Mit tesz az agyunkkal, ha a ChatGPT ír helyettünk?
A mesterséges intelligencia (AI) forradalma új korszakot nyitott a tartalomgyártásban. Egyre több diák, újságíró, marketinges és tartalomkészítő támaszkodik olyan nyelvi modellekre, mint a ChatGPT. De vajon mi történik az agyunkkal, ha egyre inkább rábízzuk a gondolkodás és az alkotás folyamatát egy algoritmusra?
Egy nemrégiben megjelent kutatás – Your Brain on ChatGPT: Accumulation of Cognitive Debt when Using an AI Assistant for Essay Writing Task – arra kereste a választ, milyen kognitív hatásai vannak az AI-alapú esszéírásnak. Az eredmények nemcsak meglepőek, hanem figyelmeztetők is lehetnek mindannyiunk számára.
A kognitív adósság jelensége
A kutatás bevezette a „kognitív adósság” fogalmát. Ez arra utal, hogy amikor túl gyakran támaszkodunk AI-eszközökre, akkor agyunk ellustul. Ahogy a pénzügyi adósság is halmozódik, ha túl sokat költünk és nem törlesztünk, úgy épül fel a mentális adósság is akkor, ha elménket nem tesszük próbára. Mentális képességeink eltompulnak a kihívások hiányában.
A vizsgálat során 54 résztvevőt három csoportra osztottak: voltak, akik teljesen önállóan írtak esszéket, mások keresőmotorokat használtak, míg a harmadik csoport AI-segítséggel dolgozott. Az agyi aktivitást EEG segítségével mérték.
1. ábra. A dinamikus közvetlen átviteli függvény (dDTF) EEG-elemzése az Alfa frekvenciasávon, a következő csoportok esetében:
LLM (nagy nyelvi modell), keresőmotor, kizárólag agyi tevékenység.
Az ábrán a p-értékek is szerepelnek, amelyek a statisztikai szignifikanciát jelölik:
mérsékelten szignifikáns (*),
nagyon szignifikáns (*)**.
Idegi aktivitásváltás az AI-használat előtt és után
| Csoport | 1. szekció (kezdeti feladatok) Első esszéírás, még mindenki a saját, megszokott módján dolgozott (pl. csak aggyal, AI-val vagy keresővel). | 2. szekció (ismétlés/haladás) Még mindig ugyanazzal a módszerrel írtak, de most már ismerős volt a folyamat. | 3. szekció (újrafogalmazás / teszt) Itt nehezebb feladatot kaptak: pl. át kellett fogalmazni egy adott szöveget. | 4. szekció (cserecsoportos feladatok – AI ↔ ember) A módszert megcserélték: akik eddig AI-val dolgoztak, most egyedül írtak – és fordítva. |
|---|---|---|---|---|
| Tartalom és nyelv (NLP) A megírt esszék szövegét mesterséges intelligenciával elemezték. | Nagyon hasonló válaszok. Gyakran használták ugyanazokat a kulcsszavakat és helyneveket, mint a keresőmotoros csoport. Többen szó szerint lefordították az AI-tól kapott szöveget. Nem igazán érezték magukénak a szöveget. Nehezen tudták felidézni, mit írtak. | Kicsit jobb szövegfelépítés. A géptől kapott szöveghez sokkal kevesebbet tettek hozzá. Gyakran használták ugyanazokat a neveket vagy fogalmakat, mint például: „Mester” egy művészeti témában. | Kevés saját gondolat. Leginkább csak másolták a gépi válaszokat. Nem nagyon tértek el a sablonos szövegtől. Nem érezték a szöveget sajátjuknak. | Jobban teljesítettek azok, akik korábban önállóan dolgoztak (Brain→LLM). Ők több saját információt is beépítettek. Az esszék általában jobban sikerültek, de a szerzői tudatosság megoszlott – néhányan sajátjuknak érezték, mások nem. |
| Agyi aktivitás (EEG) | Alacsony szintű agyi aktivitás. Csak alapműködés. | Kicsit aktívabb agytevékenység. Nem olyan erős, mint azoknál, akik teljesen egyedül dolgoztak, de már van hálózati összekapcsolódás. | Még kevesebb agyi aktivitás. Mintha az agyuk „spórolt volna az energiával”, alkalmazkodva az alacsonyabb erőfeszítéshez. Kevés figyelem, gyenge koncentráció. | Kiemelkedően jó memória. Okosabb, tervezettebb gondolkodás. Az agyhullámok aktívabbak voltak azoknál, akik előbb egyedül írtak, majd AI-t kaptak (Brain→LLM), mint azoknál, akik végig AI-t használtak. |
| Csoport | 1. szekció (kezdeti feladat) | 2. szekció (haladás) | 3. szekció (ismétlés vagy újrafogalmazás) | 4. szekció (cserecsoportos írás – csak „Brain only” esetén) |
|---|---|---|---|---|
| Keresőmotor (Search Engine) Tartalom és nyelv (NLP) | Közepes hosszúságú esszék. Az LLM csoporthoz képest 50–100%-kal több nevesített kifejezést (NER) használtak. Erősen érezték, hogy ők a szöveg szerzői. Jól idéztek. | Bizonyos témákon látszott, hogy a keresések irányították őket – például a „hajléktalanság” vagy „jótékonyság” kulcsszavak túlreprezentáltak voltak. A tulajdonosi érzés megoszlott. | Nagyon egységes szövegek. A témák gyakran azonosak voltak a korábbi keresőmotoros esszékkel. | Nem alkalmazható (A keresőmotoros csoport nem vett részt a 4. szekcióban). |
| Keresőmotor (Search Engine) Agyi aktivitás (EEG) | Alap aktivitás, kezdeti integráció. | Nagyon aktív vizuális-végrehajtó agyi kapcsolat: jól használták a keresések vizuális eredményeit, és gyors döntéshozatalt mutattak. Magas szintű agyi összekapcsoltság. | Gyengébb agyi összekapcsoltság. Valószínűleg azért, mert már ismert környezetben mozogtak, nem volt kihívás – az agy energiatakarékos üzemmódba kapcsolt. | – |
| Önálló írás (Brain only) Tartalom és nyelv (NLP) | Rövidebb esszék. Erősen érezték, hogy saját szöveget írnak. Magabiztos idézés. | Határozott javulás. Több összefüggő gondolat, világosabb mondatszerkesztés. Az esszéket az AI és az emberek is kevesebbre pontozták, de a csoporton belüli következetesség kiemelkedő volt. | Gyakran felhasználták a saját korábbi kifejezéseiket a korábbi szekciókból. A tanárok és az AI is elismerték a stílus következetességét. A tulajdonosi érzés kettévált. | – |
| Önálló írás (Brain only) Agyi aktivitás (EEG) | Alap aktivitás, kezdeti állapot. | Erőteljes növekedés az összes agyhullám-frekvenciasávban – jelezve a gondolkodási aktivitás növekedését. | A béta hullámokban csúcsösszekapcsoltság – ez a figyelem és problémamegoldás agyi jele. | Nagyon jó emlékezőképesség. Stratégikus gondolkodás. Az agyi aktivitás nem esett vissza kezdő szintre, de nem is érte el a 2. és 3. szekció magas szintjeit. Köztes állapotot mutatott – még mindig aktív volt, de kissé visszafogottabb. |
LLM: Nagy Nyelvi Modell, vagyis ChatGPT-hez hasonló AI-t használtak.
Search Engine: Keresőmotor (pl. Google) segítségével dolgoztak.
Brain-only: Teljesen önálló írás, semmilyen digitális eszközt nem használtak.
Brain→LLM / LLM→Brain: Olyan résztvevők, akik egyik módszerről a másikra váltottak a 4. szekcióban.
Az AI gyorsabb, de az agyunknak nem feltétlenül jobb
Bár a mesterséges intelligencia használatával valóban gyorsabban lehet szöveget alkotni, az agyi képalkotó vizsgálatok aggasztó jelenségeket mutattak. Az AI-t használók agyában alacsonyabb volt az aktivitás – különösen a mély gondolkodásért, figyelemért és kreativitásért felelős területeken. A legaktívabb és legösszekapcsoltabb agyi hálózatok azoknál voltak, akik teljesen saját erőből dolgoztak.
Még figyelemre méltóbb volt az a megfigyelés, hogy azok, akik az AI-használat után visszatértek a hagyományos, önálló íráshoz, még alacsonyabb kognitív aktivitást mutattak, mint korábban – mintha az agy „elszokott” volna a gondolkodástól.
Elveszített szerzői tudat és gyengülő emlékezet
A tanulmány másik fontos megállapítása, hogy azok, akik AI segítségével írták meg esszéiket, kevésbé érezték a szövegüket a sajátjuknak. Gyakran nem is emlékeztek arra, mit írtak. A tartalom minősége pedig hosszabb távon romlott: az emberi bírák és az automata értékelőrendszerek is egyre gyengébbnek ítélték meg a gépi támogatással készült szövegeket.
Ez arra utal, hogy az AI nemcsak az alkotásból, hanem az emlékezésből és a tanulásból is kihagyja az embert. És ha nem veszünk részt aktívan a tanulási folyamatban, az hosszabb távon komoly hatással lehet a gondolkodási képességeinkre.
Mi a megoldás? Ne helyettesítsen, hanem inspiráljon
Fontos leszögezni: a mesterséges intelligencia nem ördögtől való. Sőt, ha jól használjuk, kiváló eszköz lehet az ismétlődő vagy időigényes feladatok automatizálására. Az AI segítségével több időnk és energiánk maradhat olyan dolgokra, amelyek valóban emberi kreativitást és elmélyült gondolkodást igényelnek: elvont ötletek kidolgozására, spekulatív kérdések felvetésére vagy akár interdiszciplináris kapcsolatok megértésére.
Ahogy a számológépek sem rombolták le a matematikaoktatást, hanem lehetővé tették a fogalmi megértés elmélyítését, úgy az AI is hasznos lehet, ha nem a gondolkodás helyettesítőjeként, hanem annak ugródeszkájaként használjuk.
A kulcs: tudatosság
Az AI korszakában a kérdés nem az, hogy az eszköz csökkenti-e az erőfeszítést – mert igen, csökkenti. Hanem az, hogy mit kezdünk az így felszabaduló szellemi kapacitással.
Tanulóké, tanároké, íróké és gondolkodóké a felelősség – úgy kell használnunk az AI-t, hogy közben ne felejtsünk el gondolkodni. Az eszköz segíthet – de a valódi alkotás, a valódi, mély megértés és az intellektuális felelősségvállalás továbbra is emberi feladat marad.
