Fotó: ShutterStock/NASA images
Hirdetés

A kutatók az úgynevezett Hawking-sugárzást vizsgálták. Heino Falcke és csapata továbbgondolta Stephen Hawking híres elméletét, amely szerint a fekete lyukak idővel elpárolognak. A kutatók azt találták, hogy ez a jelenség nem korlátozódik kizárólag fekete lyukakra. A téridő görbülete önmagában is képes ilyen sugárzást előidézni, amely más, masszív objektumokat – például fehér törpéket vagy neutroncsillagokat – is lassú lebomlásra ítél.

Az úgynevezett „elpárolgási idő” kizárólag az égitest sűrűségétől függ. Ez alapvetően új megközelítés, hiszen eddig úgy vélték, hogy a fekete lyukak sokkal gyorsabban bomlanak le, mivel gravitációs mezejük jóval erősebb.

„A fekete lyukaknak nincs felszínük” – magyarázta Michael Wondrak asztrofizikus. – „Visszanyelik saját sugárzásuk egy részét, ami lassítja az elpárolgás ütemét.”

Korábban írtuk

A világegyetem sorsa a lassú halál

Ez a felismerés azt sugallja, hogy a világegyetem leghosszabb életű objektumai – még a legendásan stabil fehér törpék és a fekete lyukak is – végül eltűnnek. A mindenség sorsa tehát nem egy nagy robbanás vagy összeomlás, hanem a lassú, rideg és csendes halál lehet.

A kutatók számításai szerint a fehér törpecsillagok, amelyek a világegyetem leghosszabb életű objektumai közé tartoznak, körülbelül 10⁷⁸ év alatt fognak teljesen elpárologni. Ez jelentős eltérés a korábbi becslésektől, amelyek szerint ezek az objektumok akár 10¹¹⁰⁰ évig is fennmaradhatnak.

Emberi időskálán nem érzékelhető változás

Bár az új becslés szerint a világegyetem vége jóval közelebb van, mint korábban gondolták, ez még mindig olyan távoli jövő, hogy az emberi időskálán gyakorlatilag értelmezhetetlen. Heino Falcke, a tanulmány vezető szerzője úgy nyilatkozott, „a világegyetem vége sokkal hamarabb jön el, mint vártuk, de szerencsére még nagyon sok idő van addig”.