Hirdetés

– A beoltottak közül sokan szeretnék ellenőrizni, valóban kialakult-e koronavírus elleni védelem a szervezetükben, hiszen annyi mindent lehet hallani az egyes vakcinákról. Mi a véleménye erről? 

– A probléma az, hogy nincs még standard teszt, sem mértékegység. Egy magánlaborban készült vizsgálat eredménye például 50 au. Az au szó szerint fordítva tetszőleges egységet jelent. Tehát a mért antitest mértékegység nélküli számát adják meg, illetve hozzárendelik a gyártó által meghatározott határértéket, miszerint például 15 felett pozitív az eredmény. De ez a határérték nincs hitelesítve.

– Akkor mit lehet ebből biztosan megtudni?

– Azt, hogy van-e antitestem vagy nincs. A tesztek általában elég érzékenyek a mi ellenőrzésünk szerint is, tehát kevés antitestet is kimutatnak.

– És a kevés elég védettséget jelent?

– Igen. Például a gyógyultak esetében nem is várjuk, hogy az antitesteket egy év múlva is nagy mennyiségben termelje a szervezet, mert az felesleges lenne, viszont emlékezni fog az immunrendszer, ha újra megfertőződik az illető. Tehát a pozitív eredménnyel nincs probléma, a kérdés inkább az, mit jelent, ha negatív az eredmény, mert előfordul ilyen. Mi úgy vizsgáltuk meg a tesztek hatékonyságát, hogy összehasonlítottuk a legbiztosabb módszerrel, amit mi is használunk a gyógyultaktól levett vérplazmák kivizsgálására. Ezt Jakab Ferenc virológus professzor csoportja végzi Pécsen. Az élő, laboratóriumban tenyésztett vírusra ráengedik a vérplazmát, és megnézik, milyen hígításban semlegesíti. Ez alapján választjuk ki a donorokat a koronavírusos betegek vérplazma-kezeléséhez, és ezzel hasonlítottunk össze tíz Magyarországon is használatos laboratóriumi tesztet. Hatvan-hetven százalékosnál nem igazán volt jobb egyezés. Azt kell tudni, hogy az összes ilyen tesztet a fertőzésen átesettek ellenanyagszintjének ellenőrzésére fejlesztették ki, nem az oltások hatékonyságának megállapítására. Az előbbiek immunrendszere a betegségre adott választ gyártja le, rengetegféle antitestet termelve, amiből egy teszt az egyiket méri. De az oltottak a legtöbb vakcina esetében nem a teljes vírussal találkoznak, hanem csak egy darabkájával, és csak az ellen gyártanak le immunválaszt. Leszámítva a kínai vakcinát, ami teljes vírust tartalmazza. A védettség szempontjából azonban ez a darabka ellen termelt antitest is elégséges és kiváló, csak nem mindegyik teszt fogja kimutatni, mert éppen egy másik antitestet mér. A leletekre nincs is ráírva, melyik ellenanyagra irányult a teszt, tehát a negatív eredményt még egy szakértő sem tudja értékelni, nemhogy egy laikus.

– Mit csináljunk, ha negatív?

– Esetleg próbálkozzunk másféle teszttel ugyanabban a laborban vagy egy másikban. Egyik teszt sem tökéletes, de ha többet alkalmazunk, az eredmény is biztosabb.

– Az igaz, hogy a kínai vakcinával oltottak esetében a tüskefehérje elleni antitestből kevesebbet lehet mérni, mert az ő szervezetük többféle antitestet is termel? 

– Ez jónak tűnő feltételezés, de egyelőre nem bizonyított, ezért mi is elkezdtük vizsgálni. Ugyanis most már az oltottak közül is jelentkeznek plazmadonornak. Habár a kutatás elején tartunk, eddig mindegyik, hazánkban elérhető vakcinával oltott vérében találtunk védettséget.

– Idővel ez alapján gyakorlatilag képesek lesznek egy rangsort adni az egyes oltások hatékonyságáról? Ennek mikorra várható az eredménye?

– Igen, nyárra. A mi kutatásunkból leginkább az fog kiderülni, hogy az oltottak védettségi szintje hogyan viszonyul azokéhoz képest, akik átestek a betegségen. Az eredmény bonyolult lesz, lehet, hogy bizonyos paraméterekben az egyik lesz jobb, más paraméterekben a másik.

– És lehetnek plazmadonorok azok is, akik nem estek át a betegségen, csak oltottak?

– Igen, ha elég magas a vérükben az antitestek szintje.

– Akkor végülis a legegyszerűbb, ráadásul ingyenes módszer arra, hogy leellenőrizze valaki az oltása hatékonyságát, az az, ha jelentkezik önöknél plazmadonornak?

– Így van, és nagyon örülnénk neki. Ezt megteheti a donornakjelentkezem.hu portálon. csak azokat hívjuk be vizsgálatra, akik az előzetes adatok alapján jó eséllyel alkalmasak plazmadonornak. 

– Hogyan működik, miben segít a plazmaterápia?

– Lényege, hogy a koronavírusból felgyógyultak ellenanyagot termelnek a szervezetükben, ezt pedig a vérplazmával át lehet adni azoknak, akik nem tudnak megküzdeni a fertőzéssel. Ennek a kutatásnak az eredményeit most dolgozzuk fel és kezdtük el publikálni, az előzetes összegzés szerint a plazmaterápia kimutathatóan hatékony, ha négy napnál rövidebb idő alatt adják be a kórházba kerülés után. Országszerte alkalmazzuk a kórházakban, és bőven van szükség donorokra.

Korábban írtuk


– Azt meg tudják állapítani majd a kutatásaik alapján, hogy a különböző mutánsok ellen mennyire lehetnek hatékonyak az egyes oltások?

– Ezt is próbáljuk vizsgálni, de a mérőmódszerek eszköztára egyelőre nem érte utol a vírust. A variánsokat fel lehet ismerni genetikai markerek alapján, ám az azok elleni védettség mérésére nincsen könnyen kivitelezhető módszer. De dolgozunk rajta, hogy ebben a kérdésben is tudjunk mondani valami megbízhatót.

– Idővel elképzelhető, hogy egy másik oltást is kapjunk, ha nem megfelelő a védettségünk egy mutáns ellen? Lehet ezeket keverni?

– Ezt mi nem vizsgáljuk, de abszolút reális megoldás, sőt, ez a jövő. Az emberek eltérően reagálhatnak egy-egy oltásra, és az is előfordulhat, hogy a populáció egész alcsoportjai esetében rutinszerűen keverjük majd az oltástípusokat. Ez benne van a pakliban, és nem kell tőle megijedni. Ezért jó, hogy Magyarországon ennyiféle oltás van, ugyanis a populáció szintjén kisebb a kitettségünk, ha valamelyik oltás hatékonysága csökken egy mutáns ellen.

– Kifejezte véleményét a Karácsony Gergely-féle felmérés kapcsán. A főváros megvizsgálta a legveszélyeztetettebb intézményeinek lakóit és dolgozóit, van-e védettségük két oltás után. A kormányra utalva úgy fogalmaztak: „Nekünk továbbra is az a legfontosabb, hogy megvédjük az embereket. Ehhez pedig vizsgálatok kellenek, nem légből kapott táblázatok, légből kapott adatokkal.” Mi a baj ezzel a vizsgálattal?

– Félrevezető, miután nem tudható, hogy milyen módszerek alapján készült ez a vizsgálat és kik azok a tudományos munkatársak, akik elvégezték. Több olyan munkacsoport van az országban, amely ezt a szakma szabályai szerint el tudta volna végezni, miért nem őket kérték fel? Azért fontos ez, mert közzétették, hogy egy százalékban, vagyis 11 esetben nem volt kimutatható antitest, és ezt Karácsony Gergely még értékelte is, ilyen kifejezést használva, hogy „a tudomány mai álláspontja szerint”. Nagyon érdekelne, mit teszteltek, de nem tudunk erről semmit. Egy ilyen válsághelyzetben kritikus, hogy egy ilyen vizsgálatot a tudományos közösség végezzen el és az eredményeket ők értékeljék, ne a politikusok. Ez a mi dolgunk és a mi felelősségünk.