Harc a testünket támadó káros anyagok ellen
Méregtelenítés helyett Okostányér
Léteznek-e bizonyító erejű pró és kontra kutatások a méregtelenítés hatékonyságát illetően? Milyen káros anyagok kerülhetnek a szervezetünkbe a környezetből, illetve az anyagcsere-folyamatok során? Miért okos az Okostányér? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét.
A szakember mindenekelőtt hangsúlyozza: a leghatékonyabban akkor segíthetjük testünk öntisztító folyamatát, ha egy hosszan elnyúló kockázatos méregtelenítő kúra helyett inkább a szakmai ajánlások figyelembevételével összeállított egészséges, személyre szabott étrendünkre figyelünk.
Életmódváltással a toxinok ellen
Antal Emese dietetikus tájékoztatása szerint ma már hozzáférhetők olyan tudományos igényű kutatások, amelyek a méregtelenítésnek a szervezetünkre gyakorolt hatását vizsgálják, bár ezek a jellemzően kis mintaszám alapján készült tanulmányok további megerősítésre várnak. Ugyanakkor a Journal of Human Nutrition and Dietetics folyóiratban publikált, A.V. Klein és H. Kiat által jegyzett 2015-ös cikk egyértelműen azzal a konklúzióval zárul, hogy nincs tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az úgynevezett tisztítókúrák hatékonyan eltávolítanák a szervezetből a toxinokat. Ugyanezt az álláspontot képviseli a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a hasonló profillal működő brit szervezet is, amelyek rendszeresen figyelmeztetik a lakosságot az említett kúrák megalapozatlanságára és esetleges veszélyeire.
– A hagyományos orvoslás követői lényegében szkeptikusak a hosszú távú méregtelenítés jótékony hatásait illetően, néhány életmódbeli változás azonban közvetve is segíthet megszabadítani a szervezetet a benne felhalmozódó bizonyos méreganyagoktól. Jó példa erre az alkoholfogyasztás mérséklése, illetve a teljes absztinencia, amellyel csökkenthető a máj terhelése. De egyes növényi ételek, köztük a brokkoli vagy a fokhagyma rendszeres fogyasztása szintén segítheti a máj méregtelenítő enzimjeinek a működését, akár indirekt módon is.
Mérgek kívülről és belülről
A méreganyagok a környezetből, illetve az anyagcsere-folyamatok során egyaránt bekerülhetnek a szervezetbe. Utóbbiakhoz tartoznak az emésztőrendszerben képződő salakanyagok, amelyek a bomlás, illetve az erjedés melléktermékeként jutnak a vérkeringésbe és a zsírszövetben, a kötőszövetben, az izmokban, illetve a májban, a vesében, a csontokban, a gyomorban, de még az agyban is lerakódhatnak. Emellett a gyulladásos folyamatok során is termelődhetnek méreganyagok, amelyek szintén sejtkárosodást és daganatos megbetegedéseket okozhatnak.
– A hosszan tartó éhezés, koplalás vagy hosszabb ideig fennálló böjtölés során – szögezi le Antal Emese – a szervezet nem jut elég szénhidráthoz, ezért zsírsavak bontására kényszerül. A zsírok lebontása során keletkező ketontestek a vérben felhalmozódhatnak, ami ketoacidózist eredményezhet. A ketonok koncentrációjának jelentős emelkedése idegrendszeri tünetekhez vezethet, úgymint tudatzavar, eszméletvesztés, súlyos esetben pedig kóma, illetve halál is bekövetkezhet. De normál körülmények között, megfelelő folyadékbevitel mellett az egészséges vese képes kiválasztani és szűrni a fölösleges, sőt káros mennyiségű ketontesteket, kiürítve őket a vizelettel a szervezetből – hangsúlyozza a szakember.
A levegőből származó méreganyagokat exogén toxinoknak nevezzük. A kipufogógázban és a dohányfüstben is jelen lévő rákkeltő égéstermékek, az úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) akár grillezéskor is a szervezetünkbe kerülhetnek.
További veszélyforrást jelenthetnek a testünkben felhalmozódó nehézfémek: az amalgám, az ólom, a higany, az arany, az ezüst, a réz, az ón, a cink, a vas, a kobalt, a kadmium és a nikkel, amelyek szintén mérgezhetik a szervezetet. De nem minden felsorolt fém jelent automatikusan veszélyt, mivel több közülük – például a cink, a vas és a réz – nélkülözhetetlen nyomelemek, amelyek megfelelő mennyiségben elengedhetetlenek az egészséges működéshez.
A nehézfémek a szennyezett levegő mellett számos úton mérgezhetik a szervezetünket. Az ivóvízzel, az élelmiszeripar által használt adalék- és csomagolóanyagokkal, egyes tengeri és vízi állatok elfogyasztásával, permetezőszerekkel, drogokkal, védőoltásokkal, ékszerek viselésével, gyógyszerekkel, fogászati anyagokkal, kozmetikai termékekkel, valamint festő- és lakkozóműhelyekből származó anyagok használatával kerülhetnek az emberi testbe, ahol különféle tüneteket és betegségeket okozhatnak.
– Szerencsére a szervezetnek megvannak a maga kiváló méregtelenítő mechanizmusai (máj, vese, antioxidáns enzimek), amelyek képesek kis mennyiségű nehézfémet semlegesíteni és kiüríteni. Emellett a toxikus hatás elsősorban a dózis és az expozíció, vagyis a kitettség időtartamától függ, így a mindennapi élet során, normál körülmények között ezek a források általában nem okoznak mérgezést.
A böjttől a hashajtóig
A dietetikus arra is rávilágít, hogy a köztudatban leginkább alkalmazott természetes méregtelenítési eljárások, mint amilyen a lényegében koplalást jelentő salaktalanító böjt, a folyadékbevitelre épülő léböjtkúra és a hashajtó alkalmazása rövid távon alkalmasak lehetnek ugyan az emésztőrendszer tehermentesítésére, de hosszú távon semmiképp sem ajánlatosak.
– A tartós, szigorú böjt egyebek mellett az ingadozó vércukorszint és a tápanyaghiány következtében fellépő egészségkárosító kockázatok miatt lehet veszélyes. A csökkent kalóriabevitel miatt az anyagcsere lelassulása, vitaminhiány, alacsony vérnyomás, fáradtság, szédülés, rossz közérzet, izomvesztés és hormonális változások alakulhatnak ki. Az egyre növekvő népszerűségnek örvendő, napi rendszerességgel szedett hashajtók pedig megzavarják a vastagbél természetes működését, tönkreteszik a bél flóráját. Miközben dehidratálnak, képesek felborítani az elektrolitok, a testfolyadékban található legfontosabb ásványi anyagok, a kálium, a kalcium, a magnézium, a nátrium és a klorid egyensúlyát is – magyarázza Antal Emese.
Majd hozzáfűzi, hogy a szintén közkedvelt gőzfürdő és a szauna nem tartozik a klasszikus értelemben vett méregtelenítési eljárások közé, hiszen a káros anyagok az izzasztás során a bőr kinyílt pórusain át távoznak, a szaunázás nem érinti, így nem is terheli meg az emésztőrendszert, bár az eljárás egyes salakanyagok kiürítése szempontjából az egészséges szervezet számára hatékony lehet.
A dietetikus javaslata, hogy kerüljük a kockázatos tisztítókúrákat, bízzunk a szervezet természetes védekező rendszerében, amelynek legfontosabb pillérei a gyomor-bél traktus, a máj, a vese, a tüdő, illetve a bőr. Egészséges működésük önmagában biztosítja a szervezet méregtelenítését. Hosszú ideig tartó böjt helyett fókuszáljunk a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozásra. Az egészséges étrend megteremtésében célravezető általános útmutató lehet a tudományos bizonyítékok alapján összeállított táplálkozási ajánlás, az Okostányér. Továbbfejlesztett, egyénre szabott, gyermekekre is kidolgozott változata a Mibolmennyitegyek.hu weboldal, ahol a személyes adatok megadását követően konkrétan is megtudhatjuk, mennyit ajánlatos fogyasztanunk a különböző élelmiszercsoportokból. De a honlap akár táplálkozással kapcsolatos panaszok, ételallergia, vagy intolerancia esetén is hasznos javaslatokat tesz arra, miből mennyit együnk annak érdekében, hogy támogassuk szervezetünk saját méregtelenítő funkcióit.
