Oltsuk a gyerekeket is!
A delta-variánst a negyedik hullámban a gyerekek közül is többen elkapják, hamarosan sor kerül hát az 5–11 évesek oltására. Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni a témában.
Nemcsak Magyarországon, de az egész világon megugrott a 15 év alatti koronavírusos betegek száma, és nőtt a kórházi ellátásra szoruló gyermekeké is. Ennek oka részben az, hogy ők eddig nem kaptak oltást, a járvány pedig főként az oltatlanok között terjed. A másik ok az, hogy a delta-variáns eleve erősebben terjed és gyakrabban okoz tüneteket, így a gyerekeknél is. Leggyakoribb panaszaik: hasmenés, hányás, láz, gyengeség, felső légúti tünetek, nátha, köhögés és kötőhártya-gyulladás.
– A gyerekek ritkán kerülnek lélegeztetőgépre, de az intenzív osztályos kezelést többen igénylik, mint korábban – mondja dr. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. – Még a gyerekek esetében is a vírustól kell félni, nem az ellene védő oltástól. Különösen veszélyeztetettek a túlsúllyal és a cukorbetegséggel küzdők, illetve a szívet vagy tüdőt érintő alapbetegséggel élő, továbbá az immunszupresszáns kezelésben részesülők. De előfordul, hogy a korábban teljesen egészséges gyerekeknek is súlyos tüneteik alakulnak ki feltehetően valamilyen velük született, de még nem ismert immunológiai háttér okán.
Ezenfelül a gyerekeknél számolni kell a ritkán jelentkező, de súlyos sokszervi gyulladással. Ez egy fékevesztett immunválasz a koronavírusra, ami nem a szervezet fertőzéssel való küzdelme során jelentkezik, mint a felnőtteknél a citokinvihar, hanem a gyógyulás után hetekkel, és gyakran intenzív osztályos kezelést igényel.
Másrészt sok gyerek küzd a poszt-Covid-szindrómával is. Fejfájás, szédülés, bizonytalanságérzés, légzési és keringési nehézségek, hasi és mellkasi fájdalmak, fogyás, figyelemzavar, a szaglás és ízérzés zavarai, izom- és ízületi fájdalmak, alvási panaszok, a fizikai és a kognitív teljesítőképesség csökkenése: ilyen és hasonló tünetektől szenvednek az érintettek hónapokon keresztül, és ez sok esetben nem enyhíthető, nem múlik. Akkor is felléphet, ha maga az akut betegség egyébként nagyon enyhe vagy észrevétlen volt.
A kínai Sinopharmot hároméves kortól használják az Egyesült Arab Emírségekben és Kínában, az indiai, szintén elölt vírust tartalmazó Covaxin pedig kétéves kortól adható. Nyugaton a Pfizer jött csak szóba, már oltanak vele kisebb gyerekeket Izraelben, jóváhagyta az Amerikai Egyesült Államok gyógyszerügyi hatósága, majd az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is.
– A vizsgálatok alapján az derült ki, hogy a Pfizer kevesebb mellékhatást okoz 12 év alatt, mint a kamaszoknál vagy a felnőtteknél, a súlyosabbak közül pedig, mint a szívizomgyulladás, egyet sem tapasztaltak – így Havasi Katalin. – Ha ehhez hozzátesszük, hogy a vírusfertőzés aktív betegség esetén a gyerekeknél is tud végzetes tüneteket okozni, akkor egyértelmű az oltás haszna.
A gyerekek körében a Pfizer 90,7 százalék fölötti hatásosságot mutatott a tünetes fertőzések megelőzésében.
December 14-én, a tervezettnél egy héttel korábban érkezik az 5–11 éves korosztálynak szánt Pfizer-oltóanyag Magyarországra. A kormány kétmillió vakcinát szerzett, az első szállítmány 130 ezer adagból áll, utána folyamatosan hozzák a többit. A 12 év alattiak a felnőttadag harmadát kapják, három héttel később részesülhetnek a második dózisban. Ha egy gyerek korában elkapta a vírust, vagyis pozitív tesztje volt, három hónappal később javasolt beoltani.
Előnye még a gyerekek oltásának, hogy ezzel környezetüket, például az idős nagyszüleiket is védjük, akik szervezetében már sokkal nehezebben alakul ki megfelelő immunválasz, így megbetegedhetnek oltottként is.
Nyakunkon az omikron
Feltűnt egy új, az eredetihez képest sok, a tüskefehérjén 32 eltérést mutató variáns, ami az omikron nevet kapta. Egyelőre azt látjuk biztosan, hogy a deltát hetek alatt kiszorította Dél-Afrikában, míg annak még jóval több időbe telt az alfától átvenni az uralmat. Tehát sokkal gyorsabban terjed. A vizsgálatok még nem értek véget, de az első hírek szerint az omikron a megszokottnál enyhébb tüneteket okoz (főleg kimerültségről és izomfájdalmakról panaszkodtak a betegek), ugyanakkor ez a mutáció megkerülheti az immunitást. A delta- és a béta-variánsnál körülbelül háromszor nagyobb eséllyel képes újrafertőzni embereket. A legtöbb ilyen esetet ráadásul olyanoknál mutatták ki, akik a delta-hullám idején kapták el először a koronavírust.
Az egyelőre nem derült ki, hogy a vakcinák nyújtotta védelmet mennyiben tudja kikerülni a variáns, erről eltérő nyilatkozatok láttak eleinte napvilágot. A Pfizerrel közösen koronavírus-vakcinát fejlesztő cég, a BioNTech már bejelentette az új oltóanyag létrehozását. A vezérigazgató, Uğur Şahin hozzátette: a harmadik oltásokkal időt nyerhetünk a folyamathoz, hiszen addig is tovább növeli az immunvédelmet.
Karikó Katalin, a cég biokémikusa szerint akár 31 nap alatt is képesek kifejleszteni egy új oltóanyagot, a kiszállítását pedig körülbelül száz napon belül meg is kezdhetnék. A vizsgálatok és az engedélyezés már más kérdés. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) igazgatója, Emer Cooke bejelentette, a hatóság is készül arra az eshetőségre, ha új vakcinákat kellene engedélyezni az omikron miatt, szerinte ez három-négy hónapba telik. A folyamat attól a pillanattól indul, ahogy a gyártók úgy döntenek, új vakcinára van szükség.
A koronavírus korábbi variánsai ellen bevethető specifikus dózisokat már fejlesztett a BioNTech és a Moderna is. Sőt, az utóbbinak ezek kombinációi ellen is van megoldása, tehát korábban is készültek a gyártók, csak végül nem kellett ezeket bevetni, mert az új verziók ellen is védett az eredeti oltás.
– Az alacsony átoltottságú Dél-Afrikában alakult ki a szupermutánsként emlegetett variáns, vagyis nem igaz, hogy az oltások miatt történne mutáció – szögezi le dr. Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára. – Éppen az ellenkezője igaz az állításnak, a mutációk ott alakulnak ki, ahol a vírus korlátlanul tud replikálódni, a delta is az akkor még alig oltott Indiában jött létre. Vagyis fel kell zárkóztatni a fejlődő országokat, mert különben újabb és újabb variánsok jelennek meg, és a légi közlekedéssel könnyen bekerülhetnek az oltott országokba.
Az omikron eredetét egyelőre nem ismerjük, de a számos vadonatúj mutáció speciális keletkezésre utal. A legvalószínűbb elmélet szerint egy immunhiányos beteg szervezetében jött létre. Ha ugyanis sokáig szaporodhat egy vírus valakiben, aki nem gyógyul, de nem is hal meg, idővel elég sokféle mutációja alakulhat ki, és csak idő kérdése, hogy néhány változás szelekciós előnyhöz juttassa a kórokozót. Egy másik elméleti verzió, hogy a vírus átugrott valamilyen rágcsálófajra, itt evolválódott, majd visszaugrott az emberre. Nem zárhatjuk ki, hogy valamelyik Dél-Afrika környéki országban történt mindez még az ottani tél folyamán, csak nem vizsgálták a fejlődését.
– Mivel az adenovírust tartalmazó AstraZeneca és Szputnyik V, illetve az mRNS-alapú vakcinák mind a tüskefehérje egy részét fejezik ki, valószínűleg kevésbé lesznek hatékonyak az omikron ellen, amely a leginkább különbözik az eredeti vírustól – magyarázza az intézetvezető. – A konkrét vizsgálatokra még várnunk kell, de feltételezhető, hogy a kínai Sinopharm vakcina által kiváltott immunválaszra nem lesz olyan gyengítő hatással, mert az a teljes, elölt vírust tartalmazza, és ezért többfajta antigén ellen termelődő immunválaszt is indukál. Az új variáns terjedési képessége egyértelműen nagyobb minden eddiginél, hiszen a deltát is kiszorította. A virulenciát illetően azonban egyelőre csak inkább anekdotikus adatok vannak. Úgy tűnik, hogy az omikronnak csökkent a virulenciája, amit az is jelezhet, hogy ez a törzs még nem okozott halált. Vegyük azonban figyelembe, hogy Dél-Afrikában a koreloszlás teljesen más, mint az elöregedő Európában. Hosszú távon az várható, hogy a vírus legyengül, hiszen az az érdeke, hogy a fertőzött személy talpon maradjon és fertőzzön, tehát gyengébben fog hatni. Azt, hogy az omikron a gyengülés felé vezető út első lépése lenne, még korai kijelenteni.