Oltások és hatékonyságuk
Számos országban berobbant a koronavírus-járvány negyedik hulláma. Az enyhe korlátozások miatt magasra rúgnak a fertőzésszámok, de a kórházba kerültek aránya alacsony. Az életnek immár nem kell feltétlenül megállnia.
Az oltatlanok kilátásai nem jók: Európában az év végéig további 236 ezer halálos áldozatot szedhet a koronavírus-járvány. Ezt Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai igazgatója jelentette ki. A delta variáns ugyanis az egész kontinensen nagy erővel terjed, és az oltatlanok aránya számottevő.
A vakcináktól azt vártuk, hogy a gazdaságot ne kelljen minden hullám idején leállítani, és az élet visszatérhessen nagyjából a normális kerékvágásba. Egyelőre úgy tűnik, ezt az eredményt meg is kaptuk, és az egyes országok társadalma immár az oltást tartja fő eszköznek a megbetegedések visszaszorításában, nem a korlátozásokat. Mindenkinek elege van az otthon ülésből, így a szabályozások, lezárások társadalmi támogatottsága is alacsonyabb. Vagyis az oltatlanokat sokkal kevesebb intézkedés fogja védeni a jövőben, mint eddig. Arról nem is beszélve, hogy a delta nemcsak fertőzőbb, mint az eredeti változat, hanem a vizsgálatok szerint az (oltatlan) fertőzötteket kétszer akkora eséllyel juttatja kórházba.
A két példaország
Izrael volt a mintaállam, miután a Pfizerrel kötött külön egyezség keretében aránylag gyorsan az átoltottsági verseny élére tört. Most azonban a negyedik hullám látszólag megtörte az országot.
A pozitív tesztek száma már túlmutat a harmadik hullám adatain is, hiszen ezúttal nem korlátozták úgy az életüket, mint a korábbi járványok idején. Ugyanis most a halálozás a magasabb fertőzési értékek mellett is csak feleakkora, magyarázza Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának adjunktusa.
– Ahogy az európai országokban is, a kórházba kerülők 80-90 százalékban oltatlanok.
Az átoltottság Izraelben is csak 63, illetve 68 százalékos (a 2. és az 1. oltást kapottak aránya), tehát még mindig van bőven olyan közeg, ahol megbetegedést okozhat a delta variáns. Mégis úgy tűnik, az ország meg tudta úszni a komolyabb korlátozások bevezetését.
Izrael arra is példa, hogy szükség van harmadik oltásra: a delta variáns jóval fertőzőbb változata a vírusnak, mint az eredeti, tehát erősebb védelemre van szükség.
– Egy újabb dózis tud adni egy hirtelen löketet a szervezetnek – hívja fel rá a figyelmet Kemenesi Gábor –, hét-tizennégy nap után megugrik az antitestek száma, márpedig ezek jelentik az első védvonalat.
Az oltás egyébként is működik, de egy ilyen variáns ellen hatékonyabb fokozottan fellépni, hiszen a hónapokkal korábban kapott adag hatása kicsit kopottabb, az antitestek száma már alacsonyabb ilyenkor, főleg időseknél. Ez lényegében véve normális, kevesen tudják, de a különböző, gyerekkorban kapott oltásaink hatása szintén lejár felnőttkorra: a kanyaró, a torokgyík, a mumpsz, a tetanusz, a szamárköhögés és többi ellen már a húszas éveinkben sem vagyunk védve.
A harmadik oltás jól működik Izraelben. Ezt a vizsgálatok is alátámasztják, miszerint a fertőzés kockázatát a felére csökkenti, illetve a hullám megtorpanása is ezt igazolja vissza. Így náluk az oltási igazolvány októbertől csak hat hónapig érvényes a második oltás után, egy harmadik dózissal lehet újra érvényesíteni. Némiképp hasonlóan járt el az Egyesült Arab Emírségek is, ahol a két adag Sinopharm-oltást kapott személyeknek szeptember 20-ig be kell adatniuk egy harmadikat is az igazolvány zöld státusban tartásához. Mindkét ország példa olyan értelemben, hogy korábban is kísérleti helyszínként funkcionáltak – csak az egyik egy nyugati, a másik egy keleti vakcina számára –, az elsők között vezették be a harmadik oltást, és most az elsők között jelentették be a 3 év feletti gyerekek vakcinációját is: Izrael Pfizerrel, az Egyesült Arab Emírségek Sinopharmmal.
A Sinopharm védelmében
Bahreinben négy vakcina hatékonyságát vizsgálták a Columbia Egyetem kutatóival együtt. A másfél milliós országban egymillióan kaptak oltást július közepéig, a legtöbben, 569 ezren Sinopharmot. 184 ezren Szputnyikot, 169 ezren Pfizert és 74 ezren az indiai AstraZenecát (Covishield). Náluk egyébként a fertőzéseket mutató görbe július eleje óta lapos. Azt vizsgálták, hogy azok a 18 év felettiek, akik az oltás után elkapták a fertőzést, milyen arányban kerültek kórházba és intenzív osztályra, illetve hány százalékban haltak meg. Mindezt összevetették az oltatlanok adataival. Elsőként az derült ki, hogy az összes vakcina hatásos valamennyire. A tanulmány szerint az oltatlan fertőzöttek 13 százaléka került kórházba, míg a Sinopharmmal oltottak között hét, a Szputnyikkal oltottaknál 2,2, a Pfizernél 2, a Covishieldnél pedig 1,5 százalék volt a kórházba kerülők aránya. Az oltatlan fertőzöttek 2 százalékát ápolták intenzív osztályon, a Sinopharmnál ez 0,6, a Szputnyiknál 0, a Pfizernél 0,05, a Covishieldnél 0,1 százalék volt. Az oltatlan fertőzöttek 1,32 százaléka halt meg, a Sinopharmnál ez 0,46, a Szputnyiknál 0,09, a Pfizernél 0,15, a Covishieldnél 0,03 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy arányaiban tízszer annyi Sinopharmmal oltott került kórházba, mint Pfizerrel oltott, az intenzív osztályos kezelésnél 28-szoros, a halálozásnál hétszeres volt a különbség.
Úgy tűnik, jól jártak azok az országok, amelyek főként a Sinopharmra bízták lakosaik sorsát: maga Bahrein is, miután nyár eleje óta lényegében véve letudta a járványt. A másik az Egyesült Arab Emírségek, ahol június végén az új esetek száma elkezdett stagnálni, július végén pedig lassan, de biztosan csökkenni. Különösen Izraellel összehasonlítva rögtön levonhatnánk a gyors következtetést, hogy a Sinopharm hatásosabb, mint a Pfizer, de van egy figyelemre méltó különbség a két ország között: Izraelben 63 százalékos a teljesen beoltottak aránya, és 68 százalék kapta meg az első adagot, míg az Emírségekben 76 százalék kapta meg a második és 87 az első adagot. Az utóbbi adat tekintetében a húsz százalékpontnyi különbség elég sok a társadalom egésze szempontjából, az Egyesült Arab Emírségek jelenleg a világ legátoltottabb országa. Közelítenek a kilencven százalék felé, mindjárt elérik a küszöböt, logikus, hogy náluk látványosan csökken a járvány; ha nem így volna, nagy bajban lennénk. Továbbá mindkétféle vakcinát számos országban használják ezeken kívül is, és az innen származó adatok már nem igazolják vissza ilyen tisztán, hogy a Sinopharm hatásosabb lenne a Pfizernél: például Szerbiában is nagy a fertőzöttek száma, ahol szintén keleti vakcinákkal oltanak.
Nehéz az összevetés
– Nagyon kevés idő telt el ahhoz, hogy rangsort tudjunk állítani az oltások hatásosságát tekintve, ehhez még évekre van szükség. Nem vagyok híve annak, amikor elkezdünk néhány százaléknyi különbséggel dobálózni egy-egy új tanulmány megjelenésekor – szögezi le Kemenesi Gábor.
Az oltások hatékonysága ugyanis nagyon nehezen hasonlítható össze. Mások a társadalmi szokások, hogy mennyit utazgatnak belföldön vagy külföldre, más korosztályokban használták a különböző vakcinákat, esetleg más variánssal szemben vették fel éppen a harcot, egy adott hullám más-más szakaszában, stb. Az látszik, hogy mindegyik oltás nagyon szépen lefaragta a kórházba kerülők és az elhunytak számát, ha az átoltottság már elérte az 50-60 százalékot.
Több olyan hely is van a világon, ahol jól látható az alacsony átoltottság hatása: Floridában és Texasban a kórházak az összeomlás szélére kerültek, helyzetük hasonló, mint amilyen másfél éve Olaszországban volt. Ebben a két államban messze az amerikai átlag alatti a beoltottak aránya.
– Nemrég vietnámi kollégáimmal beszéltem, ahol nincs elég oltás, 18 százalékuk kaphatta meg az első adagot – meséli Kemenesi Gábor. – Elég fegyelmezett társadalomról van szó, a korábbi hullámokat pedáns módon kezelték, ám a delta variáns áttörte a védelmi vonalaikat, és most azt hallom az ismerőseimtől, hogy kétségbeesetten próbálnak oltásokhoz jutni a kapcsolataik útján, de nagyon kevés áll rendelkezésre. Szomorú, hogy mi pedig térdig gázolunk a lehetőségekben, válogathatunk, és ekkora arányban nem kéri a társadalom.