Az összlakosság 7 milliárdra emelkedett lélekszáma kettészakította bolygónkat: az északi féltekén a hűvösebb éghajlaton még nem olyan katasztrofális a helyzet, mint a déli országokban. A mediterrán égövön élő emberek kénytelenek megtapasztalni, hogy lakóhelyükön az időjárás változásának hatására sivatagok és aszályok kezdenek kialakulni. A termés mennyisége és minősége csökken, ezzel párhuzamosan nő az állattartás költsége, minek következtében az élelmiszerárak és az élelembiztonság a jövő generációjának egészségét kockáztatja.

Napjainkban az egyre szorítóbb helyzetet kihasználva, élelmiszergyártó multicégek lepték el a világot. Egyre gyakrabban kerülnek az üzletek polcaira és az asztalra egészséget károsító hamisítványok, mérgező vegyi anyagokkal felturbózott ételek. A legtöbb esetben nem is tudja a fogyasztó, hogy mit vásárolt és mit vitt be a szervezetébe.

Néhány klasszikussá vált nagy botrányra mindannyian emlékezhetünk. Az aflatoxinos őrölt paprika esete ma is kísért: hazai minőségi pirospaprikához kevertek brazil-spanyol importból származó őrleményt; az utóbbival bizonyos penészgombák másodlagos anyagcsere termékét, az aflatoxint vitték be a termékbe. A méreg májkárosodást, immunrendszer-gyengítést, örökítőanyag-károsodást okozhat.

De említhetjük a kínai „áltejpor”-mérgezést, aminek következtében csecsemők haltak meg, és hiába volt példás a büntetést, nemrég az eset megismétlődött. Hasonló az olívaolajok esete is, annál inkább, mivel az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlennek tartják. Az „extra szűz” olajok mellett ott sorakoznak a polcokon az olcsó „sansa”, az „oruio” és a „pomace” olajok is. A gyártáskor a bogyóból kipréselt olaj az extra szűz, a maradékból oldószerrel vonják ki a sajtolás után benne maradt olajat, amit sansa néven árulnak. A tiszta olíva antioxidánsokat tartalmaz, ami véd a szív- és érrendszeri betegségektől. Míg a nyugati országokban 100 olívaolajat vásárló közül csak ketten vesznek sansát, nálunk 60 esetben döntenek mellette, mert olcsóbb.

Nagy baj, hogy keveset tudunk az élelmiszerekről. Pedig a megbetegedések 80 százaléka a háztartásokban keletkezik, szakszerűtlen előkészítés, tárolás, hamisított élelmiszer felhasználása miatt. Az ételallergia azért is terjed, mert a kisiskolás gyermekek a praktikusnak tekintett műanyag dobozokban viszik be ebédjüket az iskolába, pedig ez szabálytalan és a melegítése is gondot okoz. Az allergiát ugyanis főleg az adalékanyagok okozzák.

A legnagyobb vitákat mai napig a genetikailag módosított növényekből (állatokból) készített élelmiszerek okozzák. Sok esetben nem is tudják a fogyasztók, hogy mit esznek, mert sok helyütt, főként az Egyesült Államokban engedélyezett a GMO-növények felhasználása. Az Európai Unió ódzkodik a GMO-tól, élőben vagy vetőmagban, de bizonyos készítményekben – például a szójában – megengedett.

Hazánknak eddig sikerült ellenállni az óriási nyomásnak, amit a nagy tengeren túli cégek fejtenek ki az Európai Unióra és egyes országokra, de félő, hogy előbb-utóbb ránk tukmálják.

Mire alapul a géntechnológia? A gén a kromoszóma egy szakasza sejten belül, az öröklődés elemi egysége. Ezáltal egy-egy sajátosság, tulajdonság önálló irányítója. Ha egy ilyen részecskét sebészeti úton eltávolítanak és egy másik faj sejtjének azonos helyére beültetik, akkor valamilyen egyedi sajátosságot vihetnek át a másik élőlény génjébe. Ehhez ismerni kell a géneket és azt is, hogy azok egyenként milyen sajátosságot kódolnak.

Tudósok egy csoportja mintegy huszonkét éve elindított egy nagy Humán Genom Programot, mellyel feltérképezni szándékoztak az emberi genomot (genom: az egy sejten belüli kromoszómák összessége). Először a legkisebb emberi kromoszómát dekódolták, a 22-est. Utána a 21-est térképezték fel, ami azért fontos, mert ehhez kötődik az epilepszia, a Down-kór, az immunhiányos betegségek, a fehérvérűség kialakulásának fokozott hajlama. Utóbbi kísérlet reményt ad a genetikai eredetű betegségek gyógyítására; néhol már alkalmazzák is. A leírt módszerrel új tulajdonságú fajokat, fajtákat állíthatnak elő.

Hazánkban már a nyolcvanas években fejlesztettek géntechnológiai úton növényt a Szegedi Biológiai Központban, az első a transzgénikus lucerna volt. Az Egyesült Államokban a kezdő kísérleteket kukoricával és gyapottal végezték. A kilencvenes évektől kezdve olyan növények fejlesztésével kísérleteztek, amelyek ellenállnak a rovarkártevőknek. 1998-ban az amerikai szójatermesztők már 40 százalékban GMO-vetőmagot használtak.

Mondhatnánk, hogy az a kevés GMO-növény, ami bejut az emberi szervezetbe, nem okozhat bajt. De ha számításba vesszük, hogy egy felnőtt ember évente mintegy 850 kg táplálékot, 800 liter vizet fogyaszt el, és 7000 köbméter levegőt lélegez be, már érzékelhető, hogy nem kicsi a kockázat. Ezért egyre nagyobb szerepet kellene kapjon az élelmiszer-biztonság.

A Földet benépesítő élővilág hosszú évmilliók alatt kialakult rend szerint működik. Az együttélésnek is meghatározott szabályai vannak. Hatnak egymásra és a környezetre az előnyösnek bizonyult és fennmaradt élőlények, így maga az ember is. Az ember drasztikus elszaporodásával egyre több élőlény szorul ki, pusztul ki, és az élővilág sokszínűsége (biodiverzitás) csökken.

Azonban olyan sokrétű a kapcsolat az élőlények között, hogy a beavatkozások okozta változások követhetetlenek. Hamarabb sikerült létrehozni genetikusan megváltoztatott növényeket, mint ahogy megismernék vagy kutatnák hatásaikat. Kimondhatjuk, hogy a tudomány nem uralja a természetet és várhatóan nem is fogja, mert az Univerzum és a benne lévő élettelen és élő lakók egy zseniális tervező évmilliók óta folyamatosan alakuló műve szerint tartják fenn az egyensúlyt.

Darvas Béla professzor említett néhány esetet, amikor megingott a bizalom a GMO-növényekben. Létezik például egy olyan baktérium, amelynek toxikus fehérjéje megöli a rovarkártevők egy részét. A baktériumnak azt a génjét, amelyik a toxin termeléséért felelős, átültették a kukorica örökítő anyagába, így az a továbbiakban maga termelte a rovarölő toxint. Csakhogy a kukoricában állandóan meglévő méreg táplálkozáskor bekerül az ember és az állatok szervezetébe. Mivel a virágporban is jelen van, a kukoricatábla közelében élő gyomokra is kiülepszik a pollen és bekerülhet az ott élő és táplálkozó másfajta rovarok szervezetébe is. A Nature folyóirat közlése szerint ilyen virágpor elfogyasztása halálos lehet egyes rovarokra, például az észak-amerikai királylepkére…

Más káros hatása is van a természetbe kiengedett GMO-növénynek. A közelben termesztett nem GMO-kukoricát beporozhatja a közeli GMO-kukorica és akarva-akaratlanul nem kívánt fajtahibridek, genetikai korcsok keletkeznek, amelyek a vetőmagot szennyezik. Ezért kellett kiszántani az elmúlt évben hazánkban a külföldről behozott vetőmagból kikelt kukoricát, meglehetősen nagy gazdasági kárt okozva.

Nemrég egy francia professzor, Gilles-Eric Seralini, a Caeni Egyetem kutatócsoportjának vezetője azt állította, hogy közvetlen összefüggést találtak az NK603 génmódosított kukorica fogyasztása és daganatos megbetegedések között. Tanulmányát a Food and Chemical Toxicology nevű rangos szaklapban közölte. A daganatok mellett máj- és vesekárosodást is diagnosztizáltak.

A GMO-kukorica etetése mellett olyan vizet itattak a kísérleti patkányokkal, amilyennel gyomirtás céljából a GMO-kukoricát locsolták. A kísérleti állatok 70 százaléka idő előtt elpusztult, a nőstények 50-80 százalékában tumorok alakultak ki. A vizsgált kukoricafajtát az amerikai Monsanto vállalat forgalmazza, amint a gyomirtó vizet is.

Hihetetlennek hangzik, de a GMO-növények hatását az emberi szervezetre komolyan nem vizsgálták, hiszen idő sem volt rá, mielőtt piacra dobták azokat. A szakértői vizsgálatok eredményeit pedig a nagy cégek befolyásolták. Odáig fajult a dolog, hogy a Monsanto azért perelte be a német hatóságokat, merthogy független szakértőt kértek fel vizsgálatra.

Az első igazán független vizsgálatokat egy hazánkfia, Pusztai Árpád professzor hozta nyilvánosságra 1998-ban, Skóciában. A Skót Akadémia tagjaként három évig irányította a kutatásokat. A vizsgált növény olyan GMO-burgonya volt, amelybe a hóvirág hagymájából vittek be gént, megvédendő a burgonyát az atkáktól és a fonalférgektől. Ezzel a burgonyával etetett patkányokban szervfejlődési és immunrendszeri hiányosságokat tapasztaltak. Pusztai Árpád tapasztalatait elmondta a skót televízióban. A retorzió nem maradt el. Az aberdeeni Research Institute politikai nyomásra a szerződését nem hosszabbította meg, állásából azonnal eltávolították. A kutatási szabadság életünk legfontosabb ismérve kellene legyen, mondta akkor a magyar tudós. Sajnos a gyakorlat mást mutat. A cigány is annak húzza, aki fizet.

Napjainkra az egész emberiség egy nagy kísérleti tömeg lett. Semmi és senki sem monitorozza az emberek egészségét az elfogyasztott táplálék szempontjából, így a kísérlet eleve reménytelen. Mindent egybevetve, ha a tudomány fejlődése új módszerre vagy jelenségre bukkan, azt sosem hagyja kihasználatlanul, még akkor sem, ha az emberiség kárára is alkalmazható: lásd klónozás, génmódosítás, őssejtek, atommaghasadás és mások. Nem az a kérdés, hogy a géntechnológiával lehet-e hasznos dolgokat művelni, hanem hogy kellően alapos-e a kontroll, mert különben a legegyszerűbb újdonság is a visszájára fordulhat.

Hankó Ildikó