Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

A Föld forgásának sebessége nem állandó, azonban 2020 óta egyre több olyan napot rögzítettek, amelyek hossza eltér a normál időtartamtól. A jelenlegi rekordot 2024. július 5-e tartja, amikor a nap 1,66 ezredmásodperccel volt rövidebb a szokásosnál.

A tudósokat is meglepte a változás üteme, mivel a légköri és óceáni hatások azt nem magyarázzák meg teljes mértékben.

Egyre valószínűbb, hogy a Föld belső folyamatai okozzák a rendellenességet, és az is lehetséges, hogy a Hold gravitációs hatása, illetve annak időszakos távolodása az Egyenlítőtől szintén hozzájárul a forgás felgyorsulásához.

A forgási idő ilyen szintű változása nem csupán tudományos érdekesség: technológiai szempontból is komoly következményekkel járhat.

A világidőt mérő atomórák és a Föld forgásán alapuló időszámítás eltérése miatt 2029-re előreláthatóan „negatív szökőmásodpercet” kell bevezetni, vagyis egy másodpercet ki kell vonni a hivatalos időből – erre korábban még soha nem volt példa. A szakértők szerint ez komoly kihívást jelenthet a globális informatikai rendszerek, a navigáció és a pénzügyi tranzakciók szempontjából.

A Föld forgása az emberi történelem során mindig is változott. Több százmillió évvel ezelőtt, a dinoszauruszok uralta mezozoikumban egy nap hossza körülbelül 23 óra volt, a bronzkorban pedig még mindig nagyjából 0,47 másodperccel volt rövidebb egy nap, mint amit ma annak tekintünk. Hosszú távon a Föld forgása valójában lassul, és egyes becslések szerint nagyjából 200 millió éven belül akár 25 órásak is lehetnek a napok.

A 2025-ös nyár extrém rövid napjai egy olyan jelenségre világítanak rá, amelyről ritkán esik szó, mégis közvetlen hatással van az emberi civilizáció alapvető működésére: az időre. Bolygónk nemcsak fizikailag, hanem időben is változó rendszer, amelynek kiszámíthatóságát most újabb, eddig nem tapasztalt kihívások fenyegetik.

(forrás)

Korábban írtuk