Mi történik a klímával? Miközben nálunk valódi tavasz van, Észak-Amerikában sarki hideg gyötri az embereket, bénítja meg az életet, szedi áldozatait. Húsz éve nem volt olyan hideg és hóvihar egyes államokban, mint december második felében és január elején. Míg a Déli-sarkon mínusz 34 Celsius-fokot mértek, addig Montanában mínusz 53 Celsius-fokot. Chicagóban az állatgondozók annyira féltették az állatkert lakóit, hogy még a pingvineket és a jegesmedvét sem engedték ki a szabadba, mert a fogságban nem fejlesztettek olyan vastag zsírréteget, ami megvédte volna őket a szokatlan hidegtől.

Az élőlények és az ember számára tűrhetetlen hideg mellett olyan heves hóvihar tombolt, hogy néhány észak-keleti államban majdnem leállt az élet. New Yorkban szükségállapotot hirdettek ki, az Egyesült Államok területén 100 millió embert érintett a hóvihar. A vezetékek leszakadtak, az áram megszűnt, az élelmiszer szállítása akadozott, az iskolák bezártak, a hűtőgépek leolvadtak, a fűtés megszűnt és így tovább.

Ha egyesek még mindig nem hisznek az éghajlatváltozásban, most saját bőrükön tapasztalhatják létezését. Évtizedek óta zajlik a vita meteorológusok, biológusok, fizikusok, geológusok között, hogy valóban változik-e a klíma, vagy csak egy „szokásos”, időnkét ismétlődő ingadozás átélői vagyunk. A kérdésre nem könnyű válaszolni, mivel a földtörténeti korokról csak azokat az információkat ismerik a kutatók, amelyek nyomot hagytak földben, vízben, levegőben vagy az élővilágban. Ha ilyen nyomokra nem találnak, akkor éghajlati modelleket dolgoznak ki, matematikusokkal karöltve.

Mivel a klíma változása soktényezős folyamat, nehéz pontos modellt készíteni. Az éghajlati előrejelzés alapján gyorsuló melegedésre lehet számítani, amennyiben az emberiség nem tesz komoly lépést az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése érdekében. Márpedig ezen a fronton éppen a nagy kibocsátó, a fejlett ipari nagyhatalmak ódzkodnak megtenni ezt a lépést.

Az ember okozta melegedés 1975-től kezdődött, és igazolta a gyors felmelegedés tézisét. A melegedés következménye a tengerszint emelkedése is, ezáltal a partokat áradás fenyegeti. Számítások szerint 136 nagy tengerparti várost veszélyeztet az ár, aminek következtében 40 millió ember él fenyegetettségben és hárommilliárd dollár értékű vagyoni kár keletkezhet.

Az utóbbi kétezer évben a tengerek szintje alig változott, csak a XIX. század végén indult meg az említett folyamat, a Föld légkörének melegedése függvényében. A tengerszint emelkedését elősegíti a hőtágulás, a gleccserek és jégsapkák olvadása, Grönland jégtakarójának fogyása, a sarkok jegének olvadása.

A Föld legmélyebben fekvő része, az Indiai-óceán szigetvilága, a Maldív-szigetek. Fővárosát, Malét már védőgát övezi. Elképzelhető, hogy a XXI. század végére a 394 ezer főt számláló lakosságnak el kell hagynia otthonát.

Földünk felszínét mintegy 21 millió köbméter jég borítja. Ha ez az irdatlan tömeg mind elolvadna, ami normális esetben ötezer évig tartana, de ha az emberiség elégeti a még kinyerhető fosszilis tüzelőanyagokat, akkor a jelenleg 14,4 Celsius-fokos átlag-hőmérsékletű Föld 26,6 Celsius fokos meleg hellyé változna. Ez elolvasztaná az összes jeget, a tenger szintje pedig 66 métert emelkedne. Ez egy elméleti számítás, de ki tudja, mi következik?

Száz év átlagát nézve eddig a 2007 volt a legmelegebb hazánkban, akkor Budapesten 40,1 Celsius fokot mértek, s az országos átlag 42 fok volt. A mostani téli tavaszban több melegrekord is megdőlt. Január 5-én Ikládbördőcén reggel plusz 10,4 fok meleget mértek, s az Országos Meteorológiai Szolgálat nyolc mérőállomásán reggelre plusz 8 fok felett maradt a hőmérséklet. A Dunántúli dombságon a plusz 15 Celsius fokot haladta meg a mért érték kora délután, Kaposváron 16,3 Celsius-fok volt. Karácsony másnapján 10,2 Celsius-fokot mértek hajnalban Pápán. Ugyanakkor az anticiklon hátán egy hidegebb ciklon vonult el fölöttünk, ami nem mozdította meg a szálló poros, ködös, szélcsendes levegőt. A szmog a keringési- és légzési nehézségekkel küzdők életét nehezítette meg.

Mezőgazdasági szakemberek véleménye szerint nagyon hiányzik hazánkban a hótakaró, részben a csapadék hiánya miatt. Ha ugyanis mégis átugrik a tél Amerikából Európába, a takaró nélküli növények megfagyhatnak. Az előjelzés februárra ígér téli hideget, de ha az nem tart két hétnél tovább és 10-15 Celsius foknál nem lesz hidegebb, a rügyező növények átvészelhetik ezt különös, meleg telet.

Az igazi tél eközben elérte a Közel-keletet is. Izraelben hóvihar tombolt, az ország történetének legnagyobb hóvihara. A Gázai övezetből 40 ezer embert menekítettek ki, mert az áradások egész lakónegyedeket öntöttek el. Egyiptomba is eljutott a hidegfront, Kairó térségében 112 év után ismét havasak voltak a pálmák.

A jelek szerint javában zajlik a klímaváltozás. A szélsőséges időjárási jelenségek terjedését jól mutatja az idei téli tavasz és az óceánon túli sarki hideg. Másfelől Ausztráliában például olyan hosszú és forró a nyár, hogy több áldozatot is követelt. Ma már a Föld egyik régiója sem engedheti meg magának a felkészülés halogatását, mert senki sem tudhatja, mikor csap le rá a hőség vagy a dermesztő hideg. A jövő héten? Vagy már holnapután?

Hankó Ildikó