Mennyire lesz forró a nyár?

Az áprilisi meleg felélesztette a laikusok nyári időjárással kapcsolatos aggodalmait. A ProfitLine online híroldalon 100 éve nem látott hőség jön Magyarországra: 43-46 fokos hőségkilátás címmel jelent meg cikk, amely a teljes online nyilvánosságon végigfutott. Nem sokkal később sajtómegkeresésre a portál üzemeltetői bevallották, hogy a cikket a legnépszerűbb mesterségesintelligencia-platform, a ChatGPT állította össze a publikus adatok és meteorológiai modellek alapján. Az írás által kiváltott pánikot azonban nem illik figyelmen kívül hagyni, különösen hogy az évről évre ismétlődő, hosszan tartó forrósághoz és csapadékszegény viszonyokhoz még nem tudtunk igazán alkalmazkodni. De milyen nyár elé nézünk idén?

Bizonytalan forgatókönyvek

Dr. Kovács Erik szerint érdemes kétkedve tekinteni az időjárásra vonatkozó bulvárhírekre, hiszen a bonyolult légkörfizikai és kémiai folyamatok miatt az előrejelzések meglehetősen bizonytalanok. A meteorológiában akár percről percre, napról napról változhatnak a dolgok.

Mint a kutató elmondja, a hat hónapos előrejelzések általában úgy készülnek, hogy a légköri rendszerre, az óceánokra, a szárazföldekre, a bioszférára, a gleccserekre és a sarki területekre vonatkozó adatok elemzéséből, valamint az aktuális légkörfizikai és kémiai adatokból próbálnak következtetni arra, hogy milyen időjárás várható a közeli jövőben. E brutális méretű adathalmaz elemzését többnyire óriási szuperszámítógépek végzik, sőt ma már e munkába bevonják a mesterséges intelligenciát is. A kapott eredményekből nagyjából 120 globális és regionális szintű szimuláció készül havonta. Ezeket az időjárási események lehetséges forgatókönyveinek tekinthetjük.

A magyar szakemberek elsősorban az ECMWF (európai), a GFS és a CFS (USA), valamint a japán modellekből dolgoznak, de pontosan így sem lehet megmondani, hogyan fognak alakulni a dolgok. Különösen a csapadékra vonatkozó előrejelzések bizonytalanok hosszabb távon, hiszen nem lehet megjósolni például, hogy az Atlanti-óceán fölött mikor alakul ki egy-egy ciklon, mikor és hol jelennek meg nyáron hőzivatarok, vagy milyen lesz egy-egy légköri képződmény útvonala.

Mint Kovács Erik leszögezi, az adatok alapján a szakemberek meglehetősen pontos képet tudnak rajzolni a klíma jövőbeli alakulásáról. A közép- és hosszú távú előrejelzések nagyjából leírják, mely tendenciák lesznek a legnagyobb hatással az időjárásra. Nehezebb dolguk van ugyanakkor a rövid távú, napi, heti prognózisokat készítő meteorológusoknak. Nekik tudniuk kell némi rendet teremteni a légkörfizikai káoszban, a napi adatokból megmondani, kell-e esernyőt vinni magunkkal, elég lesz a zakó, vagy vegyük elő a kabátot is.

A Kárpátok hullámai

Mint a kutató leszögezi, a magyar meteorológusoknak van a legnehezebb dolguk Európában. Egy olasz, német vagy brit kollégájuk tudja, hogy a létrejövő ciklonok akadálytalanul átvonulnak rajtuk. Ám Magyarországot körülölelik a Kárpátok és az Alpok, a magas hegyek miatt a ciklonok hullámot vetnek, de ezek alakját és kiterjedését gyakorlatilag lehetetlen kiszámítani. Az előrejelzésekben ezért jelentős szerepük van a tapasztalatnak is.

A szakértő az emlékezetes 2022-es augusztus 20-i tűzijáték körüli bizonytalanságot említi. Akkor délután háromig úgy nézett ki, hogy elmarad a parádé, mert a légköri jelenségek elemzései azt mutatták, hogy délutánra és estére Budapestet eléri egy zivatarzóna. Nem csak a hazai elemzők jutottak erre a következtetésre, világszerte 42 intézet munkatársai segítették a magyar meteorológusokat. Ők is ezt prognosztizálták arra a napra. Délután 3 órától azonban egészen más képet mutattak az adatok. Kiderült, hogy a várt, délelőtt még fenyegetőnek tűnő ciklon a sztratoszféra legfelső rétegeiben zajló folyamatoknak köszönhetően elkezdett „kiszáradni”. Nemcsak a zivatar maradt el, eső sem hullott Budapesten.

A klímakutató erős kétkedéssel fogadja a napisajtóban megjelenő prognózisokat, amelyek tartós 45-46 fokos hőséget jeleznek erre a nyárra. Mint mondja, ezeket az előrejelzéseket nagy valószínűséggel nem meteorológusok készítették. Ám leszögezi: minden modell azt mutatja, hogy az 1990 és 2020 között mért átlagnál melegebb lesz az idei nyár. Ez azt jelenti, hogy háromhavi átlagban 22-23 Celsius-fok közelébe várható a középhőmérséklet. Valószínűleg lesznek tartós hőhullámok, amikor ez az érték eléri a 25-29 fokot. Ám ez sem tartós 40 fok fölötti forróságot jelent. Ugyanakkor még több olyan nap lehet, amikor a napközben mért 30 Celsius-fok fölötti hőmérséklet éjszakára sem megy számottevően lejjebb.

Kovács Erik szerint azonban nagyobb problémát jelent, hogy az átlagosnál szárazabb nyárra számíthatunk, ami komoly gondokat okozhat az agrártermelőknek Európa-szerte, különösen a közép-nyugati régiókban, amelyet már ma is aszály sújt. Magyarországon a télhez képest kissé javult a helyzet, de a talaj középső és mélyebb rétegeiben erőteljes a kiszáradás. Különösen a Duna–Tisza közén. A hazai számítások azt mutatják, 60-62 százalék annak esélye, hogy idén komoly aszállyal kell szembenézniük a termelőknek az arra érzékeny területeken. Nehezíti a helyzetet, hogy a nyaranta érkező csapadék egyenlőtlenül oszlik el, és a lehullott esővíz nem szivárog bele a talajba, egy része elpárolog, más része átfolyik a Kárpát-medencén. Igaz, ebben az elmúlt években komoly változások történtek hazánkban, egyre több vizet tart vissza az ország a műszaki és infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően.

Magyarország alkalmazkodik

Ám az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója szerint biztató, hogy a 2022-es nagy aszály miatt valóságos technológiai forradalom zajlott le az európai mezőgazdaságban, és Magyarország élen jár az alkalmazkodásban. Az ország százmilliárdokat költött az adaptáció támogatására, és a gazdálkodók – különösen a fiatal generáció tagjai – mindent megtesznek azért, hogy a klímaváltozás körülményeihez igazítsák a termelést. Új módszereket használnak és zajlik a fajtaváltás, megjelentek nálunk a mediterrán fajok, a füge és más déligyümölcs-ültetvények. Kiviből például már exportőrré váltunk.

Mint Kovács Erik mondja: az idegenforgalomban is változás kezdődött, válaszul arra, hogy Közép-Európa felértékelődött az utazók körében, hiszen a nyári hőség nem kedvez a dél-európai városnézéseknek. A magyar fürdővárosok pedig egyre magasabb színvonalú programkínálatot nyújtanak a pihenni vágyóknak.

Mindazonáltal a klímakutató szerint jó lesz felkészülten várni a nyarat. Érdemes lesz beszerezni egy klímaberendezést és hozzászoktatni magunkat a mediterrán diéta gondolatához.