maszkot!

Számos vizsgálatot végeztek szövetmaszkokkal már a járvány előtt is, az egyik legjelentősebbet 2013-ban, az influenza elleni védekezés kapcsán. A Cambridge-i Egyetem kutatója, Anna Davies és munkatársai arra jutottak, hogy a műtéti maszk háromszor hatékonyabban véd, mint a textilből készült, de az utóbbi is szignifikánsan nagyobb védelmet nyújt, mint a semmi. Vizsgálatuk szerint egy sima, egyrétegű, pamutpólóból készült maszk is felfogja a légúti vírusok felét, de egy konyharuha 72, míg a sebészi maszk 89 százalékukat.

Az Egyesült Államok Nemzeti Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Intézete 2020-ban pedig azt állapította meg, hogy a több, különböző rétegből álló, hibridnek nevezett szövetmaszk erősebben véd. Ezek valószínűleg a mechanikus és elektrosztatikus alapú szűrés együttes hatásának köszönhetően hatékonyabbak, mint a sima egyrétegű maszkok; a legjobb eredményeket a pamut-selyem, a pamut-szifon, a pamut-flanel kombinációkkal érték el, melyeknek a hatékonysága közelített a sebészi maszkokéhoz. A pamut szövési sűrűsége, szálgazdagsága is számít, mert a cseppecskék, aeroszolok, amelyek a vírusokat hordozzák, nagyobb arányban ragadnak bele a szövetbe. Ezért félrevezetőek azok a közösségi médiában terjedő képek, amelyek látszólag mikroszkóp alatt mutatják a szövet lyukaihoz képest aprócska vírust, mivel az soha nem önmagában terjed a levegőben.

Egy hongkongi összehasonlítás szerint a papír és pamut társítása a legjobb. Például egy konyhai papírtörlő zsebes maszkba rejtve jelentős védelmet ad, de csak akkor, ha helyesen használjuk: fontos, hogy a maszk alakja minél inkább illeszkedjen az arcunkhoz, hogy oldalt ne áramoljon be a levegő, használat után pedig a fülünknél vegyük le, ne érjünk a külső felületéhez, és külön zacskóban tároljuk, amíg ki nem mossuk szappannal, lehetőleg hatvan fokon. Még jobb, ha vasaljuk is.

Ha valaki azonban nem hisz a tanulmányoknak a szövetmaszk hatékonyságát illetően, akkor a történelem is nyújthat számára bizonyítékot, hiszen az orvosi maszkok kifejlesztése előtt, a XX. század elején még szövetből készülteket használtak, általában pamutból és gézből. 1919-ben Amerikában megállapították, hogy a 2-3 réteg gézből készült maszkot használó egészségügyi dolgozók kisebb arányban kaptak el légúti fertőzéseket, mint akik nem védekeztek. 1924-ben Los Angelesben a pestisjárvány során a maszkot viselő egészségügyi dolgozók körében csak hat százalék volt a fertőzés aránya, ami jónak számít.

A maszk működik

Persze, sokan magának a maszkviselésnek nem látják az értelmét, pedig a koronavírus-járvány során is számos eset bizonyítja hatékonyságát. Augusztusban például egy dél-koreai Starbucksban fertőzési góc alakult ki, legalább 56-an betegedtek meg, a maszkot viselő négy dolgozót viszont elkerülte a kór. Az üzletben nem volt megfelelő a szellőzés, a légkondicionáló rendszer ellenben működött, és amellé ült le a fertőzött személy, így szerteszóródtak a térben az általa kilélegzett vírusok.

Május végén egy missouri hajszalonról derült ki, hogy két fodrászuk is koronavírusos volt, az egyikük betegen is kilenc napon át dolgozott, ketten együtt összesen 140 ügyféllel voltak szorosabb kapcsolatban. Közülük 46-an vették igénybe az ingyen felajánlott tesztet, az ő eredményeik negatívak voltak, de ezenfelül sem betegedett meg senki. Ennek oka valószínűleg az, hogy az üzletben nagyon ügyeltek a maszkviselésre, és a szabályokat a vendégekkel is betartatták.

A svájci Graubündenben júliusban egy szállodában kialakult gócpont tanulmányozásából az derült ki, hogy a maszkot viselő alkalmazottak nem fertőződtek meg, ellenben azok, akik csak arcvédőt (műanyag, átlátszó pajzsot) hordtak, mind elkapták a betegséget.

Ha a maszk nem szűr is ki minden egyes vírust, ezeknek nagy részét felfogja, az ember szervezetébe kevesebb jut be, így az könnyebben legyőzheti a betegséget. Összehasonlították két luxushajó, a hírhedt Diamond Princess és egy hasonló argentin óceánjáró statisztikáit: az előbbi 634 fertőzött utasának 82 százaléka mutatott tüneteket, viszont az utóbbi 128 fertőzött utasának csak 19 százaléka. A különbség, hogy az argentin hajón az első pozitív teszt után minden utas kapott sebészeti maszkot, az alkalmazottak félálarcot (ez az N95-ös vagy FFP3 maszk), ami erősebb védelmet nyújt annak, aki viseli, nem csak a többieket védi.

– Van hazai példa is – mesél dr. Szabó Attila rektorhelyettes, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának elnöke. – Egy igazoltan koronavírusos személy esettanulmánya, aki egy harmincfős buszon utazott maszk nélkül, és az utazótársainak közel fele megfertőződött. Később átszállt egy másik buszra, ahol már felvett egy maszkot, azon a buszon azonban senki nem fertőződött meg. A járvány eseteiből rengeteget tanulhatunk.

Az elnök arra is felhívja a figyelmet, hogy ha valakinek kilóg az orra, majdnem ugyanúgy fertőzésveszélyt jelent a környezetére, mint ha nem hordana maszkot. Az erőteljesebb légmozgásokat pedig mind maszkkal kellene felfognunk: ilyen a köhögés, a tüsszentés, de a beszéd és a nevetés is. Nem jó ötlet zárt térben énekelni sem: kóruspróbákon már számos gócpont alakult ki. Sokszor szabad térben is érdemes maszkot viselni, ha egy kisebb helyen, például villamosmegállóban tömeg gyűlik össze. A dohányzás is veszélyes, mert az emberek kimennek ugyan a szabadba, de egymáshoz közel állnak, egymás felé fordulva beszélgetnek, miközben a füst kifújása olyan erős légmozgás, amivel hat méter távolságra is eljuthatnak a vírust hordozó cseppek. Ha valaki liheg, például fut vagy biciklizik, szintén nagyobb erővel jön ki a tüdejéből a levegő, ezért érdemes maszkot viselni akkor is, ha egymáshoz közel sportolunk a szabadban.

Maszkfajták

– Alapvetően kétfajta maszkot különböztetünk meg az alapján, hogy jobbára minket véd-e, vagy mi védjük vele a többieket – mondja dr. Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára. – Az utóbbiak közé tartozik a sebészi és a szövetmaszk, amelyek nem illeszkednek teljesen az arcunkra, elsődleges céljuk, hogy a szánkon és orrunkon át távozó, vírusokat tartalmazó aeroszolokat felfogják, vagyis a többieket védjék tőlünk. De, mint ahogy a tapasztalatok mutatják, a maszk viselőjét is védik valamelyest, habár nem annyira, mint az „egyéni védőeszközök”, a másik csoport. Ilyenek az FFP2-es és az FFP3-as maszkok vagy fél­álarcok, ezek oldalt jól illeszkednek, így kevésbé áramlik be rajtuk a szűretlen levegő, tehát elsősorban a maszkot viselőt védik. Több fajtájuk mindkét irányba szűr, így orvosi használatra ajánlott. Sok ilyen maszkon azonban van szelep, ami a kilégzést hivatott könnyíteni: ha ebben nincs szűrő, a kiáramló levegőtől nem véd semmi. Ezért beszélt arról nemrég Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője egy interjúban, hogy ezeket nem tanácsos viselni, hiszen az illető csak önmagának tesz vele jót, ha ilyeneket hord.

Nagy Marcell arra is felhívja a figyelmet, hogy a sebészi maszk csak pár órán át használható, és ha átnedvesedik, telítődnek a pólusai. Vagyis nem hatékony megoldás ezeket napokon keresztül használni. A sebészi maszkok alapvetően egyszer használatosak. Az FFP3-as maszkok sem bírják sokkal tovább, vírussal szennyezett környezetben négy-hat órát lehet őket hordani. Tehát a legpraktikusabb és legolcsóbb megoldás a pár óránként cserélt szövetmaszk.

A maszk mint szimbólum

– Azért is fontos a védekezés, mert még nagyon keveset tudunk az új koronavírusról – így dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász, a koronavirus-kisokos.eu egyik szerzője.

– A HPV vírus sem egy nap alatt okoz méhnyakrákot, hanem sok-sok év után. Jobb, ha minél kevesebbet találkozunk a koronavírussal, mert nem tudhatjuk, még mi mindenre képes. A maszk pedig nem korlátoz, hanem szabadságot ad. Azt szoktam a betegeimnek mondani, hogy a maszk a szoba, amit magunkkal viszünk. Bizonyos mértékben elkülöníti az embereket, így lehetővé teszi, hogy találkozhassunk egymással, kimehessünk a lakásból. Ráadásul a közösségről, a másikra való odafigyelésről szól, hiszen az én maszkom véd téged, a te maszkod véd engem. Ilyen értelemben sokkal inkább pozitív szimbólum, mint negatív.