A modern DNS-elemzés pontot tett egy évszázados régészeti rejtélyre
Kleopátra húga helyett egy beteg kisfiút temettek el az ókori sírboltban
Egy antropológusokból és genetikusokból álló szakértői csoport megállapította, hogy az a csontváz, amelyet 1929-ben egy törökországi ásatáson tártak fel, nem IV. Arszinoé, a legendás egyiptomi uralkodónő, Kleopátra húgának földi maradványa, hanem egy 11 és 14 év közötti fiúé.Titkos sírbolt
1929-ben Josef Keil osztrák régész az efézusi ásatások során egy temetkezési kamrát talált. A kamrában egy márvány szarkofág rejlett, benne egy csontvázzal, amelyről a régész azt feltételezte, hogy egy nagyon előkelő személy maradványai lehetnek. A sírban nem találtak semmilyen tárgyat vagy feliratot. Keil és korabeli régésztársai arra a következtetésre jutottak, hogy a csontváz egy előkelő, körülbelül 20 éves nőé lehetett. Régészeti körökben hivatalosan is elfogadottá vált az a feltételezés, hogy a maradványok IV. Arszinoéval, Kleopátra féltestvérével azonosíthatók, akit 22 éves korában gyilkoltak meg.
Ki volt IV. Arszinoé?
IV. Arszinoé rövid élete fiatalkorától kezdve politikai és katonai konfliktusokkal telt, többször próbált hatalomra kerülni és uralkodói pozíciót szerezni nővére, Kleopátra ellenében. Kr.e. 48-ban, Julius Caesar Alexandriába érkezésekor megszökött a fővárosból és csatlakozott a Róma ellen harcoló egyiptomi hadsereghez. Kr.e. 47-ben azonban vereséget szenvedett és Julius Caesar elhurcolta Rómába, hogy részt vegyen a császár győzelmi menetében. Bár szokás szerint a legyőzött rabokat a rómaiak kivégezték, Caesar megkímélte az életét, és a mai Törökország területén található Epheszosz városába száműzték, ahol Kr.e. 41-ben Kleopátra kérésére Marcus Antonius megölette.
Kié a csontváz?
A Scientific Reports című folyóiratban január 10-én közzétett tanulmány újabb fejezetet nyitott IV. Arszinoé tragikus életének és halálának történetében. A Bécsi Egyetem Evolúciós Antropológiai Tanszékének szakértői csoportja először radiokarbon elemzést végzett a maradványokon, amely a személy halálának dátumát Kr.e. 205 és 36 közé helyezte. Ez alapján feltételezhető volt, hogy a csontváz Kleopátra testvéréhez tartozhat, azonban a további genetikai vizsgálatok ezt egyértelműen kizárták, mivel a koponyában és a combcsontban kimutatták az Y kromoszóma jelenlétét – vagyis ezek egy férfi maradványai. Továbbá a kutatók megállapították, hogy a koponyacsontok az átlagosnál vékonyabbak és törékenyebbek voltak, ami egy felnőtt nő esetében rendkívül szokatlan jelenség. A részletes elemzések feltárták a csontváz olyan deformitásait, amelyeket a korábbi vizsgálatok nem észleltek. Az analízis eredményei szerint valószínűsíthetően a fiú Treacher Collins-szindrómában szenvedett – ez egy ritka genetikai rendellenesség, amely az arc- és koponyacsontok fejlődését befolyásolja. E szindróma jellemzői közé tartozik a vékonyabb és törékenyebb csontszerkezet, amely magyarázatot adott a megfigyelt koponyajellemzőkre. Továbbá a koponya genetikai elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a 11-14 éves korában meghalt fiú Itáliában vagy Szardínián születhetett.
Újabb rejtély
IV. Arszinoé maradványainak azonosítása útmutatásként szolgálhatott volna Kleopátra máig ismeretlen sírjának felkutatásában is. Ha valóban Arszinoé maradványait találták volna meg 1929-ben, akkor abból most DNS-nyomokat is nyerhettek volna ki, amelyek segíthetnek megtalálni és azonosítani Kleopátrát. Az epheszoszi mauzóleumban egy fejlődési rendellenességekkel küzdő fiú eltemetésének kérdése máris felvetett egy elméletet. Politikai okokból nem volt biztonságos Arszinoé tisztességes eltemetése, azonban Kleopátra halála után lehetővé vált, hogy Arszinoé maradványait egy titkos helyről a mauzóleumba vigyék. Az új elmélet szerint viszont Arszinoé helyett véletlenül a fiatal fiú csontjait helyezték el az előkelő sírboltban, mert Arszinoé maradványainak hitték, így Kleopátra testvérének valódi csontjai valószínűleg még mindig valahol Efezusban rejtőznek.