A legjobb esetben is csak 22 kaliforniai disznódelfin, más néven vaquita maradt mostanra a Mexikó nyugati partjainál lévő Kaliforniai-öbölben, ahol ádáz harc folyik a megélhetésükért küzdő helyi halászok és a kistestű delfineket veszélyeztető, illegális halászhálókat rendszeresen begyűjtő természetvédők között.

Fotó: Wikimedia Commons

A Baja California Sur Autonóm Egyetem professzora, Jorge Urban szerint a 22 példányt akusztikus mérőműszerek segítségével „hallgatták le” a nyár végén.

A kizárólag a Kaliforniai-öböl legészakibb csücskében honos kaliforniai disznódelfin, amely a világ legkisebb és legveszélyeztetettebb cetfaja, úgynevezett járulékos fogásnak, vagyis nem szándékos zsákmánynak számít. Populációjának csökkenését az okozza, hogy a területen élő másik, szintén súlyosan veszélyeztetett fajra, a totoaba halra halásznak, a kis delfin pedig beleakad a kivetett hálókba. A totoaba úszóhólyagjának sokan gyógyhatást tulajdonítanak, így – főként Kínában – rendkívül nagy rá a kereslet.

A kaliforniai disznódelfin túlélésének záloga jelenleg az, hogy a Sea Shepherd nevű környezetvédő csoport emberei minden egyes éjszaka kihajóznak az öbölbe, hogy begyűjtsék a védett totoabák befogására kitett, a térségben illegális eresztőhálókat.

A múlt hónapban a Sea Shepherd egyik hajóját két támadás is érte a helyi halászok részéről, akik kövekkel és gyújtóbombákkal estek neki a hajónak.

„Ha leállunk a hálók begyűjtésével, akkor a vaquiták kihalnak” – mondta Jack Hutton, a szervezet egyik munkatársa. Hozzátette: „tudjuk, hogy az életünket kockáztatjuk, de ha nem tesszük, akkor az állatoknak nincs esélyük”.

A totoabahalászat főszezonja májusban van, ha tavasszal beindul a tömeges halászatuk, az a kaliforniai disznódelfinek végét jelentheti.

A mexikói hatóságok nem képesek kezelni a Sea Shepherd elleni támadásokat, vagy megakadályozni a halászokat a hálók kihelyezésében.

Richard Ladkani osztrák rendező, aki Sea of Shadows címmel készített dokumentumfilmet a térségben zajló eseményekről, úgy véli, hogy a halászok azért válnak egyre erőszakosabbá és kétségbeesettebbé, mert a Sea Shepherd olyan ügyesen begyűjti a nagyjából 3 ezer dollárba (837 ezer forint) kerülő hálóikat – éjszakánként akár 15-öt is -, hogy a csődbe jutott halászok kénytelenek a kínai és mexikói totoabakereskedők kartelljeitől pénzt kérni az újabb hálók megvásárlására. „Ez egy ördögi kör, amelyben az emberek egyre nagyobb adósságot halmoznak fel” – tette hozzá a filmes.

Sunshine Rodriguez, a Kaliforniai-öbölben fekvő San Felipe halászainak vezetője szerint az csupán mítosz, hogy a halászok több ezer dollárt keresnek egy-egy totoaba úszóhólyagjának eladásával. A férfi szerint egy átlagos méretű haltól származó, nagyjából fél kilogrammos hólyagért mindössze 400 dollárt kapnak, és az árak egyre csak mennek lefelé.

Rodriguez elmondta, hogy a kínai és mexikói illegális kereskedők egyre kevesebbet fizetnek, hiszen a halászok „éheznek” és ezért úgyis folytatják a halászatot, mivel nincs más lehetőségük.

A Los Angeles-i székhelyű, Elephant Action League nevű természetvédő szervezet alapítója, Andrea Crosta szerint a probléma orvoslásához a mexikói kormánynak nem szabadna kizárólag a halászok elfogására koncentrálnia, hanem a közvetítőkre és a kereskedőkre is le kellene csapnia.