Fotó: MTI/Mónus Márton
Hirdetés

Ahogy az borítékolható volt, Magyarországot is elérte a koronavírus brit mutáció­ja. Müller Cecília országos tiszti főorvos ezzel kapcsolatban azt mondta, az új mutáció rendkívül gyorsan terjed, megbetegítőképessége 50-70 százalékkal nagyobb az eddig ismert változaténál. Ez nem azt jelenti, hogy a betegség lefolyása súlyosabb, hanem azt, hogy több embert fertőz meg.

Száz mintából öt esetben igazolták az angliai mutánst, minden esetben utazási előzmény nélkül: ez már helyi terjedést mutat.

Evolúció

A vírusok esetében alapszabály, hogy mindig a hatékonyabban terjedő mutáns válik dominánssá. Már el is felejtettük, de tavasszal ugyanez történt, amikor feltűnt egy, az eredeti kínainál gyorsabban terjedő változat, amely mára már eluralkodott. Mivel az akkor csak egy kicsivel volt fertőzőképesebb, a különbség csak a járványtani szakembereknek tűnt fel. Az új angliai és dél-afrikai mutáció azonban sokkal gyorsabb, mint a tavaszi, és úgy tűnik, ez igaz a dél-amerikai változatra is.

Az Egyesült Királyságban december 8-án észlelték a vírus gyorsabb terjedését. Az utólagos vizsgálatok szerint viszont már szeptember 20-án megjelenhetett az új variáns Anglia délnyugati részén. Januárban a brit állami egészségügyi szolgálat londoni orvos igazgatója már úgy nyilatkozott, hogy a második világháború óta nem élt át az ország a mostanihoz fogható közegészségügyi válságot. A brit intenzív ellátás vezető szakemberei bejelentették, hogy a mostani helyzet a tavaszi és őszi hullámoknál jóval nagyobb kihívást jelent. Nagy-Britanniában a járvány terjedése az eddigi kétszeresére gyorsult.

Korábban írtuk


Írországban, ahol szintén megjelent az új variáns, a második hullám csúcsához képest megötszöröződött az új fertőzöttek száma, habár ebben szakértők szerint a karácsony előtti nyitás is szerepet játszik, amikor a kormány újraindította a gazdaság nagy részét. Nem sokkal ez­után megint zárni kényszerültek, Micheál Martin ír miniszterelnök december 30-án azt mondta, a járvány olyan ütemben terjed, hogy az még a legborúlátóbb modelleket is túlszárnyalja.

Németországban már a Dél-Afrikából és a Nagy-Britanniából származó mutánst is kimutatták, Angela Merkel kancellár egy belső tanácskozáson arról beszélt, hogy ha nem sikerül feltartóztatni a brit vírustörzs terjedését, húsvétig akár tízszeresére is nőhet a fertőzések száma. Ezért addig hosszabbíthatják meg a korlátozásokat.

Tehát Magyarországnak is fel kell készülnie. Rusvai Miklós víruskutató az új mutációval kapcsolatban úgy fogalmazott: ha például egy zsúfolt üzletben eddig el tudtuk kerülni a fertőzést, akkor ezután már nem lehetünk biztosak benne. Vagyis azonos körülmények, korlátozások között a jövőben az eddiginél erősebb lesz a fertőzés terjedése. Szerinte az új mutáció keresztül fogja húzni az optimista várakozásokat a fertőzések, betegek és halálesetek számának csökkenésével kapcsolatban.

A vírus érdeke

Az angliai, dél-afrikai és a dél-amerikai mutáció egymástól függetlenül jelent meg, de mindhárom ugyanazon a funkcionális ponton tér el az eredetitől: a tüskefehérjét kódoló gén 501. aminosava cserélődött ki, és ennek révén ragadósabban, hatékonyabban kapcsolódik az emberi sejtekhez.

Az, hogy egyszerre több helyen tűnt fel agresszívabb variáns, valójában nem meglepő, hiszen a vírus a folyamatos szaporodással egyben mutálódik is, és benne van a pakliban a hiba, amikor nem pontosan ugyanaz az örökítőanyag másolódik le. Gyakorlatilag kéthetente jelennek meg új mutációi itt-ott, több mint tízezer változatát azonosították már. Tehát csak idő kérdése volt, hogy a folyamatos változások valamilyen fontos elemet érintsenek. Optimizmusra ad viszont okot, hogy a vírus „érdeke” soha nem az, hogy elpusztítsa a gazdatestet, hiszen akkor maga sem tud tovább élni. „Célja” pontosan az, ami most történik, vagyis hogy minél több gazdatestben legyen jelen a lehető nagyobb számban, minél több és hosszabb időn át ürüljön ki belőlük, további gazdatesteket fertőzve.

Az újabb mutációkkal a jövőben is számolnunk kell, már csak azért is, mert a vírus fokozott nyomásnak van kitéve azzal, hogy kezeljük a betegeket. Egy több hónapon át gyógyuló, mindenféle kezelésben részesülő beteg szervezetében például olyan sok ideje van szaporodni, és annyi hatás éri, hogy egy egész sor mutációt képezhet az életben maradás érdekében. Valószínűleg valami hasonló módon keletkezhetett az angliai va­riáns is, aminek az az érdekessége, hogy nyolc jelentős mutációt gyűjtött be csak a tüskefehérjét kódoló génben. Ez a vírus változásának eddigi sebességét tekintve olyan, mintha tíz hónapnyi fejlődést lépett volna meg egy nap alatt. A nyolcból csak három mutáció hatásáról van információnk, ezek alapján az immunrendszerünk megtévesztésében és a sejtekbe jutás funkciójában is lehet változás.

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegye­tem adjunktusa, a Szentágothai János Kutatóközpont virológusa a Facebookon közzétett előadásában kifejtette, hogy általánosságban véve kétféle mutáció lehet komolyabban veszélyes: az egyik, ami jobban terjed, a másik, ami kikerüli a vakcinát. Fel lehet térképezni és meg lehet jósolni, melyek azok a változások a tüskefehérjén, amik el tudnak vezetni a vakcinakikerüléshez. A dél-afrikaiban ott van az a mutáció is, ami a brit variánst is fertőzőbbé tette, de van benne egy másik, jelentősebb is, ami úgy tűnik, hogy az eddigi vakcinákra született antitestes immunválaszt részben kikerüli. Ugyanakkor ez csak részleges győzelem a vírus számára, ugyanis a sejtes immunválasz és az immunrendszer más, szerteágazó védelmi mechanizmusai elől nem tud kitérni.

A virológus szerint az oltás által aktivizált immunrendszer támadása több fronton zajlik; bármekkora is a vírus változása, nem tudja mindegyiket elkerülni. De tegyük fel a legrosszabb esetet: eddigi tudásunk és kifejlesztett fegyvereink akkor sem válnak feleslegessé, adaptálni lehet őket: a Pfizer–BioNTech bejelentette, hogy szükség esetén hat hét alatt hozzáigazítják az oltóanyagot egy mutációhoz. A vakcina már megvan a vírus ellen, újat biztosan nem kell alkotni, csak módosítani rajta.

Versenyfutás

– Ne felejtsük el, hogy ha jobban terjed a vírus, nagyobb a reprodukciós ráta, vagyis nem lesz elég az eredetileg gondolt hatvanszázalékos átoltottság a nyájimmunitás eléréséhez – hívja fel rá a figyelmet Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem virológus-genetikus professzora. – Versenyt kell majd futnunk vele, hiszen rákapcsolt a vírus; most rá kell kapcsolnunk nekünk is.

A jó hír az, hogy a Pfizer–BioNTech-társulás, illetve a Moderna is tárgyal különböző gyártó cégekkel vakcinájuk előállításának a kiszervezéséről. Tehát az eredetileg, 2021 végéig ígért adagokon felül is fognak készülni oltóanyagok, így gyorsabbá válhat az immunizálás. Az RNS-vakcinák gyártása ráadásul kifejezetten gyors és egyszerű.

Az említett pécsi virológus, Kemenesi Gábor szerint a vírusnak van egy hullámtermészete, ami most már jól látszik: velünk fog maradni, de ez a vakcinák birtokában már egy megszelídített vírust jelent majd. Az egyetlen megoldást a mutáció problémájára a vakcina jelenti, és igazából nincs is más választása a világnak, mert még egy év lezárást nem bír ki se a gazdaság, se a társadalom. A kutató szerint 2021 az átmenet és a kilábalás éve lesz.